Eger - napilap, 1938/2

1938-09-17 / 147. szám

Ä E Ä 8 FILLÉR

Eger, XL1X. évf. 147. szám. ♦ Szombat ♦ Trianon 19, 1938. szeptember 17.

WWB^B»Sg«tt>^nrHWFWHI II Ilii lili—HH IH 1IWII H MMIIBI1W 1 —^MH— ——MBB ^SSnBBaRBHBanHOBnHPinamBBHI

ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: I PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. - EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR.

SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLDSZINT 3. - TEL: 11.

— KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA, EGER. TELEFON: 176.

— POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54.558. SZ.

Örökösödés és családvédelem

Azok között a kormányzati tér- ■ vek és újítások között, amelyeket ; vitéz Imrédy Béla miniszterelnök j kaposvári beszédében bejelentett, egyik legnagyobb jelentőségű az örökösödési adó reformja. Erre vonatkozólag a miniszterelnök tudvalevőleg azt mondta, hogy a család- védelem és az egyke elleni küzdelem gondolatát csak olyképen lehet megoldani, ha az örökösödéssel kapcsolatban teremti meg a kormány az anyagi fedezetet e nagy célok megvalósítására. Ezért kell ennél a nagy horderejű kérdésnél valóban a nemzeti szolidaritásnak, a sorsközösség gondolatának érvényesülnie, még pedig olyan formában, hogy azoknak a hagyatékából, akik gyermektelen, vagy kevés gyermekkel gondtalanul élték le életüket s számottevő vagyon hátrahagyásával haláloznak el, egy részt az állam fog igénybe venni egy később benyújtandó törvényjavaslat alapján s ebből az új hagyatéki, illetve örökösödési adóból egy szociális és családvédelmi alapot létesít, amelyből a sokgyermekes családokat, amelyek rászorulnak, hatékony támogatásban fogja részesíteni s ezzel hatékony fegyvert szegez szembe az egyke nemzetpusztító veszedelmével.

Lényegében tehát a miniszter- elnök bejelentése annyit jelent, hogy az eddigi örökösödési illeték mellett a gyermektelen, vagy kevés gyermek hátrahagyásával elhalálozott j vagyonosok hagyatékát egy újabb j közteher fogja terhelni. Ebből a jö- ; védelemből kívánja a kormány nagyszabású szociális politikáját és családvédelmi elgondolásait megvalósítani.

Ez az intézkedés természetesen áldozatot jelent azok részéről, akiket ez az új örökösödési adó érinteni fog. De tudnunk kell azt, hogy i más államok is igen erős mértékben í megadóztatják a hagyatékot. Már i régen elmúltak azok az idők, amikor széleskörű és éles viták folytak afelett, vájjon van-e joga az állam- hatalomnak azt a vagyont megadóztatni, amelyet valaki egy élet munkájával, takarékossággal, vagy szerencsével szerzett és halála után hátramaradottainak akarja juttatni. Valamikor, a letűnt liberalizmus fénykorában azt mondották, hogy a hagyaték megadóztatása sérti az egyéni tulajdon szentségét és a gazdasági szabadságot. Ma már

azonban azt látjuk, hogy éppen azokban az országokban, amelyek még ma is ragaszkodnak a liberalizmushoz : a legmagasabb az örökösödési adó. Erre a legjobb példa Anglia, amely tudvalevőleg féltékenyen őrködik a brit polgárok szabadsága felett, ennek ellenére a legerősebben emelkedő kulcsot alkalmazza az örökösödési adónál.

A külföldi államok példája bizonyítja tehát, hogy minden ország, amelynek megoldásra váró társadalmi problémái, szociális goudjai vannak, elsősorban a hagyatéki vagyonhoz nyúl s ennek megadóztatásával igyekszik az egyes társadalmi rétegek között fennálló vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségeket kiküszöbölni.

Kell-e vájjon bővebben bizonyítani azt, hogy Magyarországon igazán súlyos szociális kérdéseket kell megoldanunk. Ezeknek a kérdéseknek legtöbbje a család életével kapcsolatos. A magyar csecsemő- halandóság szomorú és nemzetközi viszonylatban megdöbbentő statisztikája, népegészségügyünk hiányosságai, széles társadalmi rétegek alacsony jövedelmei és életszínvonala, s mindezek tetejébe, sőt ezek fo- lyományaképen : az egyke fenyegető veszélye, az évente meg nem született magyar gyermekek ezrei és tízezrei — ime mind olyan problémák, amelyeket a szociális igazság és méltányosság alapján a kormány a gyermektelen családok hagyatékának fokozottabb megadóztatásával fog megoldani.

A magyar társadalomnak tehát megértéssel és áldozatkészséggel kell fogadnia a kormánynak ezt a szociális szellemtől áthatott és nagyszabású kezdeményezését, a- mely onnan meríti az anyagi erőforrásokat, ahol azok valóban ren delkezésre állanak és oda juttatja az állam segítségét, ahol arra a legnagyobb szükség van s ahol nemcsak egyes egyének, egyes csa- íádok nyomorúságát és gondjait oszlatja el, de egyben a születendő magyar gyermekek szaporításával, a családi élet védelmével és megerősítésével a nemzet boldogabb jövőjét is biztosítja. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦

— Idő. Az északi szél gyengül, az eső megszűnik, az éjszakai lehűlés fokozódik, a nappali felmelegedés holnap kissé erősebb lesz. — Egerben: ma reggel 7 órakor 15-8 fok, a talajmentén 10-2 fok, a tegnapi maximum 23'0 fok volt.

Legújabb:

Esetleg már 24 óra alatt négyhatalmi értekezlet ül össze a cseh—német viszály ügyében

Az európai fővárosokban bizakodóan ítélik meg a helyzetet — Chamberlain újabb megbeszélésre megy Hitlerhez — Csehország újabb tartalékosokat hívott be

Eger, szeptember 16.

Chamberlain angol miniszterelnök és kísérete ma délelőtt 9 órakor elutazott Bsrchtesgadenből, hogy visszatérjen Londonba. A miniszter- elnök megbeszéléseket folytat kormányával a Hitler kancellárral folytatott tárgyalásai eredményéről. A francia Havas hírszolgálati iroda jelentése szerint az éjjel híre járt Berchtesgadenben, hogy a közeli napokban Chamberlain újabb tanácskozás végett ismét találkozik Hitlerrel. A találkozó színhelye, nem mint először hitték, Berlin lesz, hanem valamelyik kisebb város, a Rajna mentén, Köln közelében. A találkozót a jövő hét keddjére várják. Londonban nagy megelégedést váltott ki az újabb találkozó híre és hangsúlyozzák, előrelátható volt, hogy ilyen nagy horderejű kérdést csak folyamatos megbeszéléseken lehet letárgyalni.

A Daily Mail szerint Chamberlein hazatérése után részletesen megbeszéli egy négyhatalmi értekezlet tervét. Az értekezleten Anglia, Franciaország, Németország és Olaszország vennének részt. Az értekezleten nemcsak a cseh kérdés, hanem az európai béke biztosításának többi kérdései is szóba kerülnek.

Daladier francia miniszterelnök a közeli napokban Londonba utazik. Az utazás hírét még nem erősítették meg.

Runciman lord és kísérete néhány napra visszautaztak Londonba, tárgyalni a kormánnyal.

A Libertée szerint a francia kormány nagy nemzetközi értekezlet összehívását akarja, amelyen az összes európai kérdéseket tisztáznák. Egy svájci lap így ír: a háborún túl vagyunk, mivel a cseh kérdés megszűnt létezni. Népszavazás fog megnyugvást és békét teremteni a német-cseh viszályban. A megoldás halogatásával a cseh kormány semmit sem nyer, de mindent elveszíthet. Ha a prágai korj mányban nem lesz meg a hozzájá- i rulás az egyetlen megoldáshoz, majd I meglesz az angol kormányban. Eu- I rópa nem fog vért hullatni egy j bomlásnak indult, széteső államalakulatért.

A prágai kormány újabb nagyszámú tartalékost hívott be. A német határvidéken a forgalom szünetel. A katonaköteles szudéta- németek nagy számban szöknek át német területre. Tegnap 51 katonai szolgálatra behívott szlovák is átlépte a német határt. A határterületeken a csehek mindenütt állásokat építenek. Eddig 9000 a meno- külők száma. A katonai behívások- I kai kapcsolatban a német sajtó azt j kérdi: Csehország a május 21-i ki- j hívást akarja-e megismételni.

| Konoje japán miniszterelnök nyi- I latkozatában közölte: a japán kor- | mány megvizsgálja a Berlin—Ró- ! ma—Tokió tengely újabb megszilárdításának lehetőségét. A megbeszélések folyamatban vannak.

A jugoszláv sajtó hangjából megállapítható, hogy Jugoszlávia a teljes érdektelenség nyugalmával szem léli az európai eseményeket.

Párisi körökben az újabb Hitler- Chamberlain találkozó fokozódó op- | timizmust tart ébren.

Egy éjszakai berchtesgadeni táv- i irat szerint a Hitler által kezdeményezett négyhatalmi értekezletet távirat útján esetleg már a következő 24 órában összehívják.

Nem tettek észrevételt az egri választói névjegyzék ellen tett felszólalásokra.

Az elkészült és közszemlére tett ideiglenes választói névjegyzék ellen, mint jelentettük már, 75-en adtak be felszólalást, kivétel nélkül a névjegyzékből való kimaradásuk miatt. A közszemlére tétel után további öt napon keresztül ezekre a felszólalásokra is észrevételt lehetett tenni. A kitűzött határidőig azon-