Eger - napilap, 1938/1

1938-06-02 / 87. szám

Eger, XL1X. évf. 87. szám. A R H 8 FILLÉR ♦ Csütörtök ♦ Trianon 19, 1938. június 2. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 8 FILLÉR, VA­SÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM.FÖLD- SZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL:, SZT JÁNOS NYOMD A EGER. TELEFON: 176. — POSTA TAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK­SZÁMLA: 54 558. SZ. h Szent Jobb ünnepel A felejthetetlen kongresszusi na­pokhoz csatlakozott a katolikus egy­ház első nagyszabású Szent István- ünnepsége: a Szent Jobb nagy ün­nepi körmenete. A magyar lelkek még hatása alatt voltak azoknak a pompázatos ünnepségeknek, amelyek a valláshoz hű lelkeket annyira összekapcsolták. Ilyen hangulatban Szent Istvánra emlékezni csak a leg­mélyebb érzésekkel lehet. Évszáza­dos viharokat kiállott országunk ál­lammá szervező nagy királya, Szent István több a magyar nemzetnek, mint a legbölcsebb és legkiválóbb államfő. Ő ismertette meg népével a keresztény vallást s a pogány er­kölcsök helyett a szívekbe ültette Krisztus tanításainak erkölcsi tar­talmát. Apostola volt nemzetének s ha ezt a hittérítő munkáját nem­csak a keresztény vallás szemszö­géből nézzük, hanem politikai vo­natkozásokban is mérlegre tesszük, közel ezer esztendő távlatából arra a biztos eredményre jutunk, hogy a magyar nép fennmaradásának egyet­len feltételét teljesítettük, amikor Jobbjának iránymutatása alapján szakítottunk a pogánysággal s te­kintetünket Kelet barbár világszem­léletétől elfordítva, Nyugat felé orientálódtunk. Elképzelhető lett volna-e másként egy kisded nép­csoport ezer esztendős fennmaradása egyéb körülmények között? Mint a népvándorlás utolsó hulláma érkez­tek elődeink a Duna—Tisza közére. Ezen a földterületen előttünk már sokszorta népesebb, hatalmasabb s nagyobb erőviszonyokkal rendelkező népek kerestek hazát. De eltűntek az avarok éppúgy, mint a testvér hunok. Hírmondójuk sincs e föld kerekén. De a maroknyi magyar nép minden sorscsapás ellenére, hit­ben megerősödve, kultúrában kifej­lődve s állami szervezetében meg­dönthetetlenül gyökeret vert a Kár­pátok koszorúja alatt. Szent Ist­vánig visszük vissza a magyar lét és gondolat fejlődésének vonalát. Benne a nemzetét megtérítő apos­tolt, a példa nélkül álló államfér­fiút és a kiváló hadvezért ünne­peljük, aki Istentől sugalmazott böl­csességével, emberek fölé emelkedő erényeivel, szellemének, de ha kel­lett, karjának erejével is új utat nyitott népe s a magyar történelem számára. Szent István király jubileumi évének egyetemes megnyitó ünnep­sége még csak ezután következik. Káprázatosán szép ünnepi rendet állítottak össze, amelynek egyik legszebb megnyilatkozása volt a katolikus egyház nagyszabású Szent Jobb körmenete. Jelen volt azon a pápa követe s az ország kormány­zójától kezdve minden közjogi mél­tóság, egyházi, politikai társadalmi előkelőségeink legkiválóbbjai, de részt vett a menetben a hívő sereg beláthatatlan tömege, élénk bizony­ságaként annak, hogy a magyar nemzet tömegei továbbra is Szent István királyunk Jobbjának irányí­tása után haladnak. Ez az az út, amely a nemzetet átsegíti a legne­hezebb napokon, amelyen, ha a ma­gyar nemzet áthalad, bölcsességé­nek, mérsékletének s nemzeti eré­nyeinek birtokában el fog jutni a szentistváni gondolat valóságához, ahoz a birodalmi egységhez, amely­ben, ha nem is egy templomban imádjuk Istenünket, de mindannyian ugyanarra az Istenre gondolunk és hozzá folyamodunk segítségért. A Szent Istvánra emlékező ünnepsé­gekben részt vesz a nemzet minden egyes tagja. Nem lesz közöttünk egy sem, aki ne eszmélne rá azok­ra a nagy nemzeti értékekre, ame­lyek évszázadok próbáját kiállva, mint kikristályosodott ékkövek csil­lognak meg újból. A magyar nemzet keresztény vallásos hite, történelmi hagyományai, törvényeink és ezer esztendős alkotmányunk, a jövőbe vetett bizalmunk, s nemzeti igazsá­gunk fog bennünket célhoz jut­tatni. Már a legközelebbi hetekben sor kerül az országgyűlés együttes ülé­sezésére, amely Székesfehérváron, az Árpádházi királyok koronázó és temetkezési helyén zajlik le. Ün­nepségek lesznek Esztergomban, Szent István szülővárosában is, ahol Béla király műkincsekkel ékes pa­lotáját most ásták ki a romok alól. A Szent István jubileumi év alatt országos körútra indul Aranyvona­tán a Szent Jobb. Végül augusztus 20-án nagy nemzeti ünnepség fogja a koronát feltenni a már előbb le­zajlott nagyszabású nemzeti de­monstrációkra. Ezeken az ünnepsé­geken a magyar nemzeti géniusz élniakarása és történelmi hagyo­mányaink szelleme röppen a ma­gasba. Oly magasba, hogy még azok is meglássák, akik messze a határokon túl laknak, de szívükben épúgy őrzik Szent István emlékét, mint mi. Rz egri egyházmegyéből indult el az új ueszprémi püspöki koaöjutor pályája Dr. Tóth Tihamért nevezte Eger, június 1. A Magyar Távirati Iroda tegnap adta hírül, hogy XI. Pius pápa dr. Tóth Tihamér pápai prelátus, béli apátot, budapesti egyetemi nyil­vános rendes tanárt olbiai címzetes püspökké és utódlási joggal Rótt Nándor veszprémi püspök koadjuto- rává nevezte ki. A hír Egerben és az egész egri egyházmegyében olyan őszinte örö­met keltett, aminőt csak a hazulról elindult fiú emelkedése, dicsősége okozhat. Tóth Tihamér pályája innen indult ki, ennek az egyházmegyének és városnak ősi szelleméből nőtt értékké, világszerte ismert egyházi és pedagógiai íróvá és hitszónokká. Sokan még élénken emlékeznek az égő szemű, sovány fiatal papra, aki reggelenkint befordult a reáliskola kapuján, hogy a hit titkaira oktassa, szépségére nevelje az ifjúságot. Itt, a fiatalság között látta meg az ifjú lélek legégetőbb kérdéseit s itt született meg benne ifjúsági nevelő könyveinek sorozata: „Levelek diák­jaimhoz“. Ezek a levelek egri fiúk­hoz íródtak és szelíd, de kemény szóval mondtak feleletet a felvetett kérdésekre s egy szelíd szív piros és meleg kötésével gyógyították a sebesült lelkeket. Ezek a levelek az új veszprémi püspöki koadjutor ap­ró gyökerei, szellemének erre nyúló szálai s ez a város és egyházmegye ennek a nagy szeretetnek csak kis részét tudja most örömében meg­nyilatkoztatni, amellyel körülveszi papi pályájának tiszteletreméltó csú­csán dr. Tóth Tihamért. Dr. Tóth Tihamér 1889 január 14-én Szolnokon született régi ne­mesi családból. A Központi Pap­nevelő növendékeként került a bécsi egyetemre, ahol teológiai doktori fokozatot nyert. A háborút meg­előző években Hevesen volt káp­lán, majd Gyöngyösön hitoktató, 1914-ben pedig egri teológiai tanár és tanulmányi felügyelő. A világ­háború folyamán harctéri szolgála­tot teljesített. 1918 augusztusától a Központi Papnevelő Intézet ta­nulmányi felügyelője, majd az inté­zet kormányzója lett. 1925 óta a Pázmány Egyetem hittudományi ka­rán a hitszónoklat, a hitoktatástan címzetes püspökké ki a pápa és neveléstan nyilvános rendes ta­nára s egyszersmind az egyetemi ifjúság hitszónoka. Pedagógiai kér­désekkel foglalkozó művei közül „Levelek diákjaimhoz“ cimű soroza­tának nyolc kötete tízezres pél­dányszámban terjedt el. Ezeknek a műveknek a németországi Her- der-cégnél megjelent német kiadá­sai sokszorosan vetekednek a köte­tek magyar példány számával. így a „Tiszta férfiúság“ németül tizen­háromezer, „Ajellemes ifjú“ ötezer, „A vallásos ifjú“ pedig hatezer példányban jelent meg. Sorozatának tót fordítása Eperje­sen, olasz fordítása pedig Velencé­ben nyert kiadót. Az elmúlt évek­ben müvei angolul, franciául, fla- mandul, hollandul, spanyolul is meg­jelent. Kétkötetes nagy műve: Az intelligencia lelki gondozása; Szent beszédek Krisztus királyságáról; Szentbeszédek a tízparancsolatról, egy-egy újabb állomása annak a rendkívüli alkotóképességnek, mély tudásnak és szellemi gazdagságnak, amely Tóth Tihamér minden írását az ifjúság és a katolikus intelligen­cia szempontjából is nélkülzbetet- lenné teszi. A magas kitüntetés tel­jes értékű életművet, példátlan in­tenzitású szellemi hatást, mélyen- járó kultúrát és a katolikus toll avatott mesterét honorálta Tóth Tihamér személyében. Érdemeiért előbb apát, majd pápai prelátus lett, majd pedig olbiai címmel a legfia­talabb magyar püspök. Olbia, amely­ről püspöki címét kapta, Líbiában van, az egykori Pentapolitana nevű tartományban. Táviratok a világ minden részéből. Az Eucharisztikus Kongresszus­ról hazatérő erdélyi zarándokokat a román hatóságok a határon át­kutatták s nemcsak a kongresszusi jelvényeket szedték el tőlük, ha­nem a Magyarországon vásárolt ruhát is, sőt még a virágokat is, mert a színek összeválogatásában irredenta tevékenységet láttak. A zarándokok közül többet átadtak az ügyészségnek. — Pacelli bíboros­államtitkár, a pápa legátusa, el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom