Eger - napilap, 1938/2

1938-10-02 / 156. szám

Eger, XL1X. évf. 156. szám, AB* 12 FILLÉR ♦ Vasárnap ♦ Trianon 19, 1938. október 2. ELŐFIZETÉSI DÍJ Á POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. - EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 8 FILLÉR, VA­SÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLD­SZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA, EGER. TELEFON: 176. — POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK­SZÁMLA: 54.558. SZ. Nagy érdeklődés mellett zajlott le a hitelszövetkezetek hevesmegyei nagygyűlése Legújabb: Imrédy Béla miniszterelnök ma este rádiónyilatkozatot mond 19 óra 30 perckor A német csapatok megindultak a szudétanémet vidék megszállására Mussolini meghívta Chamberlaint Rómába Eger, október 1. A müncheni egyezmény végleges döntést hozott a csehszlovák kér­désben. A magyar és lengyel köve­teléseket 3 hónapi időtartam alatt közvetlen tárgyalások alapján kell tisztázni és véglegesen rendezni. Ha ezek a közvetlen tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor a 3 hónapi időtartam után ismét össze­ül a négyhatalmi értekezlet, hogy határozzon ezekben a kérdésekben is. A müncheni egyezmény új hely­zetet teremtett Európában. Erről az új helyzetről és a magyar követe­lésekről nyilatkozik ma este 19 óra 30 perckor a rádióban Imrédíj Béla miniszterelnök. A német csapatok ma megindul­tak, hogy a müncheni egyezmény alapján megszállják a szudétanémet vidéket. Ma, október elsején 60 kilométer hosszú és 20 kilométer széles területet szállnak meg Linz­től északra. A szudétanémet lakos­ság mámoros lelkesedéssel ünnepli felszabadulását és leírhatatlan öröm­mel várja a megszálló német csa­patokat. Prága és Varsó között egyre súlyosabbá válik a helyzet. Lengyel politikai körökben hangsúlyozzák, hogy Lengyelország senkit sem kül­dött ki, még megfigyelőnek sem, igy tehát a müncheni egyezmény 3 hó­napi időpontja Lengyelországra nem Eger, október 1. A volt 60-as gyalogezred tagjai nemrégiben Hatvanban tartott népes ezrednapjukról hódolattal üdvözöl­ték a kormányzót és felajánlották neki szolgálatukat. A hódoló feliratra most érkezett válasz a kormányzó katonai irodá­jának főnökétől Szita Mihály ny. tábornoknak, a Hatvanas Bajtársi Szövetség elnökének. A levél szerint: „A volt cs. és vonatkozik. A tescheni vidéken a lengyel lakosság és a cseh csendőr­ség között több helyen tűzharc folyt. Néhány községben a lengyel lakos­ságnak sikerült a cseh csendőröket lefegyverezni. Egyes községekben plakátokat ragasztottak ki, amelyen az áll, hogy ha Prága nem adja vissza a tescheni vidéket, akkor majd visszaszerzi azt a lengyel hadsereg. A lengyel lakosságot a cseh ható­ságok állandó házkutatásokkal zak­latják, amelynek során Pilsudszki képét mindenütt elkobozzák. A csehek ma nagyobb számú, fő­leg magyarokból álló csapatot küld­tek Prágába. A hatóságok zendülés­től, forradalmi zavargásoktól tarta­nak és ennek elfojtására a magyar csapatot akarják felhasználni. Az angol sajtó továbbra is meg­elégedéssel foglalkozik a müncheni egyezménnyel. Az angol külügymi­nisztériumhoz közelálló Daily Te­legraf azt írja, hogy a cseheknek a lengyel és magyar területeket is rövidesen le kell adni. Mussolini meghívta Rómába Chamberlain angol miniszterelnököt. Chamberlain szabadságát valószínű­leg a Földközi tengeren, jachton fogja tölteni és itt fogja Mussolini felkeresni. A tárgyalásokon való­színűleg jelen lesz Daladier francia miniszterelnök is. A tárgyalások anya­ga a földközi tengeri kérdés lesz. kir. 60. gyalogezred találkozójáról Méltóságod által előterjesztett hó­doló üdvözletét a Kormányzó Úr Őfőméltóságának bemutattam. Őfő- méltósága jóleső örömmel fogadta az ezred világháborút járt tagjai ragaszkodásának e megnyilvánulá­sát és elrendelni kegyeskedett, hogy az összejövetelen megjelenteknek köszönetét és szívélyes üdvözletét tolmácsoljam. Aláírás, a katonai iroda főnöke.“ Csütörtökön délelőtt impozáns se­regszemlét tartottak a vármegye- . ház nagytermében a magyar szövet­kezeti gondolat vezetői. A hitel- szövetkezetek hevesmegyei nagy ér­tekezletére lelkesedéssel gyűltek egybe még ezekben az izgalmaktól fűtött történelmi órákban is a vá­rosok és falvak szövetkezeti vezetői. Több mint háromszáz falusi em­ber ünneplőbe öltözve köszöntötte Schandl Károly ny. államtitkárt, az Országos Központi Hitelszövetkezet alelnök-vezérigazgatóját és vezér­karát, amikor az egri szövetkezeti vezetők kíséretében belépett a köz­gyűlési terembe. Schandl Károly társaságában érkeztek a városi és a vármegyei közélet kitűnőségei. A Magyar Hiszekegy eléneklése után dr. Lipcsey Péter kir. köz­jegyző, kormányfőtauácsos, az Eger és Vidéke Takarék- és Hitelszövet­kezet elnöke megnyitó beszédében hódoló tisztelettel emlékezett meg dr. Szmrecsányi Lajos érsekfőpász- torról és meleg szavakkal köszön­tötte a föpásztor képviseletében megjelent vitéz Subik Károly pápai prelátust. Az érsekfőpásztor kö­szöntését az egybegyűltek felállva hallgatták végig és lelkesen ünne­pelték Eger egyházfejedelmét. Napirend előtt vitéz Subik Károly prelátus emelkedett szólásra és a következőket mondotta: — Az aggastyán főpásztor áldá­sát küldi és meleg szeretettel kö­szönti a szövetkezetek nagy érte­kezletének egybegyűlt tagjait és Isten áldását kéri munkájukra. A mai puskaporos levegőben, amikor fiaink és testvéreink a határok vé­delmére készen állanak, itt ennyi fegyverfogható férfi gyűlt össze, hogy a magyar nemzetnek egy má­sik szabadságharcára Készüljön elő. Szabadságharcnak nevezem ugyanis azt a gazdasági küzdelmet, amelyet a magyar nép érdekében meg kell vívnunk, mert ha mi a magyar né­pet nem tudjuk anyagilag megerő­síteni, akkor végünk van. Anyagi­lag és erkölcsileg erős nép nélkül Magyarországot újjáteremteni nem lehet és e nélkül nem tudjuk biz­tosítani az új ezredévet. A magyar nép, a magyar föld, az ingó és in­gatlan vagyon az elmúlt évtizedek alatt azoknak a kezébe csúszott át, | akiknek a lelkűk idegen a magyar i nemzeti hagyományok számára. Ezt az állapotot kell helyreállítanunk, ez a mi gazdasági szabadsághar­cunk és ebben nagy feladat vár a szövetkezeti férfiakra. A gyűlés lelkesen és hosszasan éljenezte vitéz Subik Károly kije­lentéseit, ezután Schandl Károly állott fel tüntető ünneplés között és beszédében ezeket mondotta: — A férfias hit és az erkölcsi bátorság az, amely a szövetkezeti életet jellemzi. Nincsenek akadályok, amelyeket ezzel le nem küzdhetnénk. Az elmúlt tíz év alatt jelentős ered­ményeket értünk el, mert mi szö­vetkezetek nem a szavak, hanem a tettek emberei vagyunk. A szavak már sok kárt okoztak az országban, de a szántó vető munkája még min­dig csak hasznot hajtott. Mi szántó­vető emberek vagyunk, szövetkezeti emberek, akiknek munkája olyan, mint a szántás-vetés. — Csak annak a népnek van jö­vője, amely önmagában hordja erőit. Aki mindenben másra támaszkodik, annak nincs jövője. Még a jóbarát sem becsüli az ilyet. — A hitelszövetkezeteknek gaz­dasági és társadalmi téren kötele­zettségeik vannak. Tizenötezer főnyi vezérkara van a szövetkezetnek, nem olyan vezérkar, ahol mindenki vezér akar lenni, hanem amely őszin­te hűséggel és hódolattal tekint a magyar nemzet történelmileg hiva­tott vezérére: Magyarország kor­mányzójára ! (A nagygyűlés tagjai ezeknél a szavaknál lelkesedéssel állottak fel és percekig tartó éljen­zéssel és tapssal ünnepelték Horthy Miklós kormányzót.) — A magyar nemzetnek még számos külső és belső ellensége van. Különösen Budapesten és a nagyobb városokban iparkodtak a belső ellen­ségek hazug híreket terjeszteni a válságos órákban önbizalmunk gyen­gítésére. Iparkodtak gazdasági téren is aláásni a magyar értékeket. Nem sikerült azonban mesterkedésük. Ve­gyék tudomásul, hogy a magyar pen­gő ma erősebb, mint valaha. A va- gyonváltságra vonatkozó bevallások jobban sikerültek, mint a kormány remélhette. A adók jól folynak. Külpolitikai helyzetünk csak erősíti gazdasági helyzetünket. F) kormányzó jóleső érzéssel fogadta a uolt 60-asok hódolatát

Next

/
Oldalképek
Tartalom