Eger - napilap, 1938/2
1938-08-20 / 132. szám
2 EGER 1938. augusztus 20. ságához a közelmúltban érkezett közlés szerint a vizsgálat egyik községben sem észlelt lényeges hibát, vagy kifogásolni valót. Pásztó községben csupán a kereseti és fogyasztási adókezejósnél merültek fel kifogások, ezek orvoslására a vármegye alispánja a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtette. Pétervására községben sem állapított meg a bizottság súlyosabb hibákat. Itt csupán az illetékes adóhivatal részére történő adóbeszállítások és a helypénz-jegyek kezelése körül mutatkoztak kifogásolni valók. Ezeknek, valamint a többi jelentéktelenebb hibáknak az orvoslása érdekében is azonnal megtörtént a szükséges intézkedés. Újjáépül Eger utolsó törökkorabeli fürdője Bontócsákány alá került Eger ] egyik nevezetes, a török idők emlékét őrző épülete, a Városi Gyógyfürdő Rt. tulajdonában lévő régi érseki fürdő. No, azért nem fenyegeti végveszély az épületet, nem ■ tűnik el a föld színéről; kívülről nem is nagyon látni, milyen átalakuláson ment keresztül rövid pár hét alatt ez az avult, sötét fürdő- ház. Magát az épületet nem bántják, csak a belsejét alakítják át a korszerű fürdőhigiénia követelményeinek megfelelően. Nekünk, egrieknek, csak jó volt, de az egyre nagyobb és igényesebb tömegeket Egerbe hozó idegenforgalomnak már nem felelt meg az ódon fürdőház, célszerűtlen beosztásával, kedvezőtlen benyomást keltő medencéivel, amelyekben jó háromszáz évekkel ezelőtt a fényes ábrázatú egri pasák enyhülgettek s gyógyulgattak, ha éppen beléjük állt a fájás, időváltozást jelezvén. j A régi közfalakat elhordták, új beosztást kaptak a traktusok, "az egész fürdő megfiatalodott, újjászépült, átalakult. Szükség volt erre a munkára, mert, mint tudjuk, a ! belügyminiszter a gyógyfürdő jelleg megvonásával fenyegette Egert, ami legerősebb propagandafegyverét ütötte volna ki a város kezéből, így vettük aztán fel a MABI-tól azt a 60 ezer pengős kölcsönt, amiből a fürdő modernizálását el lehet végezni. Egernek ez volt a legrégibb fürdője. Történelmi időket élt át, úgy becsültük, mint múltúnk egy beszédes emlékét. Megöregedett, útban volt, alkalmatlanná vált. Annyi századnak jó volt. Ez a heves, követelő 20. század már nem tűrte. Gyilkos acéljával rohanta meg, napok alatt lerombolta, ami nem neki való volt, de csak azért, hogy a múlt dohos köveiből a szebb, napsütöttebb jövőt építse fel. Evlia Cselebi török világutazó Kizil Elmája Egert, természeti kincseit, műemlékeit ma már az ország minden részéből felkereső idegenek ezrei ismerik és méltányolják. Da a város históriáját csak felületesen ismerők alig tudják, hogy már a XVII. században olyan előkelő idegen értékelte igen nagyra Egert, mint Evlia Cselebi, a hires török világutazó és történetiró. Evlia Cselebinek a konstantinápolyi mecsetben és derviskolostorokban kéziratban őrzött tíz kötetes munkájából három kötet foglalkozik Magyarországgal, ezek magyar fordításban is megjelentek. Ez a török világ-vándor a keletiek virágos nyelvén, kedveskedőn Kizil Bírnának, piros almának nevezi Egert, olyan szépnek és vonzónak találja. A vár környékét Erim kertjéhez hasonlítja, vizéről pedig azt mondja, olyan mint az élet vize. Evlia Cselebi korában már három fürdője volt Egernek, a férfiaknak, az asz- szonyok és az állatok számára. Ezek „némi tekintetben — írja — hasznosaknak bizonyultak, a rühes- séget és frengi betegséget (francia betegséget) meggyógyítják.“ A hőfürdőkön kívül két fürdőházról is megemlékezik. Egyik a belső vár kapuja alatt volt, a Valide szultáné „nagyon szép, kellemes ízű, hat kamrájú fürdő“. A másik a Kal- met-kapunál, ez kisebb, kályhával ellátott fürdő volt. Később gr. Eszterházy, Eger nagy építő-püspöke és Pyrker érsek tettek sokat a fürdők fejlesztéséért, s már száz évvel ezelőtt — mondja az egykorú feljegyzés — olyan keresettek voltak az egri fürdők, hogy a városba gyógykúrára érkező idegeneknek hetekkel előre meg kellett rendelniük a fürdőszobát, különben hétről-hétre nem jutottak hozzá. Százév előtti orvosi javallat az egri gyógyfürdőkről Száz évvel ezelőtt már tudományosan elemezték a vulkanikus eredetű hőforrások vizét és orvosok mutatták ki annak gyógyhasznát. Fejes Mihál „orvosdoctor, egyesült Heves és Külső Szolnok vármegyék tb. physicusa“, igen nagy tudományú ember, pontosan 99 évvel ezelőtt ezt írja az egri vízről: „az ember, ha ezen vizet issza, gyomrában eleinte kellemes hűst és csakhamar szelíd meleget érez, mely halkan az egész testen el- ömlik. A hasüregben rejtező életművek, főkép a lép és máj, ha talán tapintás által keménynek, érzékenynek találtattak volna, lassankint mintegy elenyésznek. Mindezen változásokat nemcsak hogy nagy mértékben előmozdítja a fürödés, hanem már magában * is, minden ivása nélkül e víznek olly hathatós, hogy utána sokkal frissebb, vidorabb, erősebb lesz az ember, könnyű fázás után egész testében kellemesen felmelegszik, étvágya felmagasztalta- tik, bőre megpuhul stb.“ Egy bizonyos gróf J. D. igy számol be az egri fürdők használata által bekövetkezett meglepő gyógyulásáról: „ ... Kétszer napjában, délelőtt tudniillik és ebédemet elvégezvén, legalább 3 óra elfolyta után ereszkedvén a lagymatag vízbe, s úgy léptem ki mindenkor abból, mintha egy pár mázsát vesztettem volna testem súlyából, lelkem könnyűsége pedig egy néhány fokra fel- rugattatnék. Ittam is e vízből s étvágyamat élesíté, mélykedvüsé- gemet derítgeté, s ha tovább mulatok vala, talán egészen eloszlatta volna.“ Ä természet gyógyító erői az egri vízben Mi egriek, akik talán naponta élvezzük a fürdők vizét, magunk sem tudjuk, micsoda bőkezűséggel rejtette el a természet csodálatos gyógyító erőit az egri vízben. Gyógyító hatását a viz rádióaktivitása által fejti ki. A víz rádiumemanatiója 22'02 Eman literenkint, ez a rádioak- tivitás szempontjából az összes hazai fürdők sorában a harmadik helyet biztosítaná az egri fürdőknek, figyelembe véve azonban a vízzel feltörő nagymennyiségű gázok 82'08 Emanos rádiumemanatióját s azt a tényt, hogy a fürdők napi 200.000 hl-es vízhozama minden literjének megvan a rádiumemanatiója, megállapítható, hogy Eger gyógyfürdői a legnagyobb rádioaktivitású szabad fürdőmedencéi az országnak. A rádiumemanatió kisebb részben a bőrön keresztül, legnagyobb részben azonban a belehelt gázok alakjában fejti ki gyógyító hatását a szervezetben. Csak fokozza a hatást az a körülmény, hogy a víz hőfoka megközelíti az emberi testhőmérsékletet, ami lehetővé teszi, hogy a für- dőzök hosszú időn keresztül maradjanak a vízben, tehát testüket hosz- szú ideig kitegyék a víz gyógyító hatásának. A hő vizek gyógyító tulajdonságát a törökök kezdték értékelni, akik nemcsak rituális fürdőiket végezték itt a megjelölt időkben, hanem különféle bántalmak ellen is hatásosan használták a fürdőket. Adatok vannak arra is, hogy Pyrker érsek naponta lement lakából a feredőházba s vendégeinek figyelmét is minden esetben felhívta a hőfürdők gyógyító erejére. Szinte azt mondhatnók, Eger idegenforgalmi értékeinek első önkéntes propagátora egyik legnagyobb érseke volt, aki csupán fennkölt egyéniségétől indíttatva, akarta és kívánta, hogy minél többen részesüljenek az általa emelt fürdő áldásaiban. Új, modern fürdőház épül a régi érseki fürdő helyén A csákányok már befejezték j munkájukat a régi érseki fürdőben, j amelynek medencéjét még a törő- j kök építették. Az épület belső szerkezete eltolódott, a gyakorlatiasság és jobb használhatóság követelményeinek megfelelően. Az átalakításnál az a szempont vezette a fürdők igazgatóságát, hogy lehetőleg minden gyógytényező egy helyen legyen, úgy hogy a fürdőző közönség bármilyen fürdőkúrára is legyen szüksége, azt egy épületben találja meg. Az épület utca felőli részén tágas, világos váróhelyiséget létesítettek, innen nyílnak az összes osztályok. A balszárnyon nyer elhelyezést a gőz és hőlégkamra, a hidegvíz medence és iszappakoló. A törökök által épített nagy medencét kibővítették, jóval nagyobb lesz a réginél, azonkívül egészen új melegmedencét kapott a fürdő, mert a régi kis befogadó képességű, szűk volt és nem volt kielégítő a viz cirkulációja sem. Tágas, kényelmes pihenő, masz- százs, azonkívül négy modern kádfürdő, — szénsavas, fenyő- és sósfürdés céljaira — egészíti ki az épületnek ezt a traktusát. Mindez még a vakolókanál alatt van, éppen befejezték a vakolást, azonban abból, hogy milyen elegáns és finom fürdőt kap itt Eger, ízelítőt ad a két teljesen elkészült tükörmedence. Vastag, piros szőnyegen jutunk át a tükörfürdők szárnyához. A fürdőszoba ragyog a csempétől, a padlózatát is csiszolt kövek fedik, a nagy ablak tejüvegén ömlik a fény és j játékosan táncol a tágas medence kristálytiszta vizén, amely szinte hívogat, hogy meghüsöljünk benne. Az új tükörfürdők, mióta átadták azokat a használatnak, óriási kedvességnek örvendenek. Azok, akik a szabad medencéket nem akarják igénybe venni, már napokkal előre előjegyeztetik magukat s valósággal sorba kell államok a fürdésért. A fürdőátalakítási munkákkal, terv szerint, szeptemberben elkészülnek. F. B. — Ä Magyar Turista Egylet Egri Bükk Osztályának 3 napos túrája. Az M. T. E. Egri Bükk Osztálya folyó hó 19, 20, 21-ikén túrát vezet a Török-úton a Bükkbe. Útirány: 19-ikén Tiba—Várkút, (hálás); 20-ikán Völgyfőház—Táskás — Rakottyáskut — Keskenybükk —Bánkút, (hálás); 21-ikén Bálvány —Tarrófő—Málnázóbérc — Nagyvis- nyó, vonattal haza. — Indulás: 19-ikén este 6 órakor a várállomásról. Vezető: Szatmári József.
