Eger - napilap, 1938/2

1938-09-04 / 140. szám

1938. szeptember 4. E G E H 3 Szőrmeujdonságok megérkeztek Láng bőrkereskedő» hoz, Kaszinó u. 3. Lajos evangélikus lelkész szíves tolmácsolásával, de most csak finnül beszél. Amit mond, annyira mély, meleg és őszinte, hogy nem tud bí­belődni a magyar szavak keresésé­vel. Lassan és dallamosan beszél népe nyelvén s oly szép most ez a nyelv, olyan tágas és szellős sok kettős magánhangzójával, mint a szél és víz nyílt tekintete.És olyan hajlékony, hogy szinte kézzel le­hetne fonni, mint az erdei indákat és a gyolcs fehér szalagjait. Ilyen lehetett, ilyen tiszta és egyszerű a mi rokon nyelvünk is, míg egyedül jártunk az ős haza tágasságában. Válasza magyarra fordítva körül­belül ez: — Nemcsak azért adom ezt a címet, mert földrajzilag és termó- szetrajzilag idevaló, mert a magyar Tisza melletti szomorúfűzekre gon­doltam. Igaza van, szimbolikus cím ez, a magyar lélek szomorúságára céloztam vele, amely a múlt és a jelen szomorú történelméből vált belső sajátságává, jellemző vonásává a magyar szellemnek. Aki csak három napig jár itt, nem lát belőle semmit, mert a magyar udvarias, vidám arccal és tiszta szívvel fo­gadja vendégeit, de aki hosszabb időt tölt el, mint magam is, meg­látja a vidám arc mögött a szomo­rúság, a szegénység, az új történel­mi kényszerűség árnyékát. Az asztalon valami különös tárgy hever. Mintha papír volna.de még­sem az. Milliméternél vastagabb, halványsárga, finom tapintású, haj­lékony és írás látszik rajta. A ki­váncsi tekintet után az író elmoso­lyodik : — Egy finn költő levele otthon­ról. Azért ilyen különös, mert nyírfakéregre írta írója: Ilmari Kianto. De különös maga a költő is. Magányos, emberkerülő; az orosz határ melletti őserdőben lakik a kastélyában. Már-már azt hisszük, hogy a poétáknak „ilyen jól megy“ Finn­országban, amikor megjegyzi Jär- ventaus: — Persze ezt a kastélyt úgy kell értelmezni, hogy szálfákból össze­rótt erdei ház. A gerendákat a költő teleírta már gondolataival, ez a va­kolat. Sőt, mint afféle bohém em­ber, adósságait is ide jegyezte. Per­sze azokkal már az egész fal tele van. Fenn a cím: Adósságom Ota- vának. Otava a kiadója a költő­nek, neve egyébként annyit jelent magyarul, mint göncölszekér. A cím alatt már földig ér a jegyzés, lehet vagy fél millió finn márka, magyar pénzben 50 ezer pengő. — Úgy látszik — jegyezzük meg — csakugyan rokonnép vagyunk, már ami a költők anyagi ^helyzetét illeti, csak kiadót nem lehet találni, aki ötvenezer pengőt hitelez. Ezzel a méla akkorddal be is fe­jeződik a beszélgetés, csak azt kér­dezzük még az írótól, meddig ma­rad Magyarországon. — Október harmadika után uta­zom haza, meg kell várnom ezt az időpotot, mert a debreceni egyetem megtisztelt diszdoktorságával s az avató ünnepség akkor zajlik le. Egyébként az útirajz egri része majdnem elkészült apró betűkben s talán sikerülni fog egy részletet megszerezni belőle Arvi Järventaus- tói. (por) Újabb tervezet készült az egri városi múzeum tervének végleges megoldására A Vármúzeum vezetői a polgármester elé terjesztették tervezetüket Eger, szeptember 3. | szervezve, terve mindeddig csak Eger város kulturális életének munkásait állandóan foglalkoztatja egy városi múzeum létesítésének terve. A hivatalos város maga Is támogatta ezt a minden vonatko zásban figyelemreméltó tervet, ak­kor, amikor a Dancza János által nagy szorgalommal összegyűjtött muzeális anyag részére a régi pol­gári iskolában megfelelő helyisége­ket bocsájtott rendelkezésre és a városi költségvetés meglehetősen szűkre szabott kereteibe egy bizo­nyos összeget beállított a múzeum céljaira. A meglévő, főleg régészeti és népviseleti anyag azonban még ma sem elegendő egy teljes mú­zeum megtöltésére, a rendelkezésre álló jelentéktelen összeg pedig ke­vés ahhoz, hogy a múzeum meg­felelően kifejleszthető legyen. így aztán a városi múzeum ma is csak részleteiben van meg, nincs meg­terv maradt. A Vármúzeum vezetői, dr. Pálosi Ervin jogakadémiai tanár és dr. Bar- csay Amant Zoltán ny. főhadnagy most figyelemreméltó tervezetet dol­goztak ki az egri városi múzeum gondolatának megvalósítására. A tervezet minden tekintetben alkal- masnaa látszik arra, hogy tárgya­lási alapul szolgáljon s a végleges megvalósulás felé indítsa az egri városi múzeum tervét. A város polgármestere elé terjesztett tervet az alábbiakban ismertetjük: Az 1925. évben újból megindult várásatásokkal egyidőben kialakult egri Vármúzeum vezetői az alábbi javaslattal járulnak Polgármester úr elé: Az Eger Városi Múzeum eszméje már régi. Konkrét próbálkozások is történtek már felállítása érdekében — az évi költségvetésbe beállított 1. TAKARÉK-KULCS v«,-KAPCÍOLO 2. M0T0RIZÁLT NYOMÓGOMB-AUTOMATA 3. HAMQDIFFUZOR-KÚP Fenti rádiót lakásán bemutatja Gergely, Széchenyi ucca 9. Telefon 424. Képviselet és raktár Lusztig Sándor cég, Eger. Fenti rádiót bemutatja Illés Béla cég Eger, 2oOO pengős tétel, a Diákszálló épüle­tének átalakítása, őskori és néprajzi gyűjtés, egy alkalmazott tartása. Mindezek ellenére részint egységes és szakszerű szervező híján és a tárgyai is helyet kapnának. 4. A vármúzeum egyik veze­tője, dr. Barcsay-Amant Zoltán, kinek törvényszerű képesítése és gyakorlata van múzeum vezetésre, rendelkezésre álló eddigi eredmé­nyek önmagukban való csekélysége folytán nem tudott megvalósulni. Az immáron 18 éve fennálló Vár­múzeum és az egy év óta ugyanott elhelyezett Barcsay-gyűjtemény elő­segíteni, sőt megoldani kívánja az Eger Városi Múzeum kérdését az alábbiakkal: 1. Anyagát mintegy a Múzeum gerinceként kiállításra rendelkezés­re bocsájtja. Ennek az anyagnak elhelyezéséről és kezeléséről termé­szetszerűen saját jövedelmei folytán önmaga gondoskodik. 2. Már most — jelen javaslat el­fogadása után — a Vár leghatal­masabb helyiségét, az ú. n. alsó ágyútermet (amely lépcsőmászás nélkül s egyáltalán legkönnyebben megközelíthető és a többi gyűj­teményektől a legjobban elkülönít­hető) a Városi Múzeum őskori és őskori kőanyagának elhelyezésére és kiállítására rendelkezésére bo­csájtja. 3. A vár, illetve vármúzeum — lehetőleg földfeletti — helyiségei­nek tervbevett szaporítása után a Városi Múzeum egyéb múzeális elvégezné úgy azon előmunkálato­kat, melyek a jelenlegi múzeumi törvényekkel kapcsolatosak és nél­külözhetetlenek a kormányhatósági jóváhagyás kieszközlésére, vala­mint egyidejűleg a Városi Múzeum anyagának vezetését is vállalná — ami a közös elhelyezés folytán szükséges is — egy majd rendsze­resített múzeumigazgatói állás meg­szervezéséig, illetve betöltéséig. Er­re azonban nevezettnek megbízás adandó a várostól, hogy a fenti ügyekben eredményesen eljárhasson. Kérem idevonatkozóan tárgyalás alá venni a még néhai Trak polgármes­ter által a múzeum vezetésére fel­kért s időközben Pestre helyezett dr. Pataki Vidor c. r. tanár, az egri vár 13 éven keresztül volt nagy kutatójának és vezetőjének e tárgy­ban beadott s ezideig el nem inté­zett beadványát. 5. A Városi Múzeum alkalmazottai­nak — természetesen csakis a Városi Múzeum céljaira való foglalkozta­tása mellett — múzeális szempont­ból való alánkrendelését kérjük. Úgyszintén a Városi Múzeum ki­alakítására és fenntartására kérjük

Next

/
Oldalképek
Tartalom