Eger - napilap, 1938/1
1938-06-04 / 88. szám
Aba 8 FILLÉR * Szombat ♦ Eger, XL1X. étf. 88. szám. Trianon 19, 1938. június 4. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLDSZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA, EGER. TELEFON: 176. — POSTATAKARÉK. PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54.558. SZ. Az ország pénzügyi helyzete Az ország lakosságának egészséges életösztöne nyilvánul meg abban az általános érdeklődésben és figyelemben, amellyel ez a költségvetés vitáját kiséri. Nagyon jól tudja a magyar nép, bogy ezen keresztül dől el valójában az ország sorsa s ez dönti el a kérdést, vájjon a polgárság megfeszített munkáját, szorgalmát és igyekezetét követi-e gazdasági életünk javulása. Vájjon a kormány gazdálkodása biztosítani tudja-e annak a közfelfogásnak a gyökérverését, hogy a meghozott anyagi áldozatokból befolyó jövedelmekkel olyan kezek sáfárkodnak, melyekre rá lehet bizni az ország vagyonát s az egész dolgozó magyar társadalom termelő munkájának eredményeit? Reményi Schneller Lajos pénzügy- miniszter az általános vita befejeztével mindjárt az első napot, a keddi tárgyalás napját használta fel arra, hogy az általános vita résztvevő szónokainak feleljen, még pedig a tárgyilagos igazság számadatokkal hitelesített érveivel. Meg is magyarázta a miniszter, hogy miért igyekszik a költségvetési vita keretében arra, hogy minden törvényhozó teljesen tiszta képet nyerjen az ország gazdasági helyzetéről. — Örömmel állapítom meg — mondja a pénzügyminiszter —hogy az elhangzott beszédek arról tettek bizonyságot, hogy a Ház minden egyes tagját fokozott felelősségérzet és féltő gond hatotta át, mikor a költségvetési év sorsáról kellett döntenie és arról határoznia, hogy milyen célokra és milyen összegeket bocsássanak a kormány rendelkezésére. Ez a féltő gond, ez a nagy felelősségérzet az egyetlen biztos alapja a parlamentarizmusnak. — Ez — folytatta tovább a pénzügyminiszter — csak sarkaló- lag fog hatni, hogy a kormány a rendelkezésre bocsájtott összegeket minél takarékosabban s minél nagyobb eredménnyel használhassa fel. Hogy a megkívánt óvatosság nem hiányzik, azt igen beszédes adatokkal világítja meg a pénzügyminiszter. Hiszen egyes bevételek alakulása szoros összefüggésben van a külpolitikai helyzettel s így természetes, hogy az áprilisi eseményekkel kapcsolatban az önálló Ausztria megszűnése csökkentette a vámbevételeket, hiszen az áruforgalomban is csökkenés állott be. ! [ | Az adókulcs nem emelkedett, sőt ellenkezőleg: csökkent. Ilyen csökkentés : a kis házak adómentessége, a házaknál a különadó felének az elengedése, a tisztviselői különadó mérséklése. Mindezek ellenére a befolyt jövedelmek emelkedtek. Ha az idei év április havát nézzük, a bevétel .szempontjából, azt találjuk, hogy e hónapban a bevétel 60’0 millió pengő volt, míg a múlt év ugyanezen hónapjában csak 58'5 millió pengő. Ez egy és félmillió pengő bevételi többletet jelent. De még szemléltetőbben jelentkezik a gazdasági helyzet állandó javulása, ha nagyobb időtartamra tesz- szük meg az összehasonlítást. 1937. július 1-től 1938. április hó 30-ig 736 millió pengő folyt be, míg a múlt év hasonló időszakában csak 706 millió pengő. Ez a harminc millió pengő örvendetes közgazdaI I I sági eredmény. Nemcsak maga az összeg, hanem az említett adócsökkentés is, ami kétségtelen bizonysága a keresőképesség növekedé- j sének. Mindez biztató jel, hogy megfelelő munkával ezt a növekedést tovább lehet fejleszteni s mint a pénzügyminiszter mondja: elsősorban a mezőgazdasági lakosságnál. Ennek jelentőségét mutatja az a tény, hogy a lakosság 55%-a az agrárnépesség körébe tartozik s így a jövedelem j fokozása az ország nagyobb rétegé- | nél jelentené az élet színvonalának megjavítását. A pénzügyminiszter mindjárt meg is mutatja az utat, melyen a kormány haladni akar, hogy célját elérje s a mezőgazdasági lakosság nagyobb jövedelemhez juthasson. Ez az út a fogyasztás emelése s a kivitel nagyobb mértékű biztosítása. > Az egri érseki jogakadémta Szent István szellemének kódolva, ünnepélyesen befejezte 198. tanulmány! évét Eger, június 3. i Eger iskolakultúrájának legmagasabb tényezője, a katolikus főiskolai oktatás erőssége, az ősi egri érseki jogakadémia szerdán fejezte be 198. tanulmányi évét. A záróünnepségek ünnepélyes keretek között zajlottak le, Eger város egyházi, katonai és polgári előkelőségeinek részvételével, annak jeléül, hogy a város társadalma egy szívvel, egy érzéssel, a szeretet és tisztelet érzésével veszi körül a két évszázados jubileuma előtt álló intézményt. Délelőtt 10 órakor a Líceum kápolnájában Venczell Ede pápai pre- látus, jogakadémiai igazgató ünnepélyes szentmisét mutatott be nagy papi segédlettel s a mise végén felcsendült a hálaadás imádsága: Te Deum laudamus. A jogakadémia tanári kara, polgárai s az ünneplő közönség innen a Liceum aulájába vonult, ahol a Magyar Hiszekegy eléneklése után megkezdődött a záró ünnepség értékes programja. A záróünnepséget Yencell Ede pápai prelátus, jogakadémiai igazgató nyitotta meg, meleg szavakkal üdvözölve a megjelenteket s megemlékezve a magyar élet két nagy eseményéről, az Eucharisztikus Kongresszusról és a Szent Istvánévről, hosszabb lélekzetű, nagy tudományos vizsgálódással megalkotott tanulmányban mutatta be Szent István jogalkotásának szellemét. — Államalkotó, hatalmas munkájában ugyan bölcs királynak, hadvezérnek, államférfiúnak bizonyult mindig Szent István, de alkotásaiban mélyen megalapozott jogászi készség is nyilatkozott meg. — Ez a jogászi készsége Istentől kapott kiváló tehetségével vele született és fejlődött. Nevelésének részleteit nem ismerjük, de annyi bizonyos, hogy már Szent Adalbert, Szent István király megkeresztelője, gondoskodott arról, hogy István becsületes, okos és tudós nevelőt kapjon. S ha nem is tudjuk, hogy név- szerint ki volt ez a nevelő, mert az újabb történeti kutatások nem erősítik meg a krónikásnak azt a föltevését, hogy az Apuliából jött san- severinói gróf Deodatus keze alatt a keresztény tudományban és szellemben gondosan neveltetett: annyi megállapítható róla, hogy a nevelő jól végezte hivatását, mert tanítványát. megtanította tökéletesen a latin nyelvre és az akkor a Nyugaton dívó latin kultúrához szükséges egyéb tudományokra. Arra vonatkozó adataink nincsenek, amelyekkel igazolhatnók, hogy Szent István az ő korában olyan jogi tanulmáI i f I t ; j nyokat végezhetett volna, amelyeknek a segítségével a mai értelemben vett elméleti jogásszá, vagy jogtudóssá nevelődött volna. Keresztény, vallásus nevelésénél fogva azonban mindenkor és mindenben csak az igazságot kereste, szolgálta és gyakorolta, mely igazság minden jognak az alapja. „ ... inter virtutes summum bonum“— mint Szent Ágoston mondja. Veleszületett érzéke volt a természetes és tételes jog iránt, tudott külömbséget tenni az isteni és emberi, az egyházi és polgári jog között, mint király pedig az igazság alapjára helyezkedve gyakorolta is mindenben a jogot. Messze kimagasló egyéniségének ez a képessége legszembetűnőbben megnyilatkozott törvényalkotásában. Ezeket a korának felismert szükségleteihez és hű magyarjainak féltve őrzött sajátságaihoz, érdekeihez mérte. Igazi, öntudatos törvényhozó volt. Törvényei az egyházi és vallási ügyeket illető szabályzatokon kívül főként a polgári magánjog, ennek körében különösen a tulajdonjog, továbbá a büntetőjog és házassági jog, sőt magának a bírói tisztnek rendezésére is vonatkoznak. De tudatos törvényhozói tehetségét bizonyítja az a szinte demokratikus intézkedése is, mely mellett a nemzet zöme nem volt kizárva a törvényhozásban való részvételből, amennyiben „ké- relmezési jogát“ a székesfehérvári törvénynapokon gyakorolhatta, mely alkalmakkor az odagyülemlett szabad nép panaszainak előterjesztése által folyt be a törvényhozásba és államéletbe. Szent Istvánnak már az elődjei is alkothattak ugyan egyes jogszabályokat, de bizonyos, hogy Szent István törvényei túlszárnyalták amazokat. Helyes jogérzékénél fogva ugyanis ő már írásba foglaltatta azokat. Ezzel az írásba-fogla- lással lehetővé tette, hogy legalább a bírák és segédjeik mindig kezüknél tarthassák azokat, hivatkozhattak azokra, azonos esetekben azonos szellemben hozhatták ítéleteiket. Ezzel a törvények átmentek az életbe és állandósultak. A jogakadémia igazgatója ezután ismertette Szent István törvény- könyveinek általános rendelkezéseit és rámutatott azokra az átalakító hatásokra, melyeket az új szellemű törvények gyakoroltak a letelepülő magyarság lelkére és gondolkozásmódjára. A lelkes tetszésnyilvánításokkal kísért tanulmány után dr. Csepreghy László jogakadémiai tanár érteke%