Eger - napilap, 1938/2
1938-11-20 / 184. szám
2 EGER 1938. november 20. KEDVENC A MOTORIZÁLT NYOMÓGOMB Fenti rádiót bemutatja Illés Béla cég, Eger Képviselet és raktár Lusztig Sándor cég, Eger. Fenti rádiót lakásán bemutatja Gergely, Széchenyi ucca 9. Telefon 424. bakta. A pétervásárai járásból Sírok, az említett tíz községet állatfor- Szajla, Recsk és Váraszó, a gyön- galom szempontjából teljesen lezár- gyösi járásból Véas, a tiszafürediből ták. A betegség elég enyhe lefo- Tiszafüred. lyású, az állatok nyolc-tiz nap A hatóságok természetesen min- alatt kilábalnak a járványos baj- dent elkövetnek a járvány tovább- j ból. terjedésének megakadályozására és ! — Ünnepi vacsorával fejezte be 175. jubileumi évét az Egri Polgári Lövésztársulat Eger, november 19. Nagy feladat vár a lövésztársulatokra, különösen a Felvidék visz- ! 7 j szacsatolásával kezdődő új korszak- j ban. A magyarság új életében a ! lövészegyesületek a katonai nevelés ’ szervei lesznek. Imrédy miniszterelnök jelentette ki, hogy a katonai szolgálat előtt a levente intézményben, a katonai szolgálat után pedig a lövészegyesületekben folyik majd a nemzet katonai nevelése. Ilyen körülmények közölt különös figyelmet kell fordítanunk az Egri Polgári Lövésztársulat munkájára. Eger legrégibb egyesülete a Lövésztársulat. Az idén ülte 175 éves jubileumát és a jubileumi ünnepségeket a szombaton este megtartott, hagyományos évzáró vacsora fejezte be. Az egyesület tagjai, barátai és lövészei szép számmal jöttek össze a jubileumi záró-vacsorára. Hedry Lőrinc dr. főispán meleghangú üdvözlő levelet intézett az egyesülethez és kijelentette, hogy örömmel jelent volna meg a lövészek vacsoráján, de hivatali sürgős elfoglaltsága miatt kénytelen ezúttal távolmaradni. Okolicsányi Imre alispán, a Társulat lőlövészmestere, akit lelkesen ünnepelni kívánt ez estén is a jubiláló társulat, szintén nem jelenhetett meg. Az ünnepi vacsorán Nemecsek Aurél városi tanácsnok mondotta az első pohárköszöntőt. A kormányzó úr őfőméltóságát üdvözölte nagy lelkesedés között. Elmondotta, hogy az egész magyar nemzeti társadalom különösen szilárd és tökéletesen egységes az első magyar em bér, a főméltóságú kormányzó ur iránt tiszteletben, szeretetben, hűségben és ragaszkodásban. A nemzetnek egyedüli hivatott vezére nagybányai vitéz Horthy Miklós, s az egri lövészek mindenkor minden áldozatra készen várják parancsát. A lövészvacsora résztvevői felállva hallgatták a beszédet ég hosszasan ünnepelték Magyarország kormányzóját. Kakuk Jenő, számvevőségi főtanácsos, az egyesület lövészmestere mondotta el ezután nagyhatású ünnepi beszédét. Magyar testvéri szeretettel köszöntette a már visszacsatolt területek hazatért fiait. Lelkes taps és éljenzés közben jelentette ki, hogy a lövészek nemcsak a társadalmi összefogást szolgálják, hanem vállalt feladatuk a honfierények ápolása is. Az egyesület min den alkalmat megragad, hogy a hazafiúi erényeket erősítse és gyakorolja tagjai által. Üdvözölte azután az egri lövészcsapatot, amely az or| szág első vidéki csapatává emelke- | 175 éves egyesület kebelében is. dett és ezt az első helyét évek óta j Bodnár Flórián rövid, de lelkes szilárdan tartja. Végül hálás szere- i beszédben köszönte meg a szónokok tettel üdvözölte Hedry Lőrinc dr. \ nak a megható ünnepi szavakat főispánt és a társulat szeretetét és í Üdvözölte a lövészeket és kérte az ragaszkodását tolmácsosta Okolicsá- ; egyesület tagjait, hogy minél na- nyí Imre főlövészmesternek, s a fel- j gyobbra fejlesszék a nagymultú támadó Magyarország mostani sors- j egyesületet. fordító napjaiban a vetélkedés meg- < A vacsora ünnepi hangulatban a szüntetésére, egységre és összetar- j későesti órákig tartott, tásra szólította fel a lövészeket a I — fl Bukuli-árok Mikor legutóbb a „Bukuli-árok“ beboltozásáról adott hírt az „Eger“, furcsanevűnek minősítette. Kétségtelen, hogy különös név egy kissé, de nem magyarázatnélküli. Magának a szónak magában semmi jelentése nincs, de származásáról felvilágosítást adhatok. ; A Deák Ferenc-út(és nem: utca, ' mint meglehetős felületességgel em- | legetni szokták) nagyon régi. Már j úgy értem, hogy maga az út, mert ez volt a Buda felőli közlekedés lebonyolítója az egri vár felé évszázadokon át. Mivel pedig Hatvan felé vitt ez az út, természetesnek kell tartanunk, hogy legelső neve „Hatvani-útu volt, sőt — mivel meglehetős hosszú volt az útvonal, — még ezt a jelzőt is hozzátették. Bizonyítja ezt a következő városi protokolláris bejegyzés a városi tanács jegyzőkönyvében: „1720. Die 14. Juny, Eadem Occasione ugyan N. V. Rottenstein Antal Bíró Urunk eő Kglmének committáltatik (vagyis: meghagyatik) Hatvani Hosszú utczán lévő Keő hídnak reparaltatása.“ Látszik ebből, hogy az a kőhíd, mely a mai Deák Ferenc-utat a Bárány-villa előtt járhatóvá tette, már megvolt kétszáz és egynéhány esztendővel ezelőtt is. A katonai csapatok és hadiszerek ezen az útvonalon keresztül kerültek be az egri várba s így szükséges volt, hogy a Hajdú-hegy déli részletéről lefolyó víz árkát már a legrégibb időkben beboltozzák. Az árok, mely a nagytömegű vizet levezette, a mai Arany János-utca 3. és 5. számú háza között kezdődött s ma is így van. Átvágott a mai Szvorényi-útra, a Grónay Sándor-utca nyugati végével szemben lévő emeletes ház telkének délnyugati vonalán. Innét a nagy esőzések alkalmával a Grónay Sándor-utcán folyt le a víz a Deák Ferenc-útba való betorkollásig, ahol az a régi híd volt. A hely és utca meghatározására régente gyakran használták a leg- közvetetlenebb közelben lakónak nevét s igy érthető, hogy ennek a hídnak és ároknak neve „Bukoli“ lett, 1771-ben ugyanis a Conscriptio, vagyis adó-összeírási jegyzék, a Szent Jánosról elnevezett külváros I. negyedében Bukoli Mártoné volt az a sarokház, amely pár évtizeddel ezelőtt a Turcsányi Mátyás törvényszéki bíróé volt, most pedig — úgy tudom — Erdélyi kereskedő és még ualami a tulajdonosa. Zsellér-lakója volt Bukoli János. Ugyanezt az adatot tünteti föl az 1878. évi adó-összeírás. Mi sem természetesebb tehát, hogy azután is hosszabb ideig egy kéz- j ben lévő ház tulajdonosáról nevezték el, az árkot és hidat is, mert közvetetlen előtte volt. Innét tehát a „furcsa“ elnevezés. * Hogy állításomat még jobban elfogadhatóvá tegyem, foglalkozom a «Speciális-utca» elnevezéssel is. Ez az utca az elmúlt század egész folyamán a mai CsikySándor-utca volt. Szabó Ignáccal együtt abban állapodtunk meg, hogy ez az utca Spetz József gyógyszerészről kapta a nevét, aki a régi jezsuita-gyógyszertárat bérelte a kir. kincstártól, mely a rend eltörlése után 1773-tól birtokba vette. Ez a gyógyszertár a mai Ciszterci-rendház északkeleti sarkán volt a régi „porta“ mellett, ott, ahol ma is megvan az ajtó. Úgy gondoltuk a polihisztor Szabó Ignáccal, hogy ez az utca-név természetes folyománya az ott lakó Spetz József nevének, mert a speciális annyit jelentett Spetz-féle t. i. utca. Később, foglalkozva evvel a kérdéssel, rájöttem, hogy az utca neve nem származhatott Spetz nevétől, mert ez a gyógyszerész 1781—82- ben volt provizora ennek a gyógyszertárnak, majd később, visszatérve Egerbe, mint bérlő vette át 1787-ben s két évig bérelte, 1795- ben pedig megvette, de csak pár évig volt benne, mert 1802-ben megvásárolta a mai Kaszinó-épületet Szalgháry Antaltól s feleségétől Vratarics Annától 4500 forintért. Ekkor oda tette át patikáját, mely ott is maradt 1900-ig. Spetz Józsefnek ez a háromszori patika-vezetése éppen azért, mert nem egyfolytában tartott, nem lehetett oka annak, hogy róla nevezzék el ezt az utcát. Kétségeimet, melyek e tekintetben keletkeztek, végleg megerősítette egy hagyatéki leltár, melyet 1778. máj. 18-áról találtam a városi tanács-jegyzőkönyvben. Czvenger József kőmíves vállalkozó halt meg, akinek egyik háza a Szent János-utcában volt (a mai 9. számú), a másik pedig — mint a jegyzőkönyv mondja —: „2. Károly Várassában Speciális Mihály és Gyöngyösi Tamás szomszédságában egy Lakó Ház,
