Eger - napilap, 1938/1
1938-02-08 / 22. szám
ÄRA 8 FILLÉR ♦ Kedd ♦ Trianon 19, 1938. február 8. Eger, XLTX. évf. 22. szám. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG EGER, LÍCEUM,FÖLD SZINT 3. - TEL: 11 — KIADÓHIVATAL SZT JÁNOS NYOMDA EGER. TELEFON: 176 — POSTATAKARÉK PÉNZTÁRI CSEKK SZÁMLA: 54 588. SZ A szabadságharc nagy társadalmi átalakulása óta ál landóan napirenden van a választójog és vele természetesen egyidejűleg a parlament reformja. Jóformán minden évtizedben, sőt újabban év- tizedenkint többször is kerültek elő e kérdéssel foglalkozó törvényjavaslatok, amelyek igyekeztek közmegelégedést keltve megoldást hozni, a haladó idők szelleme azonban újabb megoldásokat követel és így nyugvópontra mindezideig még nem került a nagy probléma. Most, hogy a képviselőház közjogi bizottsága megkezdte a választójogi javaslat tárgyalását. Újból meg kell állapítani, hogy ez a kérdés a legszorosabb kapcsolatban áll a nemzet jövőjével. Érthető és természetes, hogy a legnagyobb megfontolással kell dönteni arról, hogy milyen határig kell terjednie a választói jogosultságnak ahhoz, hogy a parlamentben kifejezett akarat valóban a nemzet egyetemének akarata legyen és a parlament által létjogosultságot nyert kormány működése valóban a nemzet egyetemes céljait szolgáló kormányzat legyen. Amig a múltban főleg a választói jog általános irányú kiterjesztése körül forogtak többnyire a viták, a legújabb időben abban az irányban összpotosultak a vizsgálódások és a publicisztikában elhangzott kívánalmak, hogy a rendi kor maradványaként intézményesen elfogadott nyílt választást a titkossal cseréljék fel. A Darányi kormány, felismerve azt, hogy a modern idők szelleme teljesen megérlelte és meg is követeli a titkos választás rendszerét, ígéretet tett a választói jognak ebben a szellemben való megvalósítására és ígéretének az általa megjelölt időn belül becsületesen eleget is tett. Az idevonatkozó törvény- javaslatot kellő időben a Ház elé terjesztette és ennek nyomán behatóan foglalkozhatik a reform kérdésével a publicisztika is. Bár kétségtelen, hogy a választás titkossága, vagy nyíltsága nem áll szoros kapcsolatban az alkotmányosság kérdésével, vagyis igen magasrendű alkotmányos életet élhet bármely nemzet nyiltszavazásos rendszer mellett is, a titkos választás annyiban mégis haladást, illetve fejlődést jelent, hogy biztosabb módjául kínálkozik az igazi nemzeti akarat konstatálásának, mert e rendszerben kevesebb mód és alkalom van a választók akaratáuak befolyáso- i lására. Ezért történt, hogy ma már jóformán minden müveit európai állam polgárai titkosan választják meg a parlament tagjait és ezért történt, hogy a parlamentárízmus őshazájában, a világ legszabadabb, legfüggetlenebb országában is rátértek erre a választási rendszerre. Anglia 1872-ben fogadta el a nyiltszavazás helyett a titkos választást. Erre a példára, amelyet az Amerikai Egyesült Államok és Franciaország jóval előbb megelőz- f tek, ma már az összes európai ál- i látnok is elfogadták a nemzeti aka- í rat megállapításának ezt a módját. I Úgyszólván csak Magyarország volt • az egyetlen állam, amely a trianoni I békeszerződés utáni nehéz időkben a mindennél fontosabb közéleti sta- j bilitás érdekében, a legutolsó időkig kitartott régi rendszere mellett. | A Darányi kormány javaslata tör- | ténelmi fordulópontot jelent a magyar jogfejlődés terén a titkos választás inaugurálásával. Az idő már teljesen megérlelte a nemzeti akarat megállapításának ezt a módját s a kormány megértette és ennek megfelelően dolgozta fel a választói jog és rendszer anyagát, biztosítván tervezetével azt, hogy az új választójog a nemzet egyetemes érdekeit szolgálja. A közvélemény komoly és emelkedett szellemű vitát vár a parlament bizottságától, de főként az országgyűlés plénumától. Kik lettek Eger város új negyedmesterei Szerdán reggel lesz az ünnepélyes eskütétel Eger, február 7. j A negyedekben megtartott „sut- Az egri Negyedmesteri Testület [ togók“ eredményeként a polgárság február 9-éu, Apollónia napján j a következőket választotta negyedtartja évszázados hagyományaként az uj negyedmesterek beiktatási ünnepségét. Eger városa az egyetlen Magyarországon, amely ma is változatlanul őrzi a XVIII. század polgári életének ezt a kitüntető szervezetét, éppen ezért a város polgárságának meleg együttérzése mellett szoktak lezajlani a beiktatások. Az ünnepséget reggel 8 órakor a főszékesegyházban szentmise vezeti be amelyet Frindt Jenő kanonok mutat be, innen az uj negyedmesterek a Testület tagjaival együtt a városházára vonulnak a beiktatásra. Itt az uj negyedmestereket dr. Petro Kálmán elnök mutatja be, a negyedmesterek szolmesterekké az 1938. évre: Város I: Polánkay László dr. OTI ügyvezető, Város II: ifj. Brindza Béla temetkezési vállalkozó, Város III: Piszker Valér irgalmasrendi tanácsos, perjel, Város IV: Szoó István hentesmester, Hatvan I: Özekkel Ferenc dr. m. kir. tisztifőorvos, Hatvan II: \Babocsay Zoltán bank- tisztviselő, Hatvan III: Rupert Károly lakatos és vízvezeték szerelő, Hatvan IV : Török Lajos ny. csendőrfőtörzsőrmester, Makiár I: Tóth László földműves, Makiár II. Balogh Jenő dohánygyári igazgató, Felnémeti: Volszky Béla kőműves- mester, Cifranegyed: Frindt Jenő kanonok, Lajosváros: Császti Gyula lelkész, Érsekkert mögötti városgálatait Frindt Jenő kanonok ajánlja í rész: Böck Sándor kir. telekkönyviéi a városnak. f vezető. A fogházmissziós szolgálat bevezetésével új munkaterületet nyit a Szent Krlstóf-öregraj Dr. Kiss István teológiai tanár előadása a rendi társadalomról az öregraj gyűlésén Eger, február 7. j öregcserkészek és érdeklődők előtt A 780. sz. Szent Kristóf-cserkész- j vitéz dr. Hunyor Sándor öregraj- csapat öregraja pénteken délután j parancsnok nyitotta meg a gyűlést, tartotta rendes havi gyűlését a fe- közvetlen szavakkal üdvözölve a rences rendházban levő otthonhelyiségében. A nagy számban megjelent megjelenteket. A megnyitó után dr. Kiss István teológiai tanár tartott nagy figyelem mellett előadást a rendi társadalomról. A Qudragesimo Anno és a rendiség vonatkozásainak a vizsgálatából indult ki s megállapította, hogy a pápai enciklika nincs összefüggésben a rendiséggel, de nincs ellentétben sem vele. A mai zavaros időkben a rendiség irányában kell keresni a kibontakozást. Vizsgálta az előadó a rendi társadalmi tagozódás előnyeit: mindenkinek hivatást, biztos exisztenciát, sőt világnézetet is tudott adni. Hibája volt, hogy születésen alapult. Egyedül az Egyház kebelében nem érvényesült a rendi szeparatio, mert az Egyház mindig szabad érvényesülést engedett a tehetségnek. Az újkor lebontotta a rendiséget s ezzel megszüntette a hivatások egységét és eti- kumát s szabadjára engedte a gazdasági erőket. Ma mindenki úgy érvényesül, ahogy tud, holott az ízléstelenségig fajult kenyérharc nem lehet alapja egy hivatásnak sem. Ez a harc megtagadja a szellemi értéket, tömegeket rekeszt ki az építő munkából s az örökkévalóság helyett a földi realitásokra irányítja az ember tekintetét. Az új rendi állam elsősorban rendet igér, de nem a diktatúrák gépi fegyelmét, hanem az egyhivatású tömegeket, egy vidék azonos foglalkozású lakóit fogja szaktestületi közösségbe, amelyek kerületi szervezetet alkotnak s végül egy országos szervezetbe futnak össze. Az új rendiség nehézségeit az előadó abban jelölte meg, hogy nem elég lendületes, túlságosan tág értelmezésekre ad alkalmat, nagy áldozatokat követel, azonkívül hogy az ország politikai helyzete függvénye a nemzetközi pénzpolitikának, s hogy igen nehéz feladat a jövedelempolitika szabályozása. Magyar viszonylatban külön is nehézséget jelent az a tény, hogy a lakosság 60 százalékban mezőgazdasági loglalkozású, individualista, nem kollektiv, készületlen; új népi kultúrát kell teremtenünk, ha ezeket a nehézségeket le akarjuk küzdeni. Szentgyörgyi Gyula csapatparancsnok beszélt ezután, kiemelte az öregraj szociális szolgálatának jelentőségét s a nemzetépítő munkára buzdította a jelenlévőket. A cserkészet az evangéliumból táplálkozik — mon- prtta, — ismeri a társadalom minden gondját-baját s azzal, hogy a legkisebbet is meghódította már, meg akarja menteni a társadalmat. A cserkész benne él az élet nagy
