Eger - napilap, 1938/1

1938-02-01 / 18. szám

2 rosfejlesztési terveiket A polgár- mester intézkedjék, hogy az illeté­kes ügyosztályok minél hamarabb készítsék el a tervet, mert ebből a szempontból sok a kifogásolni való. Vargha László annakidején készített egy tervet Eger számára, de afölött már elment az idő és azt revideálni kell. A mérnöki hivatal sokszor nem enged építkezést, bontást stb. amiatt, hogy a kért munka nem egyezik a Vargha-féle tervvel. Eb­ből azután sok kár származik. Meg kell sürgősen állapítani, hogy mi használható a Vargha-féle tervből és mi nem. Radii Károly megállapította, hogy EGER 1938. február 1. a polgármester takarékossága di- cséretreméltó és annak segítségével a polgárság sok tehertől fog meg­szabadulni. Érthető, hogy a polgár- mester az év vége felé abbahagyta a beruházásokat, mert a pénz ki­fogyott. Egyébként az elodázhatat­lan feladatokat meg kell valósítani. Ilyen például a plébánia épületének és a Korona szálló tatarozása. Ezt annál is inkább meg kell valósítani, mert az épületről sokszor több kilós darabokban hull a vakolat s ha valakire majd rázuhan, fizethet a város. Braun Károly (közbeszól): Viszont­biztosításunk van. (Derültség.) Mi lesz az adóhivatali vizsgálattal Radii Károly: Még az elmúlt | 50%-os közüzemi kedvezményeknél év folyamán indítványt adtam be aziránt, hogy Egert a kormány so­rozza a harmadik lakbérosztályból a másodikba. Amikor az egri házak értéke és jövedelme az óriási ter­hek alatt egyre csökken, ez az in­tézkedés jótékonyan hatna, mert a tisztviselők nagyobb lakbért kap­nának s a háztulajdonosok előnyö­sebben adhatnák ki lakásaikat. Ké­rem a város vezetőségét, hogy a pusztuló egri háztulajdon érdeké­ben támogassa ezt az akciót. — Ugyancsak felszólaltam a múlt év októberében a pénzügyigazgatóság részéről a városi adóhivatalban le­folytatott vizsgálat ügyében. A pénzügyigazgatóság kilátásba he­lyezte, hogy a vizsgálatot folytatni fogja, de ez a mai napig nem tör­tént meg. Pedig a vizsgálatról fel­vett jegyzőkönyv komoly vádakat tartalmaz és sűlyos mulasztásokat említ. Sós Mihály (közbeszól): Van ab­ban malicius is. (Derültség.) Radii Károly : Tisztázni kell vég­re, hogy kit terhel a felelősség eze­kért a mulasztásokért. Úgy tudom, hogy a városnak több, mint 300 ezer pengő liátrálékos adója veszendőben van. A Koronára vonatkozólag osz­tom dr. Óriás Nándor képviselőtes­tületi tag úr véleményét, bár meg kell jegyeznem, hogy nagyobb ked­vezményeket nem adhatunk akkor, amikor az építkezés terhe évi 63 ezer pengő. A város elismerve a bérlő érdemeit, mai súlyos helyzeté­ben, az alacsony bérösszeg és az | Összetűzés a polgármester és a főjegyző között Az évnegyedes jelentéssel kap- ( ban, mint erkölcsi testület nem többet nem tehet. Lang Nándor örömmel állapította meg, hogy a város élete fejlődést mutat. Kéri, hogy a képviselőtestü­let tagjai támogassák az elöljáró­ságot nehéz munkájában. A Szép­asszony völgy, Honfoglalás, a Hat­vani temető előtti útszakasz, a Pacsirta és Árpád utcák útjavítási és árokrendezési munkáit sürgeti. Meglepetését fejezte ki a Síkfőkút ügyének új irányítás alá rendelése miatt. Az évnegyedes jelentést el­fogadja. Nagy Kálmán a bizottságok fo­kozott foglalkoztatását sürgette, de a bizottságokat alkalmas időben kell összehívni. Kérte, hogy a kis­termelőknek tegyék lehetővé a kis- üstön főtt pálinka előállítását is. Kérdést intézett aziránt is, mi van a hegyközséggel? Gyalogjáró épí­tését sürgeti a termény- és sertés­piac között. Danassy Viktor dr. a Tisza István és a Nagyrét utcák gyalogjáróinak megépítését sürgette. Kérte, hogy a város előlegezze a költségeket s közadó módjára hajtsa be a hozzá­járulást vállaló lakóktól. Lipcsey Péter dr. kérte, hogy az elöljáróság tagjai tegyenek félre minden egyéni szempontot és har­monikusan dolgozzanak a köz érde­keiért. Megállapította, hogy beru­házási politikát — bármennyire is szükség volna hasznos alkotásokra — 1940 ig, a szanálási terv végrehaj­tásáig nem lehet folytatni. mester kijelentette, hogy a fásítást Appel Lipót kertész végezte. Ami az ellentétekről elterjedt híreket illeti, ilyen ellentétek köztem és a főjegyző úr között nincsenek. Mindössze arról van szó, hogy a főjegyző úr be akar ruházni, én pe­dig nem . . . Ennél a kijelentésnél váratlan izgalom zavarta meg a közgyűlést. A szomszédos kistanácsteremben tartózkodó Frank Tivadar főjegyző izgatottan besietett a közgyűlési terembe és személyes kérdésben kért szót. — Közöttem és a polgármester úr között — mondotta — nézetel­térés sohasem volt. Én soha nem akartam mást csinálni, mint amit a polgármester úr, mert én fegye­lemtartó és fegyelemtudó tisztvi­selő vagyok. Én mindenkor a kép­viselőtestület határozata alá bo- csájtott terveket hajtottam végre. Most mégis úgy akarja feltüntetni a polgármester úr, mintha én beru­házni akartam volna, ő pedig nem. Nincs igaza a polgármester úrnak, a polgármester úr téved, amikor azt állítja, hogy a gyümölcstelepités Appel Lipót érdeme. A telepítést én végeztem, a közigazgatási részét vezettem, azért én vagyok felelős, a kertész csak az én parancsaimat hajtotta végre. Braun Károly polgármester: na­gyon vehemens a főjegyző úr. Frank Tivadar főjegyző: nem en­gedem magam elámítani és nem hagyom magam félreállítani. Braun Károly polgármester: én jobban értek a gazdasági ügyek­hez, mint a főjegyző úi\ Frank Tivadar főjegyző: elisme­rem, hogy a polgármester úr száz­szor többet ért a gazdasági ügyek- ! hez, mint én, de legyen igazságos i a polgármester úr. í Ezután a polgármester a követ- j kező felszólalóknak is megadta vá- j laszát, majd Lipcsey Péter dr. fel- ’ szólalására megjegyezte még, hogy a város vezetőinek ellenségeskedni egymással nem szabad, de nem is lehet, hanem egyedül a közérdekért kell vállvetett erővel dolgozniok. Eger katolikus társadalma uissza- utasítja a Láthatatlan Front támadását a Uilágkongresszus ellen Bezárult az egyházközség szentévi előadássorozata csolatban elhangzott felszólalásokra Braun Károly polgármester vála­szolt. A város háztartását anyagilag megterhelő kívánságokkal kapcso­latban megjegyezte, hogy azok tel­jesítése pénzkérdés s csak a költségvetés határáig teljesíthetők. Eddig a határig azonban készség­gel elkövet mindent, hogy a nél­külözhetetlen befektetések, illetve munkák megkönnyítsék a város közönségének életét. A város azon­mehet bele olyan beruházásokba, amelyeknek aztán a napszámbéreit sem tudná esetleg fedezni, ami elkeseredést szülne a kisemberek között. — Én nem akarok úgynevezett alkotó polgármester lenni. Egyet­len és legfőbb feladatomnak tartom, hogy a várost a nyugodt konszoli­dáció útjára vezessem. Arra a kér­désre, hogy a gyümölcstelepítés és fásítás kinek az érdeme, a polgár­Eger, január 31. Vasárnap délután ünnepélyesen véget ért az egri egyházközség szentévi előkészületi előadássoro­zata. Egy hónapon keresztül lieten- kint háromszor kitárultak a feren­ces fehérterem ajtószárnyai, hogy befogadják azokat, akik szükségét érzik, hogy a magyarság világün­nepi évének kezdetén megmerítsék lelkűket az Eucharisztia s a Szent Korona sugárzó fényességében, mi, elesettek, üdvében és reménységé­ben. Az egyházközség előadás-soro­zatának minden óráján társadalmi rend és osztálykülömbség nélkül, hatalmas tömegekben megjelenő kö­zönség nagy száma már magában is megmutatja, hogy egyedül az eu­charisztikus Krisztus és a Szent Ist­ván által először viselt Szent Ko­rona képes a magyarság misztikus egységét látható és bonthatatlan erővel dokumentálni, de egyben öröm és megnyugvás támad az elő­adások befejezése után, mert azok bizonyságot szolgáltattak arra, hogy Eger népének lelkében fakulatlau fénnyel ég a szentségi Krisztus utáni vágy s az erős szándék or­szágalapító királyunk tanításának követésére. A vasárnapi utolsó előadáson dr, Pataki Vidor ciszterci gimnáziumi tanár, Eger múltjának neves isme­rője a Szent István korabeli emlé kékről tartott alapos ismertetőt — Legértékesebb és legfontosabb emlékünk, amely Szent István ko­rából ezer éven át világító, töret­len fénnyel fennmaradt, a Szent Korona. A Szent Koronával kap­csolatos a koronázási palást, a mű- értők szerint a világ legértékesebb kézimunkája. Az előadó részletesen ismertette a palást anyagát, művé­szi díszítését, történetét s páratlan jelentőségét. Hogy mennyire meg­becsülték elődeink, azt bizonyítja az a körülmény, hogy lemásolták a palástot, ezt ma is őrzik a pannon­halmi templomban. Gizella király­nétól egy aranyfeszület maradt hát­ra, amelyet a királyné édesanyjá­nak Regensburgban történt elhalá­lozása alkalmából adományozott. A királyi család állandóan nagyértékű kincsekkel támogatta az egyházat és ezen keresztül a vallást. Szent István a miseruhák szövéséhez értő bizánci apácákat telepített Vesz­prémbe, a hagyomány szerint a pa­láston maga a királyné is munkál­kodott. A zágrábi székesegyházban őrzött életnagyságú mellszobor, egy ereklyetartó a király koponya-szi­lánkjával, Raguzában két ötvös­munka, Lembergben a király kar­csontjának darabkáját rejtő ékszer s végül a magyar nemzet hódolva tisztelt kincse: az épen maradt Szent Jobb s a hagyomány szerint szintén a király birtokában volt s a bécsi kapucinusok templomában Eucharisztikus kongresszusi jelvény 30 fillértől 1 pengőig minden minőségben kapható az Egri Keresztény Sajtószövetkezet könyvkereskedésében. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom