Eger - napilap, 1938/2
1938-09-11 / 144. szám
1938. szeptember 11. EGER 3 Szőrmeu jdonságok megérkeztek Láng borkereskedőhöz, Kaszinó u. 3. szandzsák egyrésze autonom köztársasággá alakult, amely Szíriához tartozik ugyan, de nemzeti lobogója és himnusza török s a kormány valamennyi tagja török nemzetiségű. — A spanyol nemzeti csapatok az eb- roi fronton áttörték a köztársaságiak frontját és előre nyomultak. — Hetekkel ezelőtt az újságok hírt adtak arról, hogy Trockij volt titkára Franciaországban eltűnt. Most egy folyóból kihalászott hullarészeken kétségtelenül felismerni vélik Trockij volt titkárát. — Palesztinában arab aktivisták megtámadták Jeruzsálem vízellátó medencéjét és több helyen az angol katonasággal szabályszerű harcokat vívták. — Tegnap volt a belgrádi nemzetközi vásár sajtóbemutatója, amelyen a magyar ipar is szép számmal képviselve van. A vásár tartama alatt a Máv. külön motoros járatot indít Budapest és Bel- grád között.— A magyar kormány tagjai tegnap minisztertanácsot tartottak Imrédy Béla miniszterelnök elnöklésével, amelyen folyó ügyeket tárgyaltak. A minisztertanács este 10 óra után fejeződött be. Kriston Endre püspök felszentelte a nyíregyházi új ferences kolostort Az Ostende Kávébáz világhírű 24 rajkója Eger, szép tér bér 10. Kisboldogasszony ünnepén áldotta meg Nyíregyházán Kriston Endre püspök, nagyprépost a ferenceseknek azt az új kolostorát, amelyet az egri főegyházmegye papsága Szmrecsányi Lajos dr. érsek 25 éves érseki jubileuma emlékére építtetett. A kolostor udvarán felállított tábori oltárnál Kriston püspök szentmisét pontifikáit, Tassy Ferenc rakamazi lelkész pedig szentbeszédet mondott. Kriston püspök ezután megáldotta a kolostort és a vele kapcsolatos lelbigyakorlatos házat, majd méltatta a 65 éves papi jubileumát nemrégiben ünnepelt Szmrecsányi Lajos dr. érsek főpásztori munkásságát és elismerő szavakkal emlékezett meg a fiegyházmegye öt és félszáz papjának áldozatkészségéről, amellyel a kolostor építési költségét olyképen biztosította, hogy 15 éven keresztül a főegyházmegye minden papja jövedelmének arányában vállalt e célra kötelezettséget. Ezen a kolostoron keresztül — mondotta Kriston püspök — Eger fen- költ lelkű főpásztora akkor is folytatni fogja apostoli tevékenységét, amikor már az örök hazában elnyerte munkás életének jutalmát. Végül átadta az új kolostort Hermann Hermenegild ferences tartományfőnöknek, aki meghatott szavakkal vette át az épületet. Ezekben a szemekben négyszáz éu előtt a legszebb láng égett... Részlet Arvi Järveataus finn író egri útiemlékeiből. — Hogyan hangzik finnül a «Rácsos kapu Eger, szeptember 10. Miskolctól némi távolságra délnyugat felé fekszik a kicsiny, idillikus város, Eger, az Eger-folyó két partján, az Eged-hegy lábánál. A j környék szép hegyvidék, mert a Bükk í és Mátra nyúlványai egész idáig j érnek s a kis Eger-folyó választja . el őket egymástól. A finn embert a város ideális j fekvésén kívül ide vonzza az a kö- • rülmény is, hogy itt vau a hires j egri vár. Hiszen Gárdonyi Géza magyar író híressé tette ezt a várat „Egri csillagok“ c. regényével, a- melyet finn nyelvre is lefordítottak. A történelem iránt érdeklődő, amint nagyjából kialudta az uti- fáradalmakat, mindjárt másnap be- j lemerül a város ilyen irányú tanul- ; mányozásába. Tekervényes, régimódi utcákon I át eljutunk egyszerre a Káptalan ■ utcára. Nevét onnan kapta, hogy az utca mentén majd minden ház- I ban kanonok, vagy káptalani úr j lakik. Megtekintvén a vármegyeház művészien kovácsolt vaskapuit, 1 , rácsos ablak» a Kossuth-térre megyünk. Közepén ott áll Dobó Istvánnak, Eger hires védőjének szobra. A név ismeretes a finn olvasó előtt az említett Gárdonyi regényből. 0 volt az, aki 1552-ben hősiesen védte Eger várát 150 ezer törökkel szemben, holott neki magának mindössze 2000 embere volt. így szól a történet. Akkor a nők is részt vettek a várvédelemben. Épen ők azok az egri „csillagok“, akikről Gárdonyi ír. Kíváncsiak vagyunk a várra, oda megyünk hát. Az Incze pápa tér sarkától, ahol állítólag töröképítésű ház áll, ma is látható háremablakaival — fordul az út a várhoz. Dobó idején máskép volt itt minden, mint most. Nincs meg már az a várrész, ahol valamikor az Ó-kapu foglalt helyet tornyával, ahová a töröknek egyszer már sikerült kitűzni a lófarkú lobogót. Dobó visszaverte a tárna dást, ahogy Gárdonyi könyvében olvassuk. A törökök később a déli kapu védelmére bástyát építettek, amely ma is megvan. De ott most hiába keressük a harcok emlékeit. Cigánybanda hangja hallatszik a falak tövén. A bástya átváltozott vendéglővé. A nép „törökkert“-nek hívja. De itt van maga a vár. Magas falait benőtte a fű. Vikendezők heve- résznek rajta, útravalójukat fogyasztva. Négyszáz esztendővel ezelőtt ágyúdörgéstől és csatakiáltástól volt hangos a hely: „Allah“ és „Jézus“. Két ellentétes világ csapott itt össze: a kereszt és a félhold. És legalább akkor a kereszt győzedelmeskedett. Később mégis elfoglalta a török a várat és várost. Az egri pasa i telepedett itt le. A keresztény templomok török mecsetekké változtak és a még ma is álló minaret erkélyéről minden este az imám kiabálta a város fölött: „Allahn akbár! Allahu akbár!“ Eger török várossá lett. A régi vár pedig szunnyadt hősi emlékeivel. Falait keresztények és mohamedánok vére áztatta. Olyan volt, mint valami 1 látható szimbólum, amely az el- j vesztett szabadságra emlékeztet. S i vissza is foglalták Egert 1687-ben. í Levették a félholdat a tornyokról i és ismét régi helyükre tették a ’ keresztedet. Csak a Knézich utcá- ! ban maradt meg egyetlen minaret, ' hogy az utódoknak a 91 évig tartó j rabságról regéljen. Történelmi ne- j vezetességű épület és történelmi \ nevezetességű utca. Mert Knézich ; egyike volt a 13 tábornoknak, aki- I két az aradi gyásztéren végeztek ! 1849. októberében, a magyar sza- ! badságharc elnyomása után. Ma is megszenteli a magyar nép ezeknek a vértanuknak emlékét. j De térjünk vissza a várba. Ez j ahogy a magyarok visszafoglalták, j lassan romladozni kezdett, mert ' többé nem volt rá szükség. A lakosság hordani kezdte falaiból, bástyáiból a követ a város újjáépítésekor. Igen sok egri házban van igy 1 építőanyag a várból. Végre megállt a romboló munka s a vár megmaradt, hogy az új, barokkstílű városnak az ősök vitézi tetteiről beszéljen. Újabban a vár régi földalatti folyosóit kezdték kiásni. Tizenkét éve folyik a munka. Pataki Vidor tanár, ciszterci szerzetes tette ne955-ös, valamint a 66-os és 88-as tipusu luxus világvevők kiváló hangvisszaadásukkal tűnnek ki. Kaphatók minden Orionrádiókereskedönél. Fenti rádiót bemutatja j Illés Béla cég, Eger. Képviselet és raktár Lusztig Sándor cég, Eger. . Fenti rádiót díjtalanul bemutatja RUDLOF Gusztáv cég EGER.
