Eger - napilap, 1938/2

1938-07-14 / 111. szám

Aba 8 filléb Eger, XL1X. évf. 111. szám. * Csütörtök ♦ Trianon 19, 1938. július 14. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 8 FILLÉR, VA­SÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLD­SZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA, EGER. TELEFON: 176. — POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK­SZÁMLA: 54.558. SZ. Kapnzárás után A felsőházi üzenet átvételével ( forma szerint is végétért a képvi- j selőház nyári ülésszaka és megkez- I dődött a törvényhozás nyári szünete. í Komoly és érdemleges munka után zárulnak be őszig a parlament ka­pui. Május 14-én hangzott el Imrédy Béla miniszterelnök bemutatkozó be­széde s azóta egyik törvényalkotás a másikat követte, a képviselőház szünet nélkül dolgozott. A kormány bemutatkozásának napján terjesz­tette be a belügyminiszter és az igazságügyminiszter azt a két, az­óta törvényerőre emelkedett javas­latot, amelynek célja az állami rend hathatósabb megóvása s ezzel kap­csolatban a büntető eljárás egyes szakaszainak módosítása, főleg azért, hogy a bűncselekmények megtorlása gyorsabb és szigorúbb lehessen. Ha az ezeken és a közbeeső számos és fontos kormányrendeleteken kívül tető alá hozott gazdasági és szociá­lis törvényeket mérlegeljük, valóban nehezen tudnók azokat fontosság és gazdasági, valamint szociális jelen­tőségük szerint pontosan osztályoz­ni. Annyi kétségtelen, hogy a kor­mánynak minden egyes törvény- javaslata annak a keresztény, nem­zeti és jobboldali politikának karak­terisztikus bélyegét viseli, amelyet a miniszterelnök bemutatkozó beszé­dében részletesen és világosan ki­fejtett. Különös súlyt adnak a kormány és a törvényhozás munkájának a már említett két törvényen kívül a hegyközségi törvény, a szesztörvény és Jegybank reformjáról szóló tör­vény. Mindegyik valóban széles nép­rétegek életszínvonalának emelését kívánja szolgálni, híven a miniszter- elnöki programnak ahboz a monda­tához, amely így hangzott el: „az idő sürget és a széles néprétegek életstandardját okvetlenül emelni kell, különben a lelki és testi de­kadencia veszélye fenyegeti ezt a nemzetet.“ Ezzel a célkitűzéssel párhuzamosan a kormány minden törvényerőre emelkedett javaslata a termelés fokozását tartja szem előtt, híven a programnak ahhoz a meg­állapításához, amely szerint a szét­osztásra váró javakat kell minősé­gileg és mennyiségileg fokozni, mert enélkül nem lehet emelni a széles néprétegek életszintjét. Ismeretes, hogy a hegyközségi törvény a magyar bor és szőlőter­melés, valamint a gyümölcskultúra problémáját viszi előre. Célja az, hogy a magyar föld ezekből a ter­ményekből többet és jobbat produ­káljon, a gazda pedig minőségi árú­jának biztos és jól fizető piacokat találjon. Ezt célozza a törvénynek az az intézkedése, amely az egyön­tetűségre törekszik és jótékonyan szabályozza az ugyancsak egyön­tetű egységes értékesítést. Kiegé­szíti a mezőgazdaság talpraállítását célzó intézkedéseket a szesztörvény, amely tudvalévőleg a szesztermelés jogát s annak jövedelmét vissza­adja a mezőgazdaságnak s egyebe­ken kívül azt is jelenti, hogy ko­moly léptekkel haladunk mezőgaz­dasági üzemeink iparosítása felé. Agrárország lévén különös tekin­tettel mezőgazdaságunk tőkesze­génységére, korszakalkotó jelentő­ségű a Jegybank reformja. A mi­niszterelnök ezt a reformot a kö­vetkező mondattal jelentette be bemutatkozó beszédében: „A Jegy­bank alapszabályai reformra szorul­nak és e reformban irányításul fog szolgálni számunkra egyrészt az or­szág agrárjellege, másrészt a leg- külömbözőbb politikai rendszerekhez tartozó nagy és kis államokban már mindinkább elfogadásra kerülő az a gondolat, hogy a Jegybank számára a pénz és tőkepiacon nagyobb moz­gási lehetőségek és ezáltal egész­ségesebb tőkecirkuláció lehetőségét teremtsük meg.“ A Jegybank reformjáról hozott törvény ezt az ígéretet tökéletesen váltotta be. Modernné tette Jegy­bankunkat, módot adott arra, hogy belekapcsolódjék olyan üzletekbe, amilyeneket a külföldi jegybankok már eddig is kultiváltak, de leg­fontosabb az, hogy az úgynevezett mezőgazdasági termelési hitelek kér­dését oldotta meg. A rövidlajáratú hitelek problémáját, mert hiszen ter­mészetes, hogy annuitási kölcsönök­höz ezúttal nem nyúlhatott a kor­mány. Ezek különben sem igényel­nek sürgős reformot. A Jegybank­reform a kilenc hónapos gazdaváltó rendszerével minden mezőgazdasági üzemnek megadta azt a lehetőséget, hogy egy termelési évadra vállal­kozzék, akár növénytermelési, akár állathizlalási célból. A kilenc hónap ugyanis feltétlenül elegendő ahhoz, hogy a gazda ezt a vállalkozást le­folytassa és a termelt javakat ér­tékesíthesse. Ha ezek után csupáa arra utalunk, hogy a kormányrendeletek egész sorozata felel meg a miniszterelnök ama Ígéretének, hogy nemcsak vi­lágosan kíván beszélni, hanem teljes világosságot is akar teremteni, ha utalunk arra, hogy a kormányren­deletek sok olyan függő kérdést tisztáztak, amely a közéletben eddig zavart okozott, akkor a mai kapu­zárás alkalmából valóban elmond­hatjuk, hogy törvényhozóink érdem­leges és értékes munka után tértek jól megérdemelt pihenőre. Heves vármegye rendkívüli közgyűlésen alakítfa újfá a központi választmányt Az új választójogi törvény vég­rehajtási utasítása értelmében a törvényhatóságok központi választ­mányainak megbízatása megszűnt és a központi választmányokat leg­később augusztus végéig újjá kell alakítani. Heves vármegye törvényhatósága július 15-én, pénteken alakítja újjá a választások lefolytatásának hiva­talos szervét és erre a célra dr. Hedry Lőrinc főispán a törvényhatósági bi­zottságot rendkívüli közgyűlésre hív­ta egybe délelőtt 11 órára. A rendkívüli közgyűlésen ismer­tetik a belügyminiszter vonatkozó rendeletét s megválasztják a köz­ponti választmány rendes és póttag­jait. Más tárgya nem lesz a rend­kívüli közgyűlésnek. Megkezdődött a városházán Eger 1939. évi költségvetésének összeállítása Egor, július 13. Eger város 1939. évi háztartási költségvetésének előkészítő munkái megkezdődtek a városházán. Az egyes ügyosztályok referensei meg­kezdték a különböző költségvetési tételek összeállítását, s a nyersen megállapított kiadási és bevételi adatokat ennek a hétnek a végén kell betelj eszteniök a városi ügy­vezetés mellett működő állami szám­vevőséghez. Tegnap délelőtt Braun Károly polgármesternél egyébként szükebb- körű értekezlet volt a jövő évi költségvetés tárgyában, a meg­beszélésen Kakuk Jenő számvevőségi főtanácsos, a számvevőség főnöke ismertette a polgármester előtt a költségvetés előkészitő munkálatait. Ez a munka rendkívül nagy gon­dot és körültekintést igényel, mi­vel a szűkre szabott költségvetési keretben fedezetet kell találni nem­csak az állandó háztartási kiadá­sokra, hanem az elkerülhetetlenül szükséges városfejlesztési beruhá­zásokra, mint útépítések, s egyéb közművek stb. munkálataira is. Értesülésünk szerint a költségve­tés összeállítása még a jövő hónap­ban befejeződik, s a kész költség- vetést már az augusztusi közgyűlés elé terjesztik, amely azután részle­tesen letárgyalja a költségvetés tételeit. Megérkeztek Egerbe az egyszeri vagyondézsma bevallási Ivei H. városi adóhivatalnál két-háromszáz 50 ezer pengőn felüli vagyonra számítanak Fel kellene világosítani a feleket az ívek kitöltéséről Eger, július 13. Az állami beruházásokhoz legkö­zelebb igénybe veszik az 50 ezer ! pengőn felüli vagyonokat egyszeri vagyondézsma erejéig. A vagyonbe- valláshoz szükséges nyomtatványok tegnap érkeztek meg Budapestről a pénzügyigazgatóságon keresztül a városi adóhivatalhoz, ahol tegnap óta már kaphatók. Az adóhivatal egyelőre kétszáz magánfélnek és 100 vállalatnak szóló nyomtatványt igé- ; nyelt, a becslések szerint tehát kö­rülbelül háromszáz 50 ezer pengőn felüli vagyon lehet Egerben. A nyomtatványokkal kapcsolatban a közönség részéről több kívánság érkezett hozzánk, amelyekre felhív­juk az illetékes tényezők figyelmét. A bevallási ívek kérdései rend

Next

/
Oldalképek
Tartalom