Eger - napilap, 1938/1

1938-06-08 / 90. szám

2 EGER 1938. június 8. Pünkösd uasdrnapján meghalt Egerben Bell (Tliklós, aki új gazdasági elméletével meg akarta valósítani a földfedezetű pengőt Eger, június 7. A magyar gazdasági életnek egyik jellegzetes és érdekes alakja halt meg pünkösd vasárnapján Egerben, az Irgalmasok kórházában. Bell Miklós volt nemzetgyűlési képviselő, mátra- derecskei téglagyáros és földbirto­kost, 64 éves korában kétévi szen­vedés után megölte a szívbaj. Halá­lával ismét egy különös magyar te­hetség szállt sírba. Bell Miklós mint építőmester kezdte pályafutását Bu­dapesten, majd téglagyárat alapított Mátraderecskén. Téglaégetési szisz- timáját európaszerte ismerték és tü­zelési rendszerét a világlapok gaz­dasági rovatai hasábos cikkekben ismertették. A tüzelési technika egyik német professzora egyszer beszélge­tés közben a következőket mondotta neki: — Tudja-e Bell úr, amit Ön csi­nált, az a legnagyobb szemtelenség a természeti törvénnyel szemben! Ötven százalékkal olcsóbban égé- ! tett téglái háromszor olyan teher- : bírók voltak, mint amennyit hiva­talos árlejtéseken a tégla szilárd­ságától megkívántak. Bell Miklós nem elégedett meg a téglaégetés forradalmasításával. Beutazta Euró­pát és végigtanulmányozta a gaz­dasági rendszereket. A kommuniz­mus bukása után politizálni kezdett és a fajvédő pártra egész vagyont áldozott. 1922-ben egységespárti mandátumot kapott a pétervásárai kerületben. Mint Gömbös Gyula ben­ső bizalmas barátja, az ellenzékbe is követte fajvédő vezérét. Politikai pályafutása során sajtó­ban, beszédeiben egy új gazdasági rendszer kiépítését szorgalmazta és ebben követelte, hogy tágabb pénz- kibocsájtási rendszert kell terem­teni, mert az aranyfedezet túl- szűk ahhoz, hogy egy nemzet mun­kájának ellenértékét adhassa, s ezért arany vagy ércfedezet helyett a földet jelölte meg a pénz fede­zetéül. Gazdasági elmélete miatt sok bírálat és támadás érte. Az utóbbi időben teljesen visszavonul­tan élt és gazdasági reformtervén dolgozott. Halála országszerte mély részvé­tet keltett. Mátraderecskén helye­zik örök nyugalomra szerdán dél­után 4 órakor. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület Egerben tartja háromnapos kongresszusát Nagyarányú volt Eger pünkösdi idegenforgalma Eger, június 7. A kétnapos ünnep rendkívül né­pes idegenforgalmat hozott Egernek is. Eger idegenforgalma, a szerve­zett és céltudatos propaganda ered­ményeként, az utóbbi időben már nem korlátozódik néhány nagy ün­nepre, az idény kezdetével állan­dóan nagyszámú kiránduló és tu­rista keresi fel minden hétvégén Egert, ezenfelül természetesen a csoportosan érkező kirándulók is egyre nagyobb számban töltenek hosszabb-rövidebb időt a város fa­lai között. Azt lehetne mondani, hogy Egernek már állandó, újra és újra visszatérő hívei vannak az ország minden részében, akik meg­ismervén Eger páratlan nyaralási lehetőségeit, minden idényben itt pihenik ki az egész heti, vagy az esztendő munkájának fáradalmait nyári szabadságuk során. Pünkösd két napját is rengeteg idegen töltötte Egerben. Már szom­baton délután idegen rendszámú autók hosszú sora táborozott a Ko­rona előtt, a gépkocsik állandóan váltogatták egymást, mert egy ré­szük tovább ment a Bükkön ke­resztül Lillafüred felé, vagy onnan érkezett s a Mátrába folytatta út­ját. A vonattal érkező rokoni láto­gatók, kiránindulók, turisták szá­mát többezer személyre lehet be­csülni. A nyaralók egy része szál­lodákban helyezkedett el, de igen sok jutott belőlük magánházakba is. A városi diákszállóban 57 ágyat vettek igénybe az ünnepek alatt. Pünkösd első napján a salgótarjáni Kárpátegyesület kiránduló csoportja érkezett Egerbe. Ezt leszámítva Eger egész pünkösdi vendégforgal­ma már „magán“ idegenforgalom volt, ami örvendetesen jele annak, hogy Eger híre és értékei már meg­alapozott, állandó idegenjárást te­remtettek. A következő idő idegenforgalmi naptárán is több jelentős esemény szerepel. Ma egy 14 kocsiból álló kultúrvonattal a budapesti közép­iskolások 980 főnyi csoportja érke­zik Egerbe. A vonat menetrendje: Egerbe érkezik 10 óra 28 perckor, vissza indul 18 óra 33 perckor. A hét folyamán még hat vidéki város iskolái rendeznek tanulmányi kirándulást Egerbe. Június 17, 18 és 19 napjain az Országos Magyar Gazdasági Egye­sület tartja Kongresszusát Egerben, amikor is a magyar földbirtokos társadalomnak 180 tagja ad talál­kozót az ország minden részéből és tárgyalja meg az összes időszerű gazdaságpolitikai kérdéseket. Június 19-én érkezik Egerbe a M. Kir. Posta Műszaki és Jogi Tisztviselői Országos Egyesületének 300 tagja is a város megtekintésére. Itt a színházi utalvány a keddi „Eger“ előadására Kálmán Imre világhírű operettjét, a Cirkuszhercegnőt tűzte ki előadásra Kardoss Géza Eger, június 7. Eger operettkedvelő közönsége számára kellemes estét ígér a ked­di „Eger* előadás, melynek műso­rán Kálmán Imre világhírű nagy operettjét, a Cirkuszhercegnőt mu­tatja be az operettegyüttes. Kar­doss Géza színigazgató figyelmes ajándéka ez az előadás azoknak, akik szeretik a vonzó meséjű, dal­lamos muzsikájú operettet. A Cir­kuszhercegnő a legbájosabb, legszí­nesebb darabok egyike s bizonyos, Molykár ellen biztosan megvédi a kellemes illatú hogy ez az előadás még jobban el­mélyíti azokat a kapcsolatokat, ame­lyek a színház, a közönség és a sajtó között fennállanak. Utalvány a «Cirkuszhercegnő» június 7.-i előadása alkalmából félárú jegg váltására. 1 drb_____________________ „MOTTO“ molyirtó, Kapható csakis Sugár városi »Änggal« drogériájában Eger, Széchenyi ucca 8. Egy síklökútl kirándulókat szállító gépkocsi áttörte a betonkorlátot és 100 méteres szakadék fölött lennakadt az útszéll fán Ä gépkocsiban ülőknek semmi bajuk sem történt Eger, június 7. Majdnem végzetes baleset ért egy kirándulókat szállító gépkocsit pünkösdhétfőn éjszaka a síkfőkűti úton. A Mese juniálisáról az esti órákban megindult a közönség ha­zafelé, gyalogosan, fogatokon és gépkocsikon. Az egyik gépkocsiban Leső József borkereskedelmi alkal­mazott foglalt helyet családjával és ismerőseivel. A hét személlyel meg­terhelt gépkocsi este fél 11 óra tájban reflektorfény mellett indult hazafelé a vidám hangulatban lévő társasággal. A gépkocsit Leső Jó­zsef vezette, aki szabályszerű haj­tási igazolvánnyal rendelkezik. Mi­kor a gépkocsi elhagyta a Legányi- féle tanyát s az ezen az útszaka­szon levő negyvenöt fokos kanyar­hoz ért, a szűk úttesten hirtelen előtűnt az erős szögű kanyarból egy másik gépkocsi, amely üresen tért vissza Síkfőkútra, hogy újabb utasokat vigyen fel. Itt az út bal­oldalán mintegy 80—100 méter mé­lyen meredeken lejtős a hegyoldal s az utat betonból készült korlát szegélyezi a veszedelmes szakaszon. Amikor a kirándulókkal telt autó vezetője a kanyarból hirtelen elő­tűnő gépkocsit megpillantotta, a kormányt elfordította, mert úgy lát­szott, hogy a két gépkocsi egymás­ba szalad. Gépkocsija a lendülettől az út szegélyére került, itt azonban nem tudott elég gyorsan megállni s a súlyos szerkezet a lendülettől ne­kiütődött a korlátnak, azt áttörte s ebben a hajmeresztő helyzetben úgy látszott, hogy a gépkocsi menthe­tetlenül legördül a mélységbe, kü­lönös szerencsére azonban éppen az autó előtt egy fiatal diófa állt, amely éppen a szakadék szélén, az utolsó pillanatban megállította a gépkocsit. A bennülők megdermedve a rémülettől csak akkor látták, mi­lyen halálos veszedelemben forgott az életük, amikor kiszálltak a gép­kocsiból s közvetlen az autó kere­kei előtt megpillantották a mere­dek hegyoldalt. Ha az alig karvastagságú diófa törzse meg nem állítja a megsza­ladt gépkocsit, az menthetetlenül legördül a meredeken és utasaival együtt izzé-porrá törik zuhanás közben. A szerencsésvégű balesetnél még csak komolyabb sebesülés sem tör­tént, az ütődés következtében csak az egyik utast érte jelentéktelen sérülés. A gépkocsit egy másik teher­gépkocsival kísérelték meg vissza­vontatni az úttestre, azonban a te­herautó szerkezete rosszul műkö­dött, úgy hogy végül is a kirán­dulók húzták vissza az útra a baj­ba jutott autót. A gépkocsi a sze- rencsésvégü baleset után folytatta útját Egerig. — Leventenap Ostoroson. Ostoroson körzeti háziverseny volt pünkösd első délutánján. Ostoros, Kistálya és Noszvaj község leven­téi versenyeztek. Az első díjat, egy ezüst serleget Ostoros község le­ventéi nyerték. A szép versenyt le­ventebál követte. A sikeres rende­zés és eredmény Várallyay Lajos kántortanító vezető-oktató érdeme. A díjakat vitéz Mátray Dezső, Os­toros község jegyzője osztotta ki buzdító beszéd kíséretében. Hirdetésével célt ér el, ha az «Eger« napilapban hirdet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom