Eger - napilap, 1938/2

1938-11-05 / 175. szám

2 EGER 1938. november 5 Óriási lelkesedéssel ünnepli Eger a magyar Felvidék visszacsatolását Csütörtökön egész nap hatalmas tüntetések voltak városszerte — Este fáklyás felvonulást rendezett az ifjúság a vármegye és a város vezetőihez — Új történelem kezdetét jelentse ez a nap — mondotta az ifjúságnak Hedry Lőrinc dr. főispán Hüsz esztendő szenvedése és meg­aláztatása s az utóbbi napok türel­metlen reménykedése remegett a levegőben szerdán este. Hat óra tájban már lehetőleg mindenki haza­érkezett, hogy rádió mellett várja meg a bécsi döntésről érkező híre­ket, s akik az utcán maradtak, az üzletek köré csoportosultak és a kiszűrődő hangokat hallgatták. A várakozás türelmetlensége egyre nőtt, elmúlt hét óra, a rádió hang­lemezeket közvetített azzal, hogy amint híradás érkezik Bécsből, rend­kívüli hírek keretében közli hall­gatóival, elmúlt nyolc óra és jelen­tette a rádió, hogy a Belvedere palotát már mindenki elhagyta, a jegyzőkönyveket aláírták. Feszült várakozásban teltek ^negyedórák, míg végre kilenc órakor megszólalt a stúdió: vitéz Imrédy Béla minisz­terelnök szól az ország népéhez. Rövid beszédben, néhány cicomát- lan szóval jelentette be a miniszter- elnök, hogy a döntés megtörtént s a miénk már Komárom, Érsekújvár, Léva, Rozsnyó, Rimaszobat, Losonc, Ungvár, Munkács, Beregszász és Kassa. Az utolsó város nevét, a nagy történelmi emlékeket és síro­kat őrző hely nevét szinte kiáltotta a miniszterelnök, hiszen Kassa egyi­ke volt azoknak a városoknak, ame­lyeket a „sacra civitas“ áhítatával vártunk vissza. Rövid beszámolók következtek azután, megemlítették, hogy az ország területe 12 ezer négyzetkilo­méterrel, lakosságának lélekszáma közel egy millióval emelkedett a bécsi döntés eredményeként, végül a rádió a budapesti utca lelkes hangulatát, a tüntető tízezrek felvo­nulását közvetítette az olasz, német, lengyel követségek előtt. Kár, hogy a kormányzó szavainak közvetítésére a rádió nem volt felkészülve. Egerben lelkes csoportok gyűl­tek össze az utcákon és boldog ví­galommal tárgyalták az eseménye­ket. Rövid pár perc múlva ének­szó hallatszott a Katolikus Legény- egylet felől 8 nemsokára feltűnt a Kaszinó utca torkolatában a legény­ifjúság két csapata, amint zászló alatt haladtak az országzászló felé. A Legényegyletben éppen a szoká­sos szerda esti összejövetelt tar­tották, amikor megérkeztek a rádió­hírek. A fiatalság nem bírt a falak között maradni, kivonult az ország­zászlóhoz, ahol vitéz Derencsényi Miklós egyleti titkár intézett lel­kes beszédet a tömeghez. Csütörtökön reggel, mintha egyet­lenintésre történt volna, minden kü­lönösebb rendelkezés nélkül megje­lentek a nemzetiszinű lobogók az utcákon. A kirakatokat színes há­romszínű szalagokkal vonták át, megjelentek a kormányzó képei, szobrai s általában bensőséges, test­véri ünnep feloldódó, szabad érzése lett úrrá a városon. A középiskolák templomaiban Te Deumot mondottak. A hálaadások sorát a ciszterci gimnázium nyitotta meg, ahol evangélium után dr. Palos Bernardin igazgató szólt az ifjúság­hoz, ugyanebben az időben Te Deu­mot tartottak a Líceum kápolnájá­ban, ahol a liceumi iskolák ifjúsága adott hálát az Istennek a magyar igazság győzelméért, az Angolkis­asszonyok kápolnájában, a Feren­cesek templomában stb. Az ifjúság ezután a ciszterci gim­názium fúvós zenekarának hangjai mellett felvonult az országzászlóhoz. Egymás után jelentek meg a két gimnázium, a tanítóképző, kereske­delmi iskola egyensapkás csapatai és hallgatták meg a buzdító szava­kat, amelyeket igazgatóik, tanáraik intéztek hozzájuk. Este: lampionos felvonulás Csütörtökön este az egri ifjúság és a város közönsége nagy lampio­nos tüntető felvonulást rendezett. Fél nyolckor indult el a több ezer főnyi tömeg lobogó fáklyákkal és színes lampionok százával a Tűzoltó térről és ütemesen zúgtak a mene­telő szavalókórusok: Éljen Horthy, — piros, fehér, zöld, Pozsony ma­gyar föld — mindent vissza. Nyitrát vissza, Pozsonyt vissza — egy, ket­tő, nulla, Csehország már hulla. — A tömeg állandóan éltette Ma­gyarország nagy barátait s először a vármegye háza elé vonult, ahol a tömegben a tanítóképző intézet ének­kara hazafias dalt énekelt Bittér Dezső tanár-karnagy vezényletével. Innen a tüntetők a Pyrker utcába vonultak és a főispáni lak előtt állottak fel. Hedry Lőrinc dr. fő­ispán messze hangzó, meleg szavak­kal üdvözölte a város lelkes népét és fiatalságát és hangsúlyozta, hogy az isteni gondviselés olyan baráto­kat küldött a megcsonkított Ma­gyarország segítségére Olaszország, Németország és Lengyelország ve­zető államférfiai személyében, akik mélyen átérezték a magyarság fáj­dalmát, átértették jogos követeléseit és mindent elkövettek azok teljesí- sére. — De hálával kell megemlékezni azokról is — mondotta a főispán, — akik idegeik minden megfeszítésé­vel, elméjük minden munkájával ki­vívták az egymillió magyar vissza­térését, nagy államférfiúi képessé­gekről téve tanúbizonyságot. Ennél az örömnapnál azonban nem szabad megállnunk. Készülnünk kell ér­telmünkkel, erkölcseinkkel, akara­tunkkal az uj magyar életre, amely­nek november másodika csak első állomása volt s amelynek végső célja az, hogy felvonhassuk csú­csára a félárbocon csüggedő magyar zászlót. Legyünk magyarok egy szívvel, egy lélekkel együtt és ak­kor megsegít a magyarok Istene. Hatalmas éljenzés fogadta a fő­ispán szavait, majd Jókúthy László községi közigazgatási tanfolyam­hallgató tett ígéretet a magyar fia­talság nevében a további kitartó munkára. Innen az ünneplő tömeg Braun Károly polgármester lakása elé vo­nult. A polgármester lakása abla­kából intézett lelkesítő szózatot az ifjúsághoz, annak a reményének adva kifejezést, hogy az ifjúság egy új magyar élet megteremtése után még élvezni fogja kitartó munkájá­nak eredményét, a boldog Nagy­magyar országot. A hazafias lelkesedés hevülete a polgármester szavai után zúgó éljenzésben tört ki, majd Kiss György joghallgató intézett rövid beszédet a tömeghez. A tüntető felvonulás az ország­zászló előtt ért véget, ahol Gergely Mihály joghallgató, a tüntető fel­vonulás egyik lelkes szervezője szavalta el Tarcaly Gizella egyik közismert hazafias versét és a tömeg elénekelte a Himnuszt. Vasárnap délelőtt Egerben és a főegyház- megye minden templomában Te Denmot és bálaadé szentmisét mondanak a Felvidék visszacsatolásának örömére A bevonulás napjain minden délben egy óráig zúgnak az egri harangok Az egri főegyházmegye ünnepli a Felvidék visszacsatolásának örömét. Dr. Szmrecsányi Lajos pápai trón- álló, belső titkos tanácsos, egri ér­sek rendeletére november 6-án, va­sárnap, a magyar hadsereg bevonu­lásának kezdetén ünnepélyes hála­adó istentisztelet lesz az egri fő­székesegyházban és a főegyházme­gye minden templomában. Egerben a főszékesegyházban reg­gel kilenc órakor kezdődik a Te Deum-os ünnepi hálaadó szentmise és azon az egri közhivatalok és hatóságok küldöttségei hivatalosan vesznek részt. Szombaton kezdődik a magyar csapatok bevonulása a visszacsatolt Felvidékre és november 10.-én fe­jeződik be fegyveres haderőnk be­vonulása a Felvidék gyöngyének, a nagy magyar történelmi emlékeket őrző Kassa város birtokbavételével. Szombattól kezdve, a bevonulás ; minden napján, a Nándorfehérvár visszavételét hirdető déli harang­szó után, minden délben egy órán át | zúgnak az összes egri templomok 1 harangjai a Felvidék visszavételé­nek az örömére. Kincses bdnydk, gazdag erdők, értékes ipartelepek térnek uissza a felszabaduló területekkel Népességre tizedik, területileg tizenharmadik állama lettünk Európának Eger, november 4. Csonka-Magyarország területe ed­dig 93.073 négyzet km. volt és ezentúl 105.473 négyzet km. lesz. Ezentúl Európa országainak so­rában területileg már a 13. helyet foglaljuk el 34 [ország közül (nem számítva Szovjet-Oroszországot). Ma­gyarország nagyobb lett, mint a mostani Csehszlovákia. Az új területtel együtt Csonka- Magyarország lélekszáma kereken 10 millió és 100 ezer, Európában népességileg a 10. helyen áll. Az új Csonka-Magyarországnak annyi lakosa van, mint a mai Cseh­szlovákiának. Az ország új lélekszáma megfe­lel Svédország, Norvégia és Dánia, a három skandináv állam lakosai együttes létszámának! A most visz- szatérő terület majdnem akkora, mint az egész mai Észak-Magyar­ország. (Abaúj-Torna, Borsod-Gömör- Kishont, Heves, Nógrád-Hont és Zemplén vármegyék kiterjedése). Visszatérő megyék és megyerészek. A területi változás Nyitra és Bars vármegyék részeivel újabb két cson­kavármegyét juttatott nekünk, de Pozsony, Hont. Nógrád, Gömör-Kis- hont, Abaúj-Torna, Zemplén, Ung, Bereg és Ugocsa vármegyékből többé-kevésbbé jelentékeny részek tértek vissza a Szent Korona ural­ma alá, sőt Győr és Komárom vár­megyék integritása teljes egészében helyreállt. összesen 11 várost kaptunk visz- sza, köztük két törvényhatósági vá­rost: Komáromot és Kassát. Mit nyerünk gazdaságilag. A visssacsatolással hozzánk kerül a régi Magyarország legjobban mű-

Next

/
Oldalképek
Tartalom