Eger - napilap, 1938/2
1938-11-05 / 175. szám
2 EGER 1938. november 5 Óriási lelkesedéssel ünnepli Eger a magyar Felvidék visszacsatolását Csütörtökön egész nap hatalmas tüntetések voltak városszerte — Este fáklyás felvonulást rendezett az ifjúság a vármegye és a város vezetőihez — Új történelem kezdetét jelentse ez a nap — mondotta az ifjúságnak Hedry Lőrinc dr. főispán Hüsz esztendő szenvedése és megaláztatása s az utóbbi napok türelmetlen reménykedése remegett a levegőben szerdán este. Hat óra tájban már lehetőleg mindenki hazaérkezett, hogy rádió mellett várja meg a bécsi döntésről érkező híreket, s akik az utcán maradtak, az üzletek köré csoportosultak és a kiszűrődő hangokat hallgatták. A várakozás türelmetlensége egyre nőtt, elmúlt hét óra, a rádió hanglemezeket közvetített azzal, hogy amint híradás érkezik Bécsből, rendkívüli hírek keretében közli hallgatóival, elmúlt nyolc óra és jelentette a rádió, hogy a Belvedere palotát már mindenki elhagyta, a jegyzőkönyveket aláírták. Feszült várakozásban teltek ^negyedórák, míg végre kilenc órakor megszólalt a stúdió: vitéz Imrédy Béla miniszterelnök szól az ország népéhez. Rövid beszédben, néhány cicomát- lan szóval jelentette be a miniszter- elnök, hogy a döntés megtörtént s a miénk már Komárom, Érsekújvár, Léva, Rozsnyó, Rimaszobat, Losonc, Ungvár, Munkács, Beregszász és Kassa. Az utolsó város nevét, a nagy történelmi emlékeket és sírokat őrző hely nevét szinte kiáltotta a miniszterelnök, hiszen Kassa egyike volt azoknak a városoknak, amelyeket a „sacra civitas“ áhítatával vártunk vissza. Rövid beszámolók következtek azután, megemlítették, hogy az ország területe 12 ezer négyzetkilométerrel, lakosságának lélekszáma közel egy millióval emelkedett a bécsi döntés eredményeként, végül a rádió a budapesti utca lelkes hangulatát, a tüntető tízezrek felvonulását közvetítette az olasz, német, lengyel követségek előtt. Kár, hogy a kormányzó szavainak közvetítésére a rádió nem volt felkészülve. Egerben lelkes csoportok gyűltek össze az utcákon és boldog vígalommal tárgyalták az eseményeket. Rövid pár perc múlva énekszó hallatszott a Katolikus Legény- egylet felől 8 nemsokára feltűnt a Kaszinó utca torkolatában a legényifjúság két csapata, amint zászló alatt haladtak az országzászló felé. A Legényegyletben éppen a szokásos szerda esti összejövetelt tartották, amikor megérkeztek a rádióhírek. A fiatalság nem bírt a falak között maradni, kivonult az országzászlóhoz, ahol vitéz Derencsényi Miklós egyleti titkár intézett lelkes beszédet a tömeghez. Csütörtökön reggel, mintha egyetlenintésre történt volna, minden különösebb rendelkezés nélkül megjelentek a nemzetiszinű lobogók az utcákon. A kirakatokat színes háromszínű szalagokkal vonták át, megjelentek a kormányzó képei, szobrai s általában bensőséges, testvéri ünnep feloldódó, szabad érzése lett úrrá a városon. A középiskolák templomaiban Te Deumot mondottak. A hálaadások sorát a ciszterci gimnázium nyitotta meg, ahol evangélium után dr. Palos Bernardin igazgató szólt az ifjúsághoz, ugyanebben az időben Te Deumot tartottak a Líceum kápolnájában, ahol a liceumi iskolák ifjúsága adott hálát az Istennek a magyar igazság győzelméért, az Angolkisasszonyok kápolnájában, a Ferencesek templomában stb. Az ifjúság ezután a ciszterci gimnázium fúvós zenekarának hangjai mellett felvonult az országzászlóhoz. Egymás után jelentek meg a két gimnázium, a tanítóképző, kereskedelmi iskola egyensapkás csapatai és hallgatták meg a buzdító szavakat, amelyeket igazgatóik, tanáraik intéztek hozzájuk. Este: lampionos felvonulás Csütörtökön este az egri ifjúság és a város közönsége nagy lampionos tüntető felvonulást rendezett. Fél nyolckor indult el a több ezer főnyi tömeg lobogó fáklyákkal és színes lampionok százával a Tűzoltó térről és ütemesen zúgtak a menetelő szavalókórusok: Éljen Horthy, — piros, fehér, zöld, Pozsony magyar föld — mindent vissza. Nyitrát vissza, Pozsonyt vissza — egy, kettő, nulla, Csehország már hulla. — A tömeg állandóan éltette Magyarország nagy barátait s először a vármegye háza elé vonult, ahol a tömegben a tanítóképző intézet énekkara hazafias dalt énekelt Bittér Dezső tanár-karnagy vezényletével. Innen a tüntetők a Pyrker utcába vonultak és a főispáni lak előtt állottak fel. Hedry Lőrinc dr. főispán messze hangzó, meleg szavakkal üdvözölte a város lelkes népét és fiatalságát és hangsúlyozta, hogy az isteni gondviselés olyan barátokat küldött a megcsonkított Magyarország segítségére Olaszország, Németország és Lengyelország vezető államférfiai személyében, akik mélyen átérezték a magyarság fájdalmát, átértették jogos követeléseit és mindent elkövettek azok teljesí- sére. — De hálával kell megemlékezni azokról is — mondotta a főispán, — akik idegeik minden megfeszítésével, elméjük minden munkájával kivívták az egymillió magyar visszatérését, nagy államférfiúi képességekről téve tanúbizonyságot. Ennél az örömnapnál azonban nem szabad megállnunk. Készülnünk kell értelmünkkel, erkölcseinkkel, akaratunkkal az uj magyar életre, amelynek november másodika csak első állomása volt s amelynek végső célja az, hogy felvonhassuk csúcsára a félárbocon csüggedő magyar zászlót. Legyünk magyarok egy szívvel, egy lélekkel együtt és akkor megsegít a magyarok Istene. Hatalmas éljenzés fogadta a főispán szavait, majd Jókúthy László községi közigazgatási tanfolyamhallgató tett ígéretet a magyar fiatalság nevében a további kitartó munkára. Innen az ünneplő tömeg Braun Károly polgármester lakása elé vonult. A polgármester lakása ablakából intézett lelkesítő szózatot az ifjúsághoz, annak a reményének adva kifejezést, hogy az ifjúság egy új magyar élet megteremtése után még élvezni fogja kitartó munkájának eredményét, a boldog Nagymagyar országot. A hazafias lelkesedés hevülete a polgármester szavai után zúgó éljenzésben tört ki, majd Kiss György joghallgató intézett rövid beszédet a tömeghez. A tüntető felvonulás az országzászló előtt ért véget, ahol Gergely Mihály joghallgató, a tüntető felvonulás egyik lelkes szervezője szavalta el Tarcaly Gizella egyik közismert hazafias versét és a tömeg elénekelte a Himnuszt. Vasárnap délelőtt Egerben és a főegyház- megye minden templomában Te Denmot és bálaadé szentmisét mondanak a Felvidék visszacsatolásának örömére A bevonulás napjain minden délben egy óráig zúgnak az egri harangok Az egri főegyházmegye ünnepli a Felvidék visszacsatolásának örömét. Dr. Szmrecsányi Lajos pápai trón- álló, belső titkos tanácsos, egri érsek rendeletére november 6-án, vasárnap, a magyar hadsereg bevonulásának kezdetén ünnepélyes hálaadó istentisztelet lesz az egri főszékesegyházban és a főegyházmegye minden templomában. Egerben a főszékesegyházban reggel kilenc órakor kezdődik a Te Deum-os ünnepi hálaadó szentmise és azon az egri közhivatalok és hatóságok küldöttségei hivatalosan vesznek részt. Szombaton kezdődik a magyar csapatok bevonulása a visszacsatolt Felvidékre és november 10.-én fejeződik be fegyveres haderőnk bevonulása a Felvidék gyöngyének, a nagy magyar történelmi emlékeket őrző Kassa város birtokbavételével. Szombattól kezdve, a bevonulás ; minden napján, a Nándorfehérvár visszavételét hirdető déli harangszó után, minden délben egy órán át | zúgnak az összes egri templomok 1 harangjai a Felvidék visszavételének az örömére. Kincses bdnydk, gazdag erdők, értékes ipartelepek térnek uissza a felszabaduló területekkel Népességre tizedik, területileg tizenharmadik állama lettünk Európának Eger, november 4. Csonka-Magyarország területe eddig 93.073 négyzet km. volt és ezentúl 105.473 négyzet km. lesz. Ezentúl Európa országainak sorában területileg már a 13. helyet foglaljuk el 34 [ország közül (nem számítva Szovjet-Oroszországot). Magyarország nagyobb lett, mint a mostani Csehszlovákia. Az új területtel együtt Csonka- Magyarország lélekszáma kereken 10 millió és 100 ezer, Európában népességileg a 10. helyen áll. Az új Csonka-Magyarországnak annyi lakosa van, mint a mai Csehszlovákiának. Az ország új lélekszáma megfelel Svédország, Norvégia és Dánia, a három skandináv állam lakosai együttes létszámának! A most visz- szatérő terület majdnem akkora, mint az egész mai Észak-Magyarország. (Abaúj-Torna, Borsod-Gömör- Kishont, Heves, Nógrád-Hont és Zemplén vármegyék kiterjedése). Visszatérő megyék és megyerészek. A területi változás Nyitra és Bars vármegyék részeivel újabb két csonkavármegyét juttatott nekünk, de Pozsony, Hont. Nógrád, Gömör-Kis- hont, Abaúj-Torna, Zemplén, Ung, Bereg és Ugocsa vármegyékből többé-kevésbbé jelentékeny részek tértek vissza a Szent Korona uralma alá, sőt Győr és Komárom vármegyék integritása teljes egészében helyreállt. összesen 11 várost kaptunk visz- sza, köztük két törvényhatósági várost: Komáromot és Kassát. Mit nyerünk gazdaságilag. A visssacsatolással hozzánk kerül a régi Magyarország legjobban mű-
