Eger - napilap, 1938/2

1938-07-07 / 107. szám

L 2 EGER —1 «««■-.. 1938. jűlius 7. pillanatban a sorsdöntő kérdést, hogy a magyar faj fennmaradását csak a kereszténység és a nyugati kultúra felvétele biztosíthatja. Or­szágosának sarkpontjául választott ezen elhatározását azután ragyogó éles elmével és bölcs előrelátással oldotta meg. Király akart lenni, de szuverén király s így nem a szom­szédos hatalmas császároktól kért koronát, nehogy ezzel elismerje hű­béri jogaikat, hanem a pápától és magát és országát a Szűz Anyá­nak Máriának oltalmába ajánlva, a Krisztus helytartójától kapott szent Koronával fején, az apostoli ke­reszttel jobbjában, indult el egy­szerre a Krisztusi hit terjesztésére és hazája alapjainak megszilárdí­tására. — És hogy ezt a gigászi felada­tot miként oldotta meg, azt meg­bírálta először nagy kortársa Szil­veszter pápa maga, aki értesülvén István király áldozatos, bölcs és buzgó hittérítő tevékenységéről igy kiáltott fel: „Én csak apostoli va­gyok, de István az apostol!“ — Valóban az volt! Apostola né­pének, kit benső vallásosság, átér- zett erkölcsiség, az önmegtagadásig vitt emberszeretet, és mindezek fe­lett rendszeres, folytonos alkotó munka tett a magyar faj aposto­lává. Aki tudott jóságos atya, de tudott erőskezű, kemény uralkodó is lenni, akiben népének hitbéli és föl­di jólétének gyarapítására lobogva égett az isteni szikra, az az isteni láng, amelyet halálának negyven­ötödik évfordulóján maga az egy­ház, de azt megelőzőleg már maga a nép, a nemzet közvéleménye ava­tott szentté, első magyar szentté. 900 éve ő magyar történelem, 900 éve élünk benne, institúciói­ban, melyeket ő alkotott, 900 éve élő alkotmány Szent Ist­ván alkotása, 900 éve magyar a magyar kato­likus Egyház, 900 éve jogforrás, jogalap, alfa és omega a szentistváni gondolat, a szentistváni állameszme, és 900 éve állanak ott fenn, ve­lünk szemben a várdombon annak az egyháznak alapfalai, amelyeket e Szent Jobb helyezett el, mikor a 900 éves egri egyházmegyét meg­alapította. E kövek, e szent romok ma úgy érzem ha némán is, de megszólal­nak. Megszólal bennük Szent István király lelke és e néma szózat és e néma Szent Jobb ma a szívünkbe markol és telemeli a mi hálás, bús magyar lelkünket magához, az Is­ten zsámolya elé. ISTVÁN KIRÁLY Előtted könyörgünk Bús magyar fiaid, Hozzád fohászkodunk Árva maradékid. Tekints István király Szomorú hazádra, Fordítsd szemeidet Régi országodra Úgy legyen! gedelme védje, óvja, tegye naggyá, erőssé, boldoggá a Te hajdani földi Eger, július 6. A Mezőgazdasági Kamara jelen­tése szerint Heves vármegyében a késői vetésű őszi búza helyenkint gyenge míg a korai vetésű igen jó. országodat, a mi szeretett magyar hazánkat! Amen. — A rozs némelyütt ritka, szalmája általában alacsony. A zab gyengébb és helyenként acatos, a tengeri ki­tűnő, a burgonya úgyszintén. A sarju szépen fejlődik, a legelők elég jók. Eger város imája Hedry Lőrinc dr. főispán után Kriston Endre felszentelt püspök elimádkozta Eger város felajánlási imáját, amelyet a tömeg visszamon­dott : Örök mindenható Isten, mélysé­ges hálával imádunk Téged, hogy Szent István királyban magyar né­pünket megdicsőíteni méltóztattál. Isteni gondviselésed jelét ünne­peljük abban, hogy első, szent és apostoli királyunk Jobbját drága nemzeti ereklyeként csodálatosan megőrizted számunkra, ekkép mu­tatván meg, hogy ő Általad, Veled és Benned kormányozta a magyar nemzetet, és a Te szándékaid sze­rint indította el történelmi életút- jára. Őseink lelkes buzgóságával tör fel szívünkből a sóhaj : „Hol vagy István király?“ — bízva re­ménykedvén, hogy aki népét a po­gányságból Krisztus Egyházába ve­zette, annak közbenjárására mos­tani nehéz napjaink után is boldo­gabb jövendő virrad majd reánk. Töredelmes szívvel szánjuk, bán- jnk, hogy az elmúlt évszázadok so­rán vajmi sokszor éltünk pogányul a szent örökségben, tékozolván ke­reszténységünk drága kincseit. Sa­ját botlásaink fájdalmas tanulságai térítettek végre jobb útra minket és vezéreltek vissza Tehozzád. Első szent királyunk dicsőséges Jobbjának drága ereklyéje előtt va­lóban mélységből kiáltunk Hozzád: Könyörülj újra a Te árva népeden ! És szent királyunktól tanult lelki­séggel, akarattal töltsd be földi sorsunk hivatott irányítóit! Most pedig nemzetünk tündöklő csillaga, Szent István király! Te hallgass mireánk 1 Könyörögj Isten­nél, hogy ezt a lesújtott nemzetet, ezt a szétszabdalt ősi hazát emelje fel ismét és tegye naggyá újra! Nézd, honnan könyörgünk Hozzád! Abból az ősi városból, amelyben Te alapítottad az egyik első magyar főpásztori széket, és a jámbor ha­gyomány szerint a Királyszéke dombról nézted az első egri székes- egyház építését. Kataprán első egri püspök 75-ik főpásztorutódjával együtt Hozzád sóhajtva, esdve ké­rünk: folytasd az égben, amit el- kezdtél a földön: néped vezérlését, védelmét; szíve, lelke megnemesí- tését az Úr Jézus szent tanai által! Amint dicső emlékedet hűen őriz­zük és áldva áldjuk, úgy őrizzük meg ezentúl, mint drága nemzeti közkincsünket, tanításaidnak, törvé­nyeidnek, intelmeidnek romlatlan szellemét. A Boldogságos Szűz, hazánk Védő- asszonya, kinek királyi koronádat és országunkat oltalmába ajánlottad, legyen hathatós segedelmünk ez ünnepélyes ígéretünk hű megtartá­sában. Isten irgalma, a Te vezetésed és közbenjárásod, Nagyasszonyunk se­A Szent Jobb a főszékesegyházban Az imádság után a nagy vegyes­kar az „Ah hol vagy magyarok“ kezdetű éneket énekelte el Huszthíj Zoltán karnagy vezényletével, majd a Szent Jobbot a térről körmenet­ben a főszékesegyházba vitték, ahol a kupola alatt felállított díszes emel­vényen helyezték el. A menetet orgonazúgás fogadta, a Főszékes­egyházi Vegyeskar Meiszner Imre ve­zényletével az „Áldott Szent István“ kezdetű középkori egyházi éneket s a „Tenuisti manum tuam“ antifonát énekelte. Az ünnepség befejezéséül az érsekfőpásztor a főkáptalan tag­jaival a főszékesegyház kapujába vonult és a magasból főpásztori áldását adta a hívek sokaságára. A fényárban úszó templomban a késő éjszakai órákig tartott a hívek tiszteletadása a Szent Jobb előtt s a hűvös boltívek alatt, az ünnepé­Rz arany vonat Kedden reggel megelevenedett az ünnepi disz szerte a városban. A fellobogózott utcákon ezrek siettek a Szent Jobb búcsúztatására. A fő- székesegyház főoltáránál Kriston Endre püspök szentmisét mutatott be, majd megindult a körmenet és a pályaudvarra kísérte a szent ereklyét. A Szent Jobbot most is lyes orgonaszó zengő hullámaiban összetalálkozott az első szent király és megpróbált népének lelke. Az esti órákban kigyúltak a fő­székesegyház előtt elhelyezett fény­szórók, megvilágították a bejárat fehér oszlopait s úgy állt a templom, vakító fényverésben, áttetsző ala- bástromnak látszó oszlopaival, mint óriás ereklyetartó, messze kiemel­kedve és messzire láthatóan. Míg a tömegek hatalmas csopor­tokban látogatták a Szent Jobbot, megszólalt a Líceum tornyában az egyesített egri dalkörök és zene­karok toronyzenéje Huszthy Zoltán karnagy vezényletével. Finoman, szinte átszellemülten szóródtak szét a Szent István dícséretét zengő régi egyházi énekek a magasból az ősi város felett s tárt szívek fogadták be a szép dicséretet. tovább indul gyalog kísérte teljes főpapi díszé­ben, fáradhatatlan erőben a pátri­árkakorú érsekfőpásztor. Az álló. máson a zenekar hangjai mellett visszahelyezték a Szent Jobbot az Aranyvonatba, amely lassan kigör­dült a pályaudvarról, hogy folytassa országjáró útját minden magyarok vigasztalására és erősítésére. A vidék városai közűi Eger fogadta legszebben a Szent Jobbot A város díszítése és az ünnepség megrendezése meglepően szép és kifogástalan volt. Akik látták a székesfehérvári és esztergomi Szent Jobb-ünnepségeket, egyöntetűen ál­lapították meg, hogy a díszítés el­képzelése és megvalósítása első volt a vidéki városok között. Az útvo­jegyző, továbbá Lénárt János, aki a cserkészek munkáját és dr. Tóth József jogakadémiai tanár, aki a rendező emericanás ifjúság lelkes munkáját irányította a csoportok beállításánál és rendezésénél. Teljes elismerés illeti a rend fenntartásá­ban dr. Szentbenedeki Ede rendőr­nalak, az érseki palota és a többi j tanácsos vezetésével az egri rend­paloták díszítése s általában az egész rendezés irányítása Karczos Bélának, az idegenforgalmi hivatal vezetőjének találékony képzeletét és ízlését, a kivitelezés Losonczy Sándor kárpitosmester gondos mun­káját dicséri. De nem csupán a kül­sőségek biztosításában, hanem az érdekek összeegyeztetését, az ün­nepség belső rendjét kialakító ta­pintatban is kitűnő volt a rende­zés, amelyben részt vettek Braun Károly elnökletével az egyház ré­széről Frindt Jenő kanonok, Novák Sándor, apát, plébános, a város ré­széről Kakuk Jenő számvevőségi főtanácsos és Pap István v. al­őrség tisztikarát és legénységét, továbbá a Zsáry Árpád rendőrfel­ügyelő vezetésével Debrecenből ér­kezett huszonöt főnyi rendőrlegény­séget. Érdekes megemlíteni végül néhány számot a rendezés munkájából és költségeiből. A díszítésnél közel száz zászlórudat, 120 címert, 680 különböző zászlót és 32 fényszórót használtak fel. A díszítés, rendezés, a templom kivilágítása, a hangszóró­berendezés stb. 5200 pengőbe került, amelynek harmadát az érsekfőpász­tor, harmadát a székesfőkáptalan, harmadát pedig Eger városa fedezte. fflolykár ellen biztosan megvédi a kellemes illatú „MOTTO“ molyirtó. Kapható csakis Sugár városi »Änggal« drogériájában Eger, Széchengi ucca 8. Milyen termés várható Heves vármegyében

Next

/
Oldalképek
Tartalom