Eger - napilap, 1938/2
1938-10-16 / 164. szám
u 2 ——ata^ajaniiiiinT-saacgaM EGER 1938. október 16. magának a jogot az ország érdekeinek védelmére szükséges intézkedés megtételére, egyben pedig várja, hogy a négy kormányfő a magyar cseh határkérdés ügyében hamarosan meghozza döntését. Erre annál inkább szükség van, mert a megfelelő igazságos rendezés elengedhetetlen Európa békéje és biztonsága szempontjából. Bonnet francia külügyminiszter fogadta a párisi magyar követet Bonnet külügyminiszter egymásután fogadta a párisi magyar- és cseh követet. A magyar kormány képviselője ismertette a komáromi tárgyalások megszakadásának okait és közölte, hogy Magyarország a müncheni egyezménynek megfelelően a négy nagyhatalom döntését kéri. Hasonló lépés történt Londonban is. Általános felkeléssel felel Ruszinszkó a cseh terrorra A tárgyalások megszakadása óta ismét brutális kegyetlenséggel üldözik a csehek a felvidéki magyarságot. Valóságos hajtóvadászatot rendeznek a magyarság vezetői ellen, hogy megfélemlítsék magyarságuk megvallásában a felvidék öntudatos magyarjait. Az elviselhetetlen cseh terrorra Ruszinszkó már általános felkeléssel felelt. A cseh katonaság több helyen valóságos ütközeteket vívott a felkelőkkel, s nem egy helyen meg kellett hátrálnia. A ruszin miniszterek tegnap Tiso szlovák miniszterelnökkel folytattak megbeszélést. Magyar a magyarért! A kormányzóné és a miniszterelnökné felhívása Magyar a magyarért! A magyar igazság győzelme útban van: rövid idő kérdése, hogy felvidéki testvéreink visszatérhessenek az őshazához. A húszéves idegen uralom szörnyű nyomása nehezedik rájuk. Nyomor, szenvedés, börtön az osztályrészük. A nélkülözők és szenvedők segítségért-kiáltanak, ez a segítség ma egyetemes magyar parancs : a népi együvétartozás parancsa. A Felvidék ős lakói nem magukért, de mindenkiért, az egész magyarságért küzdenek és szenvednek, húsz kegyetlen esztendő óta. Sanyarú sorsuk áldozatokra kötelezi az egész magyarságot: kicsit és nagyot egyaránt. Le kell törölni a nyomor, a megpróbáltatás verejtékét. A Felvidéken nem lehet éhező száj, fázó gyermek, hontalan család. A magyar becsület és a magyar testvériség azt követeli mindenkitől: hozzunk meg minden áldozatot a Felvidék nyomorának enyhítéséért. Szívünk sugallatára hallgatva, a nemzeti irányú szervezett női mozgalommal együtt kérő szóval fordulunk tehát a magyar nemzet minden tagjához, szegényhez, gazdaghoz egyaránt: adományainkkal segítsenek a Felvidék ínségén. Minden fillérre szükségünk van, mert a bajok nem tűrnek késedelmet. Minden magyarnak áldozni kell a Felvidékért. Horthy Miklósné s. k., a mozgalom védnöke, Imrédy Béláné s. k., a munkabizottság elnöke. n Gárdonyi-Társaság vasárnap tartja 16. éui megnyitó gyűlését A Gárdonyi-Társaság, amely 1923- | ban alakult s másfél évtizedes komoly és sikeres munkásságra tekinthet vissza, október 23-án, a jövő vasárnap délután 6 órakar nyitja meg tizenhatodik évét Az az érdemes muukásság, melyet ez a Társaság eddig kifejtett és Eger közönségével csaknem minden ; nagy írónkat megismertetett: joggal ' kérheti és bizalommal várhatja a művelt egri társadalom jövendő támogatását a most következő esztendőben is. A gyűlés érdekesnek Ígérkezik s tartalmasnak is, mert az elnöki megnyitón kívül Gárdonyi József dr., az elhúnyt nagy író fia, aki maga is neves íróvá lett már, „Gárdonyi és a kritikus Gyulai“ címmel tart felolvasást. Murányi József dr. szegedi kir. segédtanfelűgyelő „Gárdonyi emlékezete“ címmel olvas föl s tekintettel arra, hogy régi művelője j a Gárdonyi-irodalomnak, székfogla- ‘ lója bizonyára kedves pontja lesz a felolvasó gyűlésnek. Kemény György, detroit-i lapszerkesztő, a Kisfaludy- Társaság tagja, az amerikai magyar irodalommal ismertet meg tartalmas előadásban. Kedves szint ad a felolvasó gyűlésnek az a pár Gárdonyiköltemény, amelyet Buzásné Pápay Klára ad elő. Hivatalos pontja a gyűlésnek Ágoston Julián dr. főtitkári jelentése, aki ezúttal összefoglalóan számol be a Társaság tagjainak irodalmi munkásságáról. * A felolvasó gyűlést megelőzően közgyűlést tart a Társaság, mely egyúttal, letelvén a tisztikar és választmány hároméves megbízatása, megválasztja az új vezetőséget is. Zzeblámpák, szárazelemek £?prhatók Gergelynél, Eger, Széchenyi n. 9 Ma és minden szombaton a Koronában a megalakult „Korona tánczenekar“ Játszik, "ü Népszavazás nélkül 1,169.568 lélek és 15.643 négyzetkilométernyi terület adandó át Magyar- országnak a négyhatalmi egyezmény szerint A Felvidéki lakosság megoszlásának pontos statisztikája írta: Krisztics Sándor dr. egyetemi tanár A müncheni négyhatalmi egyez- | mény értelmében, miként a szudéta- | német területek, úgy jutnak £Ma- gyarország birtokába a határmenti magyarlakta területek is. A trianoni határ mentén lakó magyarság 50—100 kilométeres mélységben nyúlik be a Felvidék területére, Pozsonytól Ugocsáig, mintegy 550 kilométer hosszúságban. Az abszolút többségben magyarok által lakott terület több mint 15.000 négyzetkilométer. Magába foglalja Pozsony, Komárom, Érsekújvár, Nyitra, Léva, Ipolyság, Losonc, Rimaszombat, Rozsnyó, Kassa, Ungvár, Munkács, Beregszáz városokat. Az igényelt terület két részre osztható. Az egyik rész 80 százaléknál több magyart eltartó terület, a másik rész viszont a határvonalat kiegyenlítő, de legalább 20 százalékos magyarságot foglalja magába. A 80 százaléknál több magyar által lakott terület három egyenlő részből tevődik össze. Az egyik rész Pozsonytól Rozsnyóig terjed. A nyelvhatár itt rendkívül éles, mert csak Nyitra környékén keveredik a magyar és tót lakosság, így csupán 8 tót többségű község áll 577 magyar községgel szemben. Ez a terület 8189 négyzetkilométer nagyságú 582 községgel és 647.799 lakossal, akik között 557.117 magyar (85*1 százalék), 20.080 (4*3 százalék) német és 41.730 (6 4 százalék) tót. A határmenti magyar terület második, azaz középső része Rozsnyótól Ungvárig terjed és magában foglalja Kassa környékét. Területe 2460 négyzetkilométer, 192 községgel és 166.538 lakossal, akik között 139.473, azaz 838 százalék magyar, 18.143, azaz 10*9 százalék tót. A harmadik abszolút magyar többségű terület Ungvártól Ugocsáig terjed és magábafoglalja a rutén határmenti vidéket. Nincs semmi összefüggése a tótlakta területtel. Kiterjedése 1455 négyzetkilométer, 78 községgel és 131.134 lakossal, akik közül 116.911, azaz 90 százalék magyar, 1423, azaz 1T százalék tót. Ha a 80 százaléknál nagyobb magyarlakta területeket összefoglaljuk, mely terület népszavazás nélkül csatolandó vissza a Szent Koronához, úgy az 12.104 négyzet- kilométer nagyságú, 852 községgel, 945.471 lakossal, akik között 813.501 (85-6%) magyar, 35.890 (3-8°/o) német és 61.296 (6‘4°/o) tót. A vegyes lakosságú, de a határ- megvonása következményei miatt visszacsatolandó területrészek két csoportba oszthatók. Az egyik csoportba hat kisebb nyelvterület (enclave) tartozik, összesen 1971 négyzetkilométer területtel, melyen 174 község van, 129.067 lakossal, akik között 26.088 (20%) magyar, 4980 (3-8%) német és 93.813 (72'3°/o) tót. A vegyeslakosságú területek másik része három községcsoportot foglal magába 1568 négyzetkilométer területtel, melyen 96 község van 95.030 lakossal, akik között 18.719 (20°/o) magyar, 16.176 (17%) német és 54.903 (57*9%) tót. Ezeknek a vegyeslakosságu területrészeknek a magyar határ megvonási lehetősége szempontjából szintén az anyaországhoz kell kerülniük. Minden indok megvan arra, hogy népszavazás nélkül. A vegyes népességű terület 3539 négyzetkilométer terjedelmű, 270 községgel, 224.907 lakossal, akik között 44.807 (20°/o) magyar, 21.156 (9*2 %) német és 158.716 (70'8°/o) tót. Ha mindezeket a területcsoportokat összefoglaljuk, Magyarországnak a müncheni négyhatalmi egyezmény értelmében népszavazás nélkül átadandó 15.643 négyzetkilométer nagyságú terület 1122 községgel és 1,169.568 lakossal, akik között 858.308 (73.3%) magyar, 57.046 (4.9%) német és 220.012 (18.8®/o) tót. A Felvidék többi vegyeslakosságú területe három részből tevődik össze. Az egyik rész a rutén terület, melynek a párisi békekonferencia is önkormányzatot biztosított. Terjedelme 10.667 négyzetkilométer, a- melyen 385 község van 419.744 lakossal, akik között 41.798 (10%) magyar, 51.123 (12.2%) német, 3608 (0.9%) tót és népszavazási terület, melynek hovatartozandó- sága felett bizonyára népszavazás fog dönteni, mely döntés a közös lengyel-magyar határ szempontjából nagyjelentőségű. A másik terület az, amelyet keleti tót területnek neveznek s amely
