Eger - napilap, 1938/2
1938-11-19 / 183. szám
Eger, XL1X. évf. 183. szám, Üfifl 8 FILLÉB ♦ Szombat ♦ Trianon 19, 1938. november 19. ELŐFIZETÉSI DÍJ Á POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR. NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES 3ZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLDSZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA EGER. TELEFON: 176, — POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54.558. SZ. Kis emberek, nagy problémák Az ország területének megnagyobbodása a politikai erkölcs és az alkotmányosság alapelveinek megfelelően szükségessé tette, hogy az eredetileg csupán a régi trianoni ország területére megbízatást nyert Imrédy-kormány felvesse a bizalmi kérdést, benyújtsa lemondását és — a bizalom változatlan maradván — újjáalakuljon. Az újjáalakult kormánynak sem külpolitikai, sem belpolitikai vonalvezetése természetesen nem változott. Ellenben gyorsabbá válik az ütem, amelyben indulnia kell és intenzívebbé a keresztény, nacionalista és militarista szellemű szociálpolitika. Ez természetes. Egy milliónál több új állampolgárról kell gondoskodni és olyan életet teremteni a megnagyobbodott országban, hogy itt meghatványozódjék a kifelé is ható erő. Fokozódnia kell tehát a kisember védelmének minden vonalon a földbirrokpolitikán át éppúgy, mint az intézményes családvédelem jól kiépített rendszerében és pedig a családi munkabér formájában a munkásnál, a családi pótlék formájában a tisztviselőknél. Meg kell teremteni a kisemberek hitelellátását éppúgy, mint a közmunkák segítségével a jobb kenyérkereseti alkalmakat. Imrédy Béla miniszterelnök mindezekről a problémákról világosan és részletesen beszélt az új kormány bemutatkozása alkalmából a Nemzeti Egység Pártjának értekezletén. Különös súlya van a miniszter- elnöki beszéd ama részének, amely a szociális teendők végrehajtása céljából nélkülözhetetlen fedezet megteremtéséről szólott. Itt találjuk mindenekelőtt a gazdaságpolitika területével szorosan összefüggő adópolitikai problémákat. Ezek közül első a jövedelmi és vagyonadónak jobb kimunkálása lesz. A második lépés a társulati adó terén mutatkozó hiányosságok eltüntetése. Valóban nem szabad visszariadni ezen a téren a határozott irányú progresszív adóreformoktól. Szükség van intékedésekre, amelyek lehetővé teszik ezeknek a jövedelmi és vagyonadóalapoknak jobb kimunkálását, mert tény az, hogy az országban sok a méltánytalanul kevéssé megadóztatott nagy vagyon és még inkább sok a nagy jövedelem. Szükséges, hogy a reform a | kivetések elleni jogorvoslatokra is kiterjedjen és behozza az egyéb vonatkozásokban jól bevált zsűri- rendszert, amit különben az egyszeri nagy beruházási hozzájárulá- rulásokuál máris intézményesít a törvény. Ugyanez áll a társulati adóra is és bizonyos, hogy a három adónemnek helyes kimunkálása jelentékenyen növelni fogja a szociális gondozás fedezetét. A másik oldalon viszont szükség van a kisember fokozott védelmére az adóztatás terén. Le kell venni a terheket a gyengébbek vállairól és át kell hárítani az erősebb vállakra. Ki kell küszöbölni az egyenlőtlenségeket és mentesíteni kell az egyszerűbb embereket a sok formalitással kapcsolatos és abból eredő zaklatásoktól. Egyszerűsíteni kell tehát alsó fokon az adókivetést. A családvédelem terén tovább halad a kormány a már megkezdett úton. A családi bérpótlékokat, családi munkabért, vagy gyermekpótlékot az egész vonalon rendszere; siti és gondoskodni kíván a család- ; védelmi szociális alap kifejlesztésé- • ről. Valóra válik az az elgondolás, 1 hogy a gyermektelenül elhalt örök- ; hagyok után, a szegény magyar 1 gyermek mint törvényes örökös jogokat nyerjen. Ennek az alapnak : továbbfejlesztése lehetővé teszi a 1 kormányzatnak, hogy a többgyerme- ' kés családok segélyezésére megtalálja a fedezetet. Ugyancsak egészséges gondolat az, hogy a szociális szolgálatot tel- j jesítő magánszerveket egy nevezőre kell hozni. Az erőknek ez az egyesítése lehet csak alkalmas arra, hogy felkeresse a falvak és városok legrejtettebb zugaiban meghúzódó néma és szemérmes szegényeket. A kormánynak ez a kisembereket védő szociálpolitikája tengelye az Imrédy-kormány belső politikai gesztióinak. Erős tengely. Ha az egész szociális és gazdasági élet hozzá igazodik, jelentékenyen növekedni fog a megnagyobbodott ország ereje. A második Imrédy-kormány munkaprogramja: 1. Házszabályrevízió. 2. Honvédelmi javaslat. 3. Szigorított zsidótörvény Hétfőn pártközi értekezlet, kedden vagy szerdán a kormány bemutkozása a Házban — Az új birtok- javaslat szerint 300 holdon felüli kishaszonbérlet céljaira igénybe vehetők a birtokrészek A második Imrédy-kormány minisztertanácsa már foglalkozott a Ház munkarendjével. A jövő héten összeülő képviselőház első feladata a házszabály- revízió lesz. A NÉP két pártbizottságot küld ki. Az egyik bizottság a házszabályszigorításra, a másik bizottság pedig az úgynevezett zsidótörvény módosítására vonatkozóan lesz hivatva a megfelelő javaslatokat kidolgozni. A házszabályrevízió ügyében Kornis Gyula házelnök már hétfőre pártközi értekezletet is hív össze, amelynek feladata lesz a parlamenti tárgyalások gyorsítását célzó házszabálymódosítás előkészítése, illetőleg az erre vonatkozó javaslat kidolgozása. Új parlamenti ciklus A második Imrédy-kormány a j kormányzói kézirat értelmében mind- ! képviselőház legközelebbi ülésén járt másnap megnyitják és így a — kedden, vagy szerdán — mutat- : képviselóház minden időveszteség kozik be és Imrédy miniszterelnök \ nélkül foghat hozzá u törvényhozási ekkor fejti ki teljes részletességgel munkához, j új kormányának programját. A ciklusváltozás természetesen A házszabályszigorítás után kor- j azzal a következménnyel jár, hogy mányzói kézirattal berekesztik a a házelnök kivételével a választott képviselőház mostani ciklusát, ami- i tisztikar megbízatása lejár és így re azért van szükség, mivel a szi- j az új ciklus megnyitása napján gorított házszabály csak az új par- 1 újonnan kell megválasztani az alel- lamenti ciklusban léphet életbe. j nököket, a háznagyot, a jegyzőket, Ezt az új parlamenti ciklust a valamint a különböző bizottságok tagjait, ami annál indokoltabb lesz, j mivel időközben gondoskodás törté- 1 nik a felvidéki képviselőknek a parlamentbe való meghívásáról és az újonnan alakuló bizottságokban az í új képviselőknek is helyet kell jut- I tatni. Ä honvédelmi törvény, birtokreform és a zsidótörvény szigorítása A kormány az új házszabályok . megalkotása után a parlament elé ! kívánja terjeszteni mindenekelőtt a honvédelmi törvényjavaslatot, amely nemcsak a katonai szolgálati kötelezettségről, hanem a társadalom katonai szellemének megteremtésé- I ről is intézkedik és tartalmazza j ezenkívül a honvédelmi célokra való j nemzet- és közgazdasági szervezés j szabályait is. Gyors ütemben készül a birtokreform. Itt nemcsak a telepítés í meggyorsítása, hanem a kisbérleti i rendszer kiszélesítése is -programban j van, olyan módszerekkel és eszkö- í zökkel amilyenekkel azt Imrédy Béia kaposvári beszédében kifejtette. A harmadik törvényjavaslat, a- mely rövid időn belül ki fog alakulni, a gazdasági és társadalmi élet egyensúlyának biztosításáról szóló javaslat módosítása. Ez az úgynevezett zsidótörvény abban a szellemben módosulna, amint azt a miniszterelnök a pártban bejelentette. Elsősorban a törvény hatályának földbirtokpolitikai szempontból való kiszélesítéséről van szó. Ezt a kérdést minden vonatkozásban először a Nemzeti Egység Pártja által kiküldendő bizottság fogja megvitatni. További hét reformjavaslat A törvényjavaslatokon kívül még néhány olyan problémát is tárgyalt í a minisztertanács, mely már hosszú idő óta napirenden van. 1. adóreform, 2. a jövedelemhalmozás megszüntetése, 3. a közéleti összeférhetetlenség kiküszöbölése, 4. népegészségügyi intézkedések, 5. családvédelmi rendelkezések (családi munkabérrendszer), 6. szociális hitelakció, 7. közalkalmazottak helyzetének javítása, különös tekintettel a családvédelmi szempontokra. A kormány mindezeket az intézkedéseket a legközelebbi jövő feladatai közé sorolja és a szerdai minisztertanácson az egyes tárcák már meg is tették több probléma megoldására az előterjesztéseket.
