Eger - napilap, 1938/2
1938-09-22 / 150. szám
Ä R Ä 8 FILLÉR ♦ Csütörtök ♦ Trianon 19, 1938. szeptember 22. Eger, XJ01X. évf. 150. szám. IWnnMMHHMB IMHWII mi UHUIT I» ■mioiilll MB—HM III IIWW HI II IBII III—«III ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. - EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLDSZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA, EGER. TELEFON: 176,- POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54.558. SZ. A pozsonyi szózat A hónapok óta tartó súlyos cseh válságban a felvidék megkínzott és agyonsanyargatott magyarsága állandóan méltóságteljes higgadtságról tett tauúbizonyságot. Igazságának tudatában komolyan, megfontoltan, de állandó éber figyelemmel kísérte az eseményeket. Békevágytól fűtve nem tért le az erőszak útjára, de nyugalma sohasem jelentett félelmét vagy meghunyászko- dást. Kezdettől kezdve nyíltan hirdette, hogy a végsőkig elmérgesedett helyzetet csak az igazságtalanságok jóvátételének szellemében lehet megoldani. És nagyon határozott formában juttatta kifejezésre azt is, hogy a megoldást nem lehet egy nemzetiségre korlátozni. A magyarság ugyanolyan elbánást — és ugyanolyan felszabadítást — kér, mint a cseh köztársaságba kényszerűéit bármely másik nemzetiség. A csehek újból bizonyságot tettek elvakultságukról, amikor a világ közvéleménye előtt a szétbomlás szélén álló köztársaság píubiciuojat mint cseh-német viszályt akarták feltüntetni. Erre a nagyon is átlátszó törekvésre adta meg a választ a Csehszlovákiában élő magyar párt törvényes képviselete. Pozsonyban, az ősi magyar koronázó városban gyűlt össze a magyar párt s egyhangú határozatban hozta tudomására a világ közvéleményének történelmi jelentőségű szózatát. í vednek azok, akik azt hiszik, hogy nyomni és sanyargatni nem hagyja a prágai puskaporos hordót veszély- s követeli számukra azt a jogot, , telenné lehet tenni ennek az egy mely őket isteni és emberi törvé- j problémának rendezésével. A felvi- nyék szerint megilleti, dék magyarsága sohasem mondott le ' A pozsonyi szózat hangoztatja, az önrendelkezés jogáról, amelyet hogy a magyarság ellene van az húsz évvel ezelőtt csalárd módon, erőszakos megoldásnak. Ugyanezt a hazugságokkal sikkasztott el tőle felfogást vallja a magyar nemzet is. a cseh propaganda. Az idők betel- Senki sem kíván erőszakot, vért, jesedtek, a pohár betelt s semmiféle háborút — csak becsületes elinté- erő nem akadályozhatja meg többé zést, jogot, igazságot. Ehhez azon- az ott élő magyarságot ennek a ban végsőkig ragaszkodik, jogának gyakorlásában. I A magyarság hallatta szavát s Helyes és természetes, hogy a ' most a nagyhatalmakon a sor, hogy magyar kormány — a kiadott hi- ezt megértsék s érvényt szerezze- vatalos tájékoztatás szerint — kül- nek a jog és igazság szellemének, politikájának minden eszközével tá- Prágától bizonnyal nem várhatjuk mogatja sokat szenvedett testvé- ezt. Ők csörtetik kardjukat, hetven- reink jogos követelését. Nem is te- kednek, erőszakoskodnak s vérbe hét mást, mert ezt követeli az akarják fojtani, börtönbe akarják egész magyar nemzeti közvélemény, zárni az igazságot. Ám a világ köz- A trianoni határok közé szorított véleménye érzi, hogy lejárt az ő kilenc milliónyi magyarság el van idejük. Az igazság diadala napról- szánva arra, hogy véreit tovább el- napra közeleg. . . ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Legújabb: A cseh kormány tegnap átadta válaszát az angol—francia javaslatra A cseben elvben elfogadják a Javaslatokat, de kikötéseket tesznek - A francia és angol követ a Javaslat feltétel nélküli elfogadását ajánlotta Benesnek Ez a méltóságteljes hangú szózat j megállapítja, hogy a Wilson által ; fenkölten hirdetett és minden de- j mokrácia alapját alkotó önrendelkezési jogot a Csehszlovákia határai közt élő magyarság sohasem gyakorolhatta. Belekényszerítették őket az idegen uralom jármába — s ez az idegen uralom sohasem mérlegelte a magyarság érdekeit, hanem állami berendezkedésével és kormányzati módszerével kizárólag a cseh nemzeti állam eszméjét szolgálta. Ez a politika arra az eredményre vezetett, hogy a cseh kérdés ma már a világbéke problémája lett. Ebben a helyzetben — mondja a kiáltvány — a magyar népcsoport önmaga kívánja kezébe venni sorsának irányítását s azt a jogot kéri, amit a wilsoni elvek ígértek: az önrendelkezést. Ez a felelősségteljes és higgadt hang kell, hogy felébressze az egész világ lelkiismeretét. A magyarság teljes megértéssel nézte a szudéta- németek küzdelmét, de súlyosan téEger, szeptember 21. A politikai helyzet legújabb eseményeiről a következő távirataink számolnak be: A cseh kormány tegnap átadta j válaszát a cseh kérdés megoldásá- I ra előterjesztett angol—francia ja- ' vaslatra. A válasz nem utasítja el ; kereken a javaslatokat, de annyi kifogást és ellenvéleményt emel, hogy a válasz majdnem egyenlő az elutasitással. A Reuter és a Havas irodák egybehangzó jelentése szerint a prágai angol és francia követek ma felkeresték Benes elnököt | és nyomatékosan figyelmébe ajánlot- 1 ták az angol—francia javaslat min- í den feltétel nélküli elfogadását. | A követek látogatása után azon- 1 nal összehívták a cseh kormány j úgynevezett belső tanácsülését, ezt j minisztertanács követte. > A francia politikai körökben mély ’ hatást keltett a magyar kormány- í férfiak Hitler vezérkancellárnál tett ! látogatása. Ezekben a körökben be- ! fejezett ténynek tekintik a cseh állam átrendezését. Francia körökben hangoztatják, hogy minden óra, amelyet a cseh kormány tétovázással és vonakodással eltékozol, csak megnehezíti a kibontakozást. A Berliner Börsenzeitung a magyar és lengyel követelésekkel kapcsolatban azt írja: Természetes, hogy a | német nép rokonszenvvel kíséri a j magyaroknak és a lengyeleknek a ; népi jogok helyreállítására vonat- i kozó követeléseit, amelyek mindenkor jelentkeztek, de amelyeket sohasem teljesítettek, sőt minden erővel megnehezítették ezeknek a kisebb- I ségeknek a cseh hatalom alatti ! életét. Tegnap este Budapestre ér- I kezett Brachter Henry angol őrnagy, j hogy felajánlja közreműködését a magyar— cseh kérdés megoldásában. Gower, az angol parlament középeurópai csoportjának megalapítója Kent megye összes lapjaiban nyilatkozatot tett közzé, amelyben többek között ezeket mondja: semmi szánalmat nem érzek a mesterségesen összetákolt csehszlovák állam iránt, amely a demokrácia álcájában tudatosan elnyomja a hatalma alá hajtott nemzetiségeket. Ezek most megunták a rabságot és szabadságot követelnek. Addig Kö- zépeurópában nem lesz béke, amig felül nem vizsgálják a békeszerződések területi határozmányait. A lengyel lapok éjszakai kiadásai így írnak: valamennyi lengyelt ugyanaz a szellem hatja át: készek vagyunk erővel is utat nyitni a kétszáz ezer tescheni lengyelnek, hogy visszatérhessen az anyaországba. A lengyel haderő meg tudja valósítani mindazt, ami megfelel az igazságnak. A határmenti lengyelek tömegesen szöknek át lengyel területre. Tegnap délután 3 szlovák katona is átszökött és Putnokon jelentkezett a magyar hatóságoknál. Elmondották, hogy a felvidéken tehergépkocsik járják a falvakat és összefogdossák a magyar katonaköteles férfiakat és a szudétanémet területre viszik őket. Ludány közelében 9 szudétanémet katona átszökött magyar terütetre, úgy, hogy a géppuska-fészek ajtaját rázárták a cseh őrségre. Két géppuskát és igen sok lőszert is magukkal hoztak. A Matin Írja, hogy a prágai kormány megtiltotta az összes francia és angol lapok bevitelét, így akarja megakadályozni, hogy a cseh közönség a hivatalos jelentéseken kívül más forrásból is értesüljön az eseményekről. A magyar társadalom ma esti revíziós megmozdulása óriási tömegeket mozgat meg. A Hősök terén rendezendő ünnepség közönségét a TESZ kétezer főnyi rendezőgárdája fogja irányítani. A Revíziós Liga egri csoportja és az egri társadalmi egyesületek táviratban üdvözölték Mussolinit trieszti beszédéért Eger, szeptember 21. A nemzetközi élet utóbbi napjainak legkimagaslóbb eseménye Mussolini trieszti beszéde volt, amelyben a Duce erélyesen leszögezte, hogy a cseh kérdés nem helyi viszály, hanem európai kérdés s azt a magyarság felé is meg kell oldani. A békeszerződések súlyos terhe és megcsonkítása alatt immár húsz éve szenvedő magyarságban hihetetlen
