Eger - napilap, 1938/1

1938-04-17 / 61. szám

1938. április 17. EGER 3 tásának biztosítására szolgáló ver­senytárgyalási hirdetményt a minisz­térium már ki is adta. — Több közbeszólásra az előadó felvilágosításképpen közölte, hogy a Gyomorégésnél szedjen GUSZTIN CAPSULÁT, minden gyógyszertárban kapható. Egy doboz Ára 1'20 P. kisegítő munkaerőket elsősorban az állásnélküli diplomás jegyzők­ből, másodsorban az állástalan fő­iskolásokból, harmadsorban az állás­talan érettségizettekből válogatják ki, a szervezeti változásokra vo­natkozólag pedig megjegyezte, hogy néhány község egyesítéséről van szó. Dr. Kaáli Nagfr Marcell, az egri rendőr- kapitányság vezetőjét áthelyezték Székesfehérvárra Változások az egri rendőrkapitányságnál A belügyminiszter a legutóbbi napokban tömeges áthelyezéseket rendelt el a rendőrtiszti karban. Eger város közönsége őszinte saj­nálattal veszi tudomásul, hogy a belügyminiszter dr. Kaáli Nagy Marcel rendőrfqtanácsost, az egri kapitányság vezetőjét Székesfehér­várra helyezte át. Dr. Kaáli Nagy Marcel közel egy évtizede áll a kapitányság élén s erélye és tapin­tata, rokonszenves egyénisége és emberi jósága alárendeltjei szerete- tét s a város társadalmának igaz megbecsülését vívták ki. A főka­pitány rendelkezése a mai nappal már föl is mentette az egri kapi­tányság vezetésétől dr. Kaáli Nagy Marcelt s a vezetést dr. Szentbenedeki Ede rangidős rendőrtanácsos vet­te át. Ugyancsak sajnálattal veszi tu­domásul a város Lovasy István rendőrfelügyelő távozását, akit a miniszter a szentesi kapitánysághoz helyezett át. Különösen sajnálja át­helyezését a rendőrlegénység, a- melynek szigorú, de melegszívű ve­zetője volt. Utóda Jánossy Árpád főfelügyelő, akit a belügyminiszter Jászberényből helyezett az egri kapitánysághoz. Kis-Korona ma, nagyszombaton megnyílik! Mind a három nap az országoshírű kétzongorás Korda-trió játszik! • m Este tánc!! Harminchat év után jut tízezer pengős örökségéhez Eger város színháza Most hajtják végre idősebb Simonyi Károly egri ügyvéd i 900-ban kelt végrendeletét Eger, április 16. Az egri színház tízezer pengős öröksége? — Azok a kevesek, akik gyakran ülnek csendes, de nem tit­kolható szégyenkezéssel az egri szín- 1 ház kongó nézőterén, csodálkozva dörzsölik meg szemüket. Mi ez? Hát ván, vagy volt valaki ebben a városban a magánosok közül, aki annyira szívén viselte a magyar kultúra, szorosabban az egri műve­lődés ügyét, hogy ilyen tekintélyes összeget szánt rá élete munkájának eredményéből? Szinte csodálatosnak tűnik ez a kisváros nehezen moz­duló életében, ahol a testi szegény­ség okozta lelki szegénység tünetei között a művelődés igényei még mindig nem olyan erősek, mint kel­lene lenniük a sokat hangoztatott magyar kultúrfölényhez s a hival­kodó magyar Athén büszkén vállalt címéhez képest. Pedig így van. Az egri színház valóban örökölt. Igaz, hogy még 1902-ben, de a végrendelet végre­hajtása most történik meg ebben az évben s részben már meg is történt. Nem tévedünk talán, ha azt hisz- szük: soha jobbkor. Ä nagyösszegfi hagyományt idősebb Simonyi Károly ügyvéd, vármegyei tisztifőügyész tette 1900- ban. A végrendelet az ügyvéd va­gyonának negyedrészét terhelte meg a hagyománnyal. Simonyi Károly végakarata tízezer koronát szánt az egri állandó színháznak, kétezer koronát pedig a családi sírbolt kar­bantartására és évenkénti kivilágí­tására. Abban az időben Egernek még nem volt állandó színháza. Krecsá- nyi Ignác híres temesvári társulata játszott itt, a mai színház helyén emelt „Arénában“, amely derékig kőből, azon felül fából épült. Erősen foglalkozott már a város egy állan­dó színház építésének gondolatával s a tervek igen előrehaladtak, amennyiben az új színház 1904-ben meg is nyílt. Ilyen körülmények között a város nagy hálával érte­sült idősebb Simonyi Károly nemes áldozatkészségéről. Az örökhagyó 1902-ben halt meg s akkor nyílt meg az örökség Eger városa számára. A dolog azonban nem ment olyan könnyen, mert az örökhagyó fia, részesül az Aspirin előnyeiben - ártalmatlan és hatékony - ha ügyel a -keresztre, majd unokája, ifj. Simonyi István megtámadták a végrendeletet. Perre került ä végrendelet s a per még a világháború előtt megjárta az összes illetékes fóru­mokat. A város megnyerte a pert s a hagyományt rákebelezték a ha­gyatékra A hagyaték fő részei: az Uránia mozival szemközti ház, ame­lyet ma Csillag-féle háznak nevez­nek, Egerszóláton harminckét hold föld, egy kisebb egri szőlő és pince. A kettős ház szabadon maradt háromnegyed részét később meg­vásárolta Csillag Zsigmond szőllő- birtokos az örökösöktől, innen a ház mai elnevezése. A háború utáni pénzromlás idején megpróbálták az örökösök a hagya­tékot kifizetni, azonban a város azt nem fogadta el, később pedig, ami­kor megjelent a tartozások valori­zálására vonatkozó intézkedés, a város nert indított a követelés va­dött be a Kúria előtt és minden vonalon megnyerte azt a város. A Kúria a hagyaték összegét 6 ezer pengőre valorizálta, a hat­ezer pengőhöz azonban hozzá kell számítani az 1925-től járó 5 száza­lékos kamatot, úgy, hogy a város­nak a színház javára megítélt ösz- szeg közel tízezer pengőt tesz ki. A város nemrégiben kérte meg a kielégítési végrehajtást a hagya­tékra. A Csillag-féle házat elárve­rezték 32 ezer pengőért, ebből azon­ban a követelés még nem nyert ki­elégítést. A város most megkéri a végrehajtást az egerszóláti földbir­tokra is, úgy, hogy a hagyatéknak a várost megillető része az örök­hagyó szándéka szerint 36 év után illetékes kezekbe kerül. A város az összeget természe­tesen a színház rendbehozatalára fordítja. lorizálására. A per 1930-ban fejező- | P. Károlyi Bernát a kínai magyar missziók hősi életéről tart előadást a fehérteremben Ä kis kínai Siao Tamás is megjelenik az előadáson Eger, április 16. A magyar ferences misszionáriu­sok az isteni küldetés csodálatos erejével, hősi lelkületével végzik a hithirdetés nehéz munkáját a tá­volkeleti világrészen. Életük a foly­tonos áttörés, küzdelem, megpró­báltatás, mialatt gyilkos fegyverek zengése közben, a műveletlenség sötétségével szemben, az emberi al­kotások dühös rombolása közben építgetik Istennek a lelkek orszá­gát. Az egri katolikus társadalom ag­gódó figyelemmel várja az exotikus földrész ezer és ezerkilomóternyi távolságából érkező híreket a hit­hirdetők sorsáról, mivel Isten igé­jének két bátor harcosa az egri ferences templom oltára mellől in­dult el a kínai missziós útra: Apol- linár és Károlyi Bernát ferences páterek hosszú időn keresztül mű­ködtek Egerben s édes igéjük szám­talan katolikus hívőnek leikébe hintette Krisztus békéjét és adott megnyugvást a mindennapok küz­delmeiben. P. Károlyi Bernát a kínai ma­gyar misszió főnöke rövid idővel ezelőtt odahagyta a kínai missziós­házat s hazatért Magyarországra, hogy beszámoljon a misszió életé­ről, munkájáról s annak eredmé­nyeiről. Országos előadóútja során 21-én, csütörtökön Egerben tart előadást este 7 órai kezdettel a ferences kultúrházban. Vetített képekkel kísért előadá­sában beszámol majd a pogány világtengerben küzdelmes munkát végző ferences misszió életéről, az ellenséges támadások vonalába esett missziós telep kalandos élményeiről, a kínai nép lelkületérői, életformá­járól stb. Különös érdekessége az előadás­nak, hogy a páter bemutatja a Kí­nából magával hozott kis kínai gyermeket: Siao Tamást, akit szülei csecsemőkorában kitettek s így ke- ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Piszokcsikot, rozsda­foltot könnyen eltá­volít. VIM nem karcol.

Next

/
Oldalképek
Tartalom