Eger - napilap, 1938/2

1938-11-03 / 174. szám

Eger, XL1X.év/. 17k szánt. ä e ä 8 FILLÉR ♦ Csütörtök * Trianon 19, 1938. november 3, ELŐFIZETÉSI DÍJ Á POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: I PENGŐ 50 FILLÉR. NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 8 FILLÉR, VA­SÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLD­SZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA, EGER. TELEFON: 176. — POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK­SZÁMLA: 54 558. SZ. Ma este hat órakor új határokat kap a megnagyobbodott Magyarország A magyar nemzetnek minden oka | meg van arra, hogy megelégedés­sel mérlegelje a Magyarország és Csehszlovákia között felmerült te­rületi kérdések megoldása érdeké- j ben folytatott diplomáciai tárgya­lások eddigi eredményét. A ma- : gyár kormány céltudatos külpoliti­kai tevékenysége elérte azt, hogy bár a müncheni egyezmény három hónapban állapította meg a cseh­szlovákiai magyar kisebbségek ügyé­nek elintézésére kiszabott határ­időt, ez az idő alig egyharmadára zsugorodott össze s a müncheni egyezmény után alig egy hónappal immár ott tartunk, hogy végső dön­tés előtt áll a magyar Felvidék sorsa. De nagy diplomáciai eredmény­nek, a magyar kormány kétségbe­vonhatatlan sikerének kell betud­nunk azt is, hogy sikerült a ma- : gyar-cseh probléma döntőbírójának [ a hozzánk legközelebb álló két ba- j ráti nagyhatalmat: Olaszországot és Németországot megnyernünk és j ezek döntőbíráskodását a csehekkel j is elfogadtatnunk. Az a tény ugyanis, hogy ez a két nagyhatalom, amely eddig is a legnagyobb megértéssel és jóindulattal viselkedett a magyar nemzet törekvései iránt, fogja el­dönteni a Csehországgal szemben felmerült vitás kérdéseket, feltét­lenül azt a reményt nyújtja szá­munkra, bogy a nagy per a mi ja­vunkra fog eldőlni és jogos kíván­ságaink a legrövidebb időn belül teljesülni fognak. A Felvidék magyarlakta terüle­teinek sorsa tehát immár eldöntött- nek tekinthető. Prága elutasította az általunk felajánlott népszava­zást, mivel nagyon jól tudta, hogy ennek a népszavazásnak kimenetele valóban nem lehet kétséges. Ez annyit jelent, hogy Prága is elis­meri, hogy az általunk igényelt te­rületek lakossága, vagy legalább is annak túlnyomó része meg akar szabadulni a csehek uralma alól és Magyarországhoz akar csatlakozni. Már pedig Prágának, amely húsz évig tartotta rabigája alatt ezeket a területeket, valóban ismernie kell az ottani nép hangulatát, vágyait és törekvéseit. Mivel pedig a mün­cheni egyezméuy szerint a cseh­szlovák köztársaság területén élő nemzeti kisebbségek problémája — j a szudétanémet és lengyel kisebb- j ségek mintájára — kizárólag a \ néprajzi elhelyezkedés és az önren- j delkezési jog alapján oldható meg, egészen kétségtelen, hogy az olasz és német döntőbírák, a két ba­ráti nagyhatalom külügyminiszterei, úgy fognak dönteni, hogy ezek a területek Magyarországhoz kerül­jenek. De feltétlenül jogosnak kell mi­nősítenünk a magyar kormánynak | azt a kövételését is, hogy a nép­szavazás jogát biztosítani kell a szlovák és rutén nép számára is. Hiába hivatkozik a cseh kormány arra, hogy a müncheni egyezmény csak magyar és lengyel kisebb­ségekről beszélt. Az egész egyez­ménynek, sőt a két hónap óta folyó lázas diplomáciai munkának tulaj- donképeni és legfőbb célja az, hogy az egész csehszlovák problémát fel­göngyölítse és végre rendet teremt­sen Középeurópának ebben a vihar­sarkában. Már pedig egészen bizo­nyos, hogy amig a szlovák és rutén népnek nem nyújtanak alkalmat arra, hogy önmaguk döntsenek jövő sorsuk és hovátartozásuk felett, addig végleges rendről és nyuga­lomról beszélni nem lehet. A Fel­vidék szlováklakta területein mu­tatkozó nyugtalanság és a Ruszinsz- kóban lefolyt véres események mu­tatják legjobban, hogy milyen sür­gős rendezésre szorul e jobb sorsra érdemes nemzetek jövője is. Bizalommal és reménységgel vár­juk tehát Olaszország és Német­ország döntését. Kétségbevonhatat­lan igazságunk tudatában vívtuk meg eddig is azt a kemény diplo­máciai harcot, amely oly súlyos próbára tette az utóbbi hetekben a magyar nemzet idegzetét és türel­mét, de éppen ennek az igazságnak tudata adott erőt a magyarságnak, hogy lefékezze szenvedélyeit és az utolsó pillanatig a békés megoldás eszközeit keresse. A magyar nemzet fegyelmezettségének, türelmének és kitartásának gyümölcseit a legrövi­debb időn belül meg fogja hozni. Németország és Olaszország döntése, amely nem lehet egyéb, mint a ma­gyar igazság teljes és maradéktalan érvényesülése! * Halottak napja mindig a hitnek és az emlékezésnek ünnepe volt a keresztény világban, de különösen a hitnek és emlékezésnek napja volt ez az üűnep az elmúlt húsz esztendő alatt Csonkamagyarországon. Maga az ország is halotthoz hasonlított a letűnt két évtized alatt. De erős volt a hitünk a feltámadásban. Sziklaszilárd hittel vallottul? a Ma­gyar Hiszekegyet és ez a nagy hit ma, éppen Halottak napján való­sággá válik. A bécsi Belvedere palotában a magyar-cseh kérdés döntő rendezé­sére ültek össze a baráti olasz és német állam külügyminiszterei. A müncheni értekezleten három hónapi haladékot kapott Csehország, hogy egyezzen meg a magyarokkal. A ma­gyar nemzet békés szándékkal és bölcs önmérséklettel csak a tisztán magyarlakta területeket követelte j vissza. A cseheknél a józan belátás 1 politikája helyett új és újabb tak­tikázás kezdődött. Húzták-halasz- i tották a végső döntést, hogy köz­ben minél teljesebben kirabolhassák j az átadásra szánt magyar városokat - és községeket. A magyar kormány ! azonban végül is olyan javaslattal j jött, a döntőbírói elintézés javasla­tával, amely elől már a prágai tak­tika sem tudott kitérni. így jutot­tunk el annyi magyar türelem és szenvedés árán a mai naphoz, amely­nek meg kell hoznia a magyar igazság győzelmét. A fejünk felett vágtató történelmi idők legnagyobb eseményéhez ér­keztünk a mai napon. Halottak napján, a Belvedere palotában ha­tározó államférfiak ünnepélyesen kihirdetik ma este hat órakor, hogy Trianon halottja kiemelkedett sírjá­ból és elindul a feltámadás útján. Becsben ünnepélyesen fogadták a magyar Kánya Kálmán külügyminiszter, Teleki Pál gróf vallás- és közok­tatásügyi miniszter, Csáky István gróf rendkívüli követ és meghatal­mazott miniszter, valamint a határ­megállapító bizottság tagjai kedden este 8 óra 15 perckor Becsbe ér­delegációt | keztek. Az állomáson ünnepélyesen ; fogadták őket. Német részről többek j között megjelent Dörnberg báró, a német külügyminisztérium szertar­tási osztályának vezetője, magyar részről ott volt Wander Arnold ma­gyar főkonzul és többen mások. A döntőtárgyalások menetrendje Az olasz küldöttség tagjai ked­den este fél 11 órakor megérkeztek Bécsbe. Ugyanezzel a vonattal ér­kezett Villani Frigyes báró kviri- náli magyar követ is. Ciano szerdán reggel érkezik meg 9 órakor. A szerdai nap programja, beavatott német hely szerint a következő: Az egyes küldöttségek déli fél 11 óra­kor indulnak el szállásukról és fél 12 órakor megkezdődik a tanács­kozás. A magyar és csehszlovák küldöttségek meghallgatása után 14 órakor villásreggeli lesz. Dél­után 16 ódakor újabb tanácskozásra ülnek össze a döntőbírák és német körök azt hiszik, hogy a tanácsko­zásokat 18 órára be is fejezik. Eb­ben az esetben 18 óra után közzé­teszik a tanácskozás eredményét és a döntésről szóló közleményt. Előre­láthatólag jegyzőkönyv aláírására is sor kerül. Ribbentropnak, aki már megérkezett, kedd esti bécsi tartózkodása teljesen magánjellegű. A német külügyminiszter estjét a színházban töltötte. Chvalkovszki cseh külügyminiszter már szintén megérkezett Bécsbe és a Grand Ho­telben szállt meg. Bécsben tartóz­kodik nem hivatalos minőségben Tuka tanár is. Még ma megtörténik a végleges döntés Az egész olasz sajtó behatóan foglalkozik a szerdai eseménnyel és kiemelik, hogy ez a trianoni béke- szerződés területi revízióját fogja eredményezni. A Corriera della Sera kiemeli, hogy Ciano a Duce iránymutatásá­nak megfelelően fog eljárni. A szerdai határozatok tartalma tekintetében nem szabad jóslásokba bocsátkozni, de a határozat vezér­elve minden bizonnyal az lesz, hogy közük majd a magyar nép jogos kívánságainak teljes kielégítését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom