Eger - napilap, 1938/2
1938-09-06 / 141. szám
Eger, XJLIX. évf. 141. szám, A ER 8 FILLÉ8 ❖ Kedd ♦ Trianon 19, 1938. szeptember 6 ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. - EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLD- SZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA, EGER. TELEFON: 176. — POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54.558. SZ. Imréóy miniszterelnök nagy beszédben számolt be a kormány terűéiről Imrédy Béla miniszterelnök vasárnap Kaposvárott nagy beszédet mondott az ott rendezett gazdagyűlés keretében. A miniszterelnök beszédében a magyar élet . minden problémájára kiterjeszkedett. Külpolitika. A beszéd szerint vége az ájuláshoz hasonló, világháborút követő nemzetközi helyzetnek, az igazságon elkövetett erőszakosságok jóvátételért kiáltanak. — Ezekben a népek sorsát formáló időkben a mi külpolitikánk sem maradt tétlen. Alapelvei nem változtak. Amióta önálló, magyar külpolitika van, annak a pajzsára mindig két szó van írva: igazság és béke. Azokat a kötelékeket, amelyeket elődeink kormányai létesítettek a velünk baráti viszonyban lévő olasz és német nagyhatalmakkal, az elmúlt hetek folyamán sikerült még szorosabbra fűzni. — E barátság ápolása azonban nem irányul mások ellen, hanem beilleszkedni kíván a nemzetek közös munkájába, amelyet az anyagi, szellemi és erkölcsi boldogulásért folytatnak. — Tanúbizonyságát adtuk ennek a felfogásnak azzal is, hogy a szomszédos államokkal tárgyalásokba bocsátkoztunk egyes oly kérdések elintézése érdekében, amelyek ezen államokhoz való viszonyunk normalizálódásának útjában álltak. — E tárgyalások célja részünkről elsősorban az volt, hogy az utódállamokban élő magyarság sorsának javításához hozzájáruljunk és annak előfeltételeit megtei’emtsük. — A tárgyalások ezidőszerint odáig jutottak, hogy a kisantant három állama készségét fejezte ki arranézve, hogy Magyarország fegyverkezési egyenjogúságának elismerése tekintetében diplomáciai úton nyilatkozatot tegyen. Általános védkötelezettség, szociális és családvédelmi alap. A miniszterelnök ezután rátért a kormány nyári munkájára, a minisztertanácsok eredményeinek ismertetésére. Ezek homlokterében a honvédelmi és szociális kérdés állott. Letárgyaltak egy honvédelmi törvényt, amely a parlament össze- ülése után nyomban benyújtásra | kerül és amely magában foglalja j az általános védkötelezettség ki- , mondását, a katonai szolgálati időnek megállapítását, a testnevelési kötelezettségnek leventekötelezettség elnevezés alatt katonai előkészítő rendszerré való átalakítását. De szabályozza a törvény a polgári lakosság hadszolgáltatási kötelezettségét, hogy a honvédelem követelményeinek megfelelően szervezhetők és igénybevetők legyenek az ország termelő erői. — A leventeintézménnyel parallel tehát lövészszervezeteket létesítenek, amely a polgári társadalomnak a hadsereggel való érintkezését, vagyis a nemzet egybeforrását hivatott szolgálni. Mindezt összhangba kell hozni a munkatáborban folytatandó munkaszolgálattal is. Az elv itt az lesz, hogy a szellemi pályára készülő ifjúság a természet| tel és a falu népével eleveu kap- j csolatba jusson. j A miniszterelnök ezután a szociá- I lis feladatak hatalmas soráról be- | szélt, amellyel az elesett népréte- | geket kívánják megsegíteni, fel- ; emelni és megerősíteni. Ezért küld- I tek ki közel ezer fiatal munkaerőt a falvakba, a szociális feladatok rendszeres feltárására. Ezt a rendszert még jobban ki fogják egészíteni az egyes főispánok mellé beállított szociális munkások rendszeresítésével. Ezt a példátlan erőfeszítést csak egy egészen újszerű áldozatvállalással lehet valóra váltani. Ezért az örökösödéssel kapcsolatban kell az anyagi lehetőségeket megkeresni. A nemzeti szolidaritás gondolatának kell érvényesülnie egyfelől azok között, akik gondtalanul vagy csak kisebb gondokkal élnek és másfelől azok között, akiket sorsuk földi javak helyett csak gyermekekkel ajándékozott meg. A kormány ezért a belügyminiszter kezdeményezésére elhatározta, hogy törvényjavaslatot fog benyújtani szociális és család- védelmi alap létesítéséről, amelynek táplálása a gyermektelenek vagy csak kevés gyermeket hátrahagyók hagyatékából fog történni. — Az örökösödési illeték mellett tehát új, érezhető teher fog jelentkezni, de kérem a magyar társa dalmat, — mondotta a miniszter- elnök emelt hangon — ne tekintse azt tehernek, hanem fogja fel úgy, i mintha egy meg nem született, s a r nemzetnek hiányzó gyermek jelent- , keznék a hagyaték egy hányadáért. A szociális feladatok között felemlítette még a miniszterelnök a családi munkabér intézményét és a gyermeknevelési pótlékot bevezető törvényjavaslatot, melynek végrehajtása január elsején már meg is kezdődik. A törvény lényege az, hogy mindazok a munkások, akiknek gyermekeik vannak, egy pénztárból külön havi juttatásban részesülnek. Az eddigi számítások szerint a munkabér összegének mintegy négy százaléka, amelyből három százalék a munkaadót, egy százalék a munkást terhelné, folyna be egy pénztárba, amely minden tizennegyedik évét be nem töltött gyermek után havonta öt pengőt folyósitana, a netán megmaradó felesleg pedig minden évben kétszer, a nyári iskolai szünet előtt és karácsony előtt kerülne kifizetésre. — A kisipar és a kiskereskedelem hitelellátása terén gondoskodnak uj lehetőségekről s a kisipar j adózása terén különböző könnyíté- j sekről. A győri program végrehaj- j tásával kapcsolatban jelenleg azut- i építéseknél mintegy tizenegy-tizen- í kétezer embert foglalkoztatnak, j —A milliárdos beruházás keretében felállított munkaprogramot még néhány más munkálattal igyekeznek kibővíteni. — Az adózás terén nagyjelentőségű intézkedések vannak előkészí; tés alatt — jelentette ki a miniszter- i elnök. — Ezek mindegyike azt a célt szolgálja, hogy a terhek a gyengébb vállakról az erősebb vállakra helyeztessenek át és főleg, hogy a családvédelem gondolata az adózás terén is érvényesüljön. — Ugyanez fog történni a jövedelemadónál is. A mai progressziós kulcs még javítható és eredményesebbé tehető. — A társulati adónak is új szabályozása készült, hogy megakadályozzák, hogy az adóhatóságok ellenőrzése alól a jövedelmek kicsúszj hassanak. A földkérdés. í 1 A miniszterelnök ezután rátért a | földkérdésre. Tagadhatatlan — mon- { tóttá, — hogy az irányzat a nagybirtokok csökkenése és a kisbirto- kok szaporodása felé halad, ami helyes is. De mint minden átmenet, a nagybirtokformából a kisbirtokra való átmenet is megrázkódtatással és hátrányokkal jár. Arról kell tehát a kormánynak gondoskondni, hogy a nagybirtok jól kezelt kisbirtokká váljék és az emberek ezután is megtalálják megélhetésüket. Éppen ezért sokoldalú nevelési, szervezési és irányítási problémávall áll szemben a kormány, amelyeknek helyes megoldása fokozatos haladást ír elő. — Az új szabályozás lényege, hogy a háromszáz holdon felüli kötött birtokok egyharmad része, az ötszáz holdon felüli szabad birtokoknak pedig egynegyed része kis- haszonbérietek alakításának céljára az állam által erre kijelölt szerv útján igénybevehetők. — Sokszázezer holdra nézve megnyílik ezzel az új, egészséges kis- egzisztenciák alapításának a lehetősége. A kormány gondoskodása a mezőgazdasági munkabérek megfelelő színvonalon tartására fokozottabb mértékben fog kiterjedni. A gazdavédelem lebontása terén is újabb nagy lépéssel fogunk előrehaladni, amennyiben az ötvenholdas birtokokig véglegesen rendezni fogjuk hosszúlejáratúvá való átalakítás útján a védett gazdák tartozásait. — A miniszterelnök ezután bejelentette, hogy előkészítették a sajtójoggal és a részvénytársaságok működésével kapcsolatos, lényegbe vágó kérdéseknek korszerű és egy konstruktív jobboldali politika elgondolásaiba szervesen beilleszkedő új szabályozását és nagyon alaposan megvitatták az összeférhetetlenség kérdéseit. Gondoskodni fognak arról is, hogy az ország legfőbb irányítását intéző miniszterek állásuk megszűnése után is korlátozásoknak legyenek alávetve. — Az álláshalmozások tekintetében az eddigi szabályozásnál lényegesen szigorúbb intézkedéseket léptetünk életbe. — A munka, fejezte be beszédét a miniszterelnök, amelyet megkezd- tünk, forradalmi jelentőségű változásokat hoz létre a magyar életben. De ugyanúgy, mint Szent István tette, mi is ezt a munkát nem forradalmi utón akarjuk véghezvinni. A nemzetnek egésze ébred uj életre és kiki önmagát legyőzve, hozza meg áldozatát és mind-mind elindulnak együtt a vezért, a mi Kormányzó Urunkat hűséggel követve azon az utón, amelyet a nemzetre egy ezredév óta vigyázó Gondviselés egyre kézzelfoghatóbban rajzol elénk. Mi magyarok nem vagyunk olyan messze egymástól. Semmiesetre sem vagyunk olyan messze, hogy ne tudjunk együtt dolgozni, együtt érezni, különösen
