Eger - napilap, 1938/2

1938-09-10 / 143. szám

1938. szeptember 10.

EGER

3

A nagyobb vidéki városokból filléres gyorsvonatok mennek a budapesti Őszi Lakberendezési Vásárra.

rém széksoraiban ünnepi feketében foglaltak helyet a mesternők és mesterek s a lábbeli készítő és egyéb szakmák tagjai nagy szám- ban.

A közgyűlést Csépányi Bálint ipartársulati elnök nyitotta meg, melegen üdvözölve a megjelenteket. Kegyelettel emlékezett meg az egyesület elhunyt tagjairól és hálás szavakkal adózott a város mindenkori vezetőségének, amely megalakulása óta értékesen támogatta a Társulat és az egri csizmadiaiparosság törekvéseit. Utalt arra, milyen nehézségek közé került az egyesület árucsarnoka, el is árverezték, de közös erőfeszítéssel sikerült visszaszerezni és megmenteni, amiben kiemelkedő szerepe volt Petro Kálmán dr. országgyűlési képviselőnek, a Társulat ügyészének. A jelenlévő országgyűlési képviselőnek meleg köszönetét fejezte ki áldozatkész fáradozásáért.

Frank Tivadar főjegyző a város vezetősége nevében köszöntötte a jubiláló Ipartársulatot.

— Vannak pillanatok — mondotta — amikor az ember szeretne nagyon ékesen szólani. Ilyen ez a jubileumi alkalom is. Nekem ez a mai alkalom kétszeresen is ilyen, mivel magam is kisiparos család gyermeke vagyok. Ez kétszeresen kötelez engem, hogy az iparosság ügyét minden erővel támogassam, amit mindenkor meg is tettem három évtizedes közhivatali pályafutásom alatt. Hosszú hivatali pályámon két aranyigazság vésődött lel- kembe: Sokkal többet lehet elérni szeretettel, jósággal és megbecsüléssel, mint hatalmi szóval. A másik : egy közület ügyét csak arany- középúton lehet előrevinni és nem szélsőséges úton. Ezért becsüli nagyra' a város is az iparostársadalmat, mert az mindig meg tudta őrizni önmérsékletét és a munka méltóságát. Ma itt az összetartás, szeretet és áldozatkészség jubileumát ünnepeljük, amelyre a csizmadiaipar példát mutatott hatalmas iparcsarnoka megvalósításával a többi szakmáknak és a város egész közönségének.

— Én kezdettől fogva tudatában vagyok annak és mindig hirdettem is, hogy Egernek rendkívüli adottságai vannak a fejlődésre. De jövő boldogulásunknak két feltétele van: a város két többségi osztályának- a földművességnek és az iparosságnak nagyobb kenyeret kell biztosítani, s a városi közügyek irányításában, a város hivatalos képviseletében, a közgyűlésben is nagyobb teret kell juthatni az iparosság képviselőinek.

Befejezésül a felszólaló mégegy- szer biztosította a város támogatásáról a kézműves iparosságot és Isten áldását kérte munkájára.

Halmay Sándor ipartestületi jegyző emelkedett szavakkal méltatta a kézművesipar termelő és alkotó munkájának nagy nemzeti jelentőségét, amely ma különösen megbecsü- ést érdemel a társadalom részéről,

ma, amikor alkotni nagyon nehéz és a munkának jutalma is sokszor elmarad. Utalt arra a bensőséges, családias egységre, amely az iparosmestert, mesternőt a legfiatalabb munkással is összefűzi, hiszen a munkaadó és alkalmazott ugyanúgy a műhely poros levegőjét szívják és munka után egy asztalhoz ülnek le, akár finom pecsenye, akár csak száraz kenyér van azon.

Kérte a szónok a közönséget, ezt a patriarchális szellemet vigyék ki az életbe és tartsanak össze minden közös ügyben.

Petro Kálmán dr. országgyűlési képviselő is felszólalt tárgysorozaton kívül.

— Csupán az iparosság és a Társulat iránt táplált őszinte baráti érzés indít arra, hogy felszólaljak, — mondotta. Mint fiatal ügyvéd, én is ott voltam az árúcsarnok megalapításánál és később, mikor a háború alatt nehézségek közé jutott, magam is megtettem mindent a megmentéséért. Ez sikerült is. Én tudom, milyen erős összefogással, milyen minden erőt összefogó egységgel sikerűit megmenteni az árúcsarnokot. Ennek a törekvésnek és érzésnek kell áthatnia az egész magyar társadalmat, azokat is, akik itt lehetnének és nincsenek itt a mai ünnepen. Az értelmiség és az iparosság összefogására van szükség, mert ha az intelligencia nem tud felmelegedni az iparosság felé, nem tudjuk kialakítani azt a szellemet, amit ma elvárnak tőlünk, s ami talán egyedüli megtartó erő lehet a magyar nemzet eljövendő megpróbáltatásai idején.

Jacsó Mihály a következőkben az árucsarnok megalakításának körülményeit ismertette. Ezután a közgyűlés az elnök zárószavaival véget ért.

Este a Keresztény Iparoskor hangulatosan feldíszített termeiben és kerthelyiségében jól sikerült tánc- mulatságot rendeztek a jubileum alkalmából.

— A Katolikus Szemle most megjelent szeptemberi száma első helyen hozza Pintér Jenőnek, a nagy magyar irodalomtörténetírónak klasszikusan szép megemlékezését Kölcsey Ferencről. Kozocsa Sándor hosszabb tanulmányban számol be arról, hogy a mai magyar költők milyennek látják Istent s miként fogják fel Isten közbenyu- lását az egyén életebe és a történetbe. Időszerű kérdést, a szlovákok és a magyarok viszonyát tárgyalja Vájtok Sándor, a neves felvidéki közíró. Más tanulmányokon és a bő kritikai beszámolókon kívül különösen érdekesek ebben a számban a külföldi tudósítások, köztük a pápa állásfoglalása az olasz fajvédelem és a francia katolikus íróké a spanyol polgárháború kérdésében. A tartalmas folyóiratnak, amelyet a Szent István Társulat megbízásából Mihelics Yid szerkeszt, előfizetési ára évi 10 pengő.

A nagyobb vidéki városokból vasárnap, szeptember 11-én reggel filléres vásárvonatok indulnak Budapestre. Nagyon sokan vannak ugyanis, akik hétközben nem hagyhatják el munkahelyüket és I olyanok is, akik csak néhány órát szánhatnak az Őszi Vásár megtekintésére. Ezekre való tekintettel a vásárt rendező Országos Iparegye- sület kérésére indítja a Máv. a filléres vonatokat, amelyeknek kiinduló állomásai és menetdíjai a következők :

! Nyíregyháza P 5‘40, Debrecen P 4’70, Püspökladány P 3-80, Karcag P 3 60.

Hódmezővásárhely P 4 70, Szeged P 4, Kiskunfélegyháza P 2 90, Kecskemét P 2 40.

Szombathely P 5'50, Pápa P 4 20, Győr P 3’30.

Pécs P 5, Kaposvár P 4‘40, (Kaposvárról motorosvonat indul Újdombóvárra, ahol az utasok a Pécsről jövő vásárvonathoz kapnak közvetlen csatlakozást és ugyanilyen úton térnek este haza is.)

A kereskedelmi és közlekedésügyi minisztérium rendelete értelmében a fenti filléres vásárvonatokra vál— Várják a magyarokat Rómában. Az egész olasz nemzet, de kivált Róma város polgársága örömmel vette az összes olasz lapokban megjelent hírt, hogy a XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust rendező magyar katolicizmus reprezentatív zarándoklással keresi fel Magyarország bíboros hercegprímásának vezetésével Olaszországot, elsősorban az Örökvárost, Rómát, hogy ott a magyar nemzet háláját tolmácsolják XI. Pius pápának. Sok és érdekes eseményben lesz részük a hálaadó zarándoklás résztvevőinek,

tott menetjegyek a visszaútra csak akkor érvényesek, ha az utas a jegyet az Őszi Lakberendezési Vásár jegypénztáránál lebélyegezteti. A belépődíj az őszi Lakberendezési Vásár megtekintésére személyenként egy pengő, amely összeg nem foglaltatik benne a menetdíjakban, tehát a belépőjegy a lebélyegzéskor külön váltandó meg.

A filléres vásárvonatok menettérti jegyeit a fent felsorolt városokban valamennyi utazási és menetjegyiroda árusítja.

Egyébként, mint Budapestről jelentik, a csütörtökön megnyílt Vásár a három első napon rekordforgalmat ért el. Akik már látták ezt a nagyszabású ipari parádét, azok viszik szét legjobban a hírét annak, hogy ez a vásár milyen páratlan látványosságot nyújt és milyen ér tékes okulásokkal szolgál. A vidékről és külföldről állandóan njabb jegyigénylések érkeznek és szerte az országban változatlanul élénken vásárolják a menetjegyirodákban a vásár utazási igazolványát, amely- lyel tudvalévőén szeptember 12-ig féláron lehet Budapestre utazni.

mert hiszen Szent István 900 éves jubileumi éve alkalmából felkeresik az Örökvárosban azokat a helyeket, amelyek valamely összefüggésben vannak a szent király személyével, vagy történetével. A november 21-én Rómába induló nagy magyar zarándoklás résztvevőinek jut osztályrészül az a megtisztelő feladat, hogy az egész magyar nemzetet képviseljék a pápa előtt. A zarándoklásról az Actio Catholica Országos Elnökségénél (Budapest, IV., Ferenciek Tere 7., III. lépcső, I. em. 8) lehet érdeklődni.

Külön szervezetet kapott a Katolikus Népszövetség hevesmegyei csoportja

Eger, szeptember 9.

Uj szervezés alapján indult az uj munkaévnek az Egerben, szeptember 5.-én tartott közgyűléssel a Katolikus Népszövetségnek — a legrégibb és legszélesebb körű népies katolikus társadalmi szervezetnek — he vés vármegyei csoportja. Eddig ugyanis Eger székhellyel közös csoportba tartozott a hevesmegyei és az alsóborsodi szervezet. A megnövekedett munkakör azonban szükségessé tette a csoportnak vármegyék szerinti különállását és újjá szervezésér. Ez történt meg az idei közgyűlésen, amelyet Kriston Endre püspök, elnök meleghangú beszéde nyitott meg, hódolatteljes ragaszkodással emlékezvén dr.[Szmrecsányi Lajos érsek, — egyben a szövetség országos elnöke — papságának 65 éves évfordulójáról.

Az elnök ezután bejelentette, hogy nagyfokú elfoglaltsága arra kényszeríti, hogy a csoport elnöki tisztségét magától elhárítsa és kérte, hogy a közgyűlés a jelölésnél ezt az óhajtását vegye figyelembe. Okolicsányi Imre alispán, választmányi tag javaslatára a közgyűlés Kriston Endrét, lelkes ünneplés között, a hevesmegyei szervezet örökös tiszteletbeli elnökévé választotta, majd a választmány javaslatára új elnöknek Frindt Jenő egri székes- főkáptalani kanonokot választották meg. Az új elnök elismerő szavakkal emlékezett meg az eddigi tisztikarnak, köztük Kriston Endre püspök, elnöknek és dr. Csepela Lajos tb. kanonok, ügyvezető igazgatónak odaadó lelkes munkásságáról ; érdemeik elismerését a közgyűlés jegyzőkönyvbe foglalta. Frindt Jenő elnök indítványára a közgyűlés üdvözölte dr. Ernszt Sándor v. minisztert, az országos elnökség tagját, közéleti munkásságának ötvenedik évfordulója alkalmából.

Ezután a tisztujítás következett, amelynek eredményét lapunk következő számában hozzuk.