Eger - napilap, 1938/1

1938-06-02 / 87. szám

Eger, XL1X. évf. 87. szám.

A R H 8 FILLÉR

♦ Csütörtök ♦

Trianon 19, 1938. június 2.

ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR.

SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM.FÖLD- SZINT 3. - TEL: 11.

— KIADÓHIVATAL:, SZT JÁNOS NYOMD A EGER. TELEFON: 176.

— POSTA TAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54 558. SZ.

h Szent Jobb ünnepel

A felejthetetlen kongresszusi napokhoz csatlakozott a katolikus egyház első nagyszabású Szent István- ünnepsége: a Szent Jobb nagy ünnepi körmenete. A magyar lelkek még hatása alatt voltak azoknak a pompázatos ünnepségeknek, amelyek a valláshoz hű lelkeket annyira összekapcsolták. Ilyen hangulatban Szent Istvánra emlékezni csak a legmélyebb érzésekkel lehet. Évszázados viharokat kiállott országunk állammá szervező nagy királya, Szent István több a magyar nemzetnek, mint a legbölcsebb és legkiválóbb államfő. Ő ismertette meg népével a keresztény vallást s a pogány erkölcsök helyett a szívekbe ültette Krisztus tanításainak erkölcsi tartalmát. Apostola volt nemzetének s ha ezt a hittérítő munkáját nemcsak a keresztény vallás szemszögéből nézzük, hanem politikai vonatkozásokban is mérlegre tesszük, közel ezer esztendő távlatából arra a biztos eredményre jutunk, hogy a magyar nép fennmaradásának egyetlen feltételét teljesítettük, amikor Jobbjának iránymutatása alapján szakítottunk a pogánysággal s tekintetünket Kelet barbár világszemléletétől elfordítva, Nyugat felé orientálódtunk. Elképzelhető lett volna-e másként egy kisded népcsoport ezer esztendős fennmaradása egyéb körülmények között? Mint a népvándorlás utolsó hulláma érkeztek elődeink a Duna—Tisza közére. Ezen a földterületen előttünk már sokszorta népesebb, hatalmasabb s nagyobb erőviszonyokkal rendelkező népek kerestek hazát. De eltűntek az avarok éppúgy, mint a testvér hunok. Hírmondójuk sincs e föld kerekén. De a maroknyi magyar nép minden sorscsapás ellenére, hitben megerősödve, kultúrában kifejlődve s állami szervezetében megdönthetetlenül gyökeret vert a Kárpátok koszorúja alatt. Szent Istvánig visszük vissza a magyar lét és gondolat fejlődésének vonalát. Benne a nemzetét megtérítő apostolt, a példa nélkül álló államférfiút és a kiváló hadvezért ünnepeljük, aki Istentől sugalmazott bölcsességével, emberek fölé emelkedő erényeivel, szellemének, de ha kellett, karjának erejével is új utat nyitott népe s a magyar történelem számára.

Szent István király jubileumi évének egyetemes megnyitó ünnepsége még csak ezután következik. Káprázatosán szép ünnepi rendet állítottak össze, amelynek egyik legszebb megnyilatkozása volt a katolikus egyház nagyszabású Szent Jobb körmenete. Jelen volt azon a pápa követe s az ország kormányzójától kezdve minden közjogi méltóság, egyházi, politikai társadalmi előkelőségeink legkiválóbbjai, de részt vett a menetben a hívő sereg beláthatatlan tömege, élénk bizonyságaként annak, hogy a magyar nemzet tömegei továbbra is Szent István királyunk Jobbjának irányítása után haladnak. Ez az az út, amely a nemzetet átsegíti a legnehezebb napokon, amelyen, ha a magyar nemzet áthalad, bölcsességének, mérsékletének s nemzeti erényeinek birtokában el fog jutni a szentistváni gondolat valóságához, ahoz a birodalmi egységhez, amelyben, ha nem is egy templomban imádjuk Istenünket, de mindannyian ugyanarra az Istenre gondolunk és hozzá folyamodunk segítségért. A Szent Istvánra emlékező ünnepségekben részt vesz a nemzet minden egyes tagja. Nem lesz közöttünk egy sem, aki ne eszmélne rá azokra a nagy nemzeti értékekre, amelyek évszázadok próbáját kiállva, mint kikristályosodott ékkövek csillognak meg újból. A magyar nemzet keresztény vallásos hite, történelmi hagyományai, törvényeink és ezer esztendős alkotmányunk, a jövőbe vetett bizalmunk, s nemzeti igazságunk fog bennünket célhoz juttatni.

Már a legközelebbi hetekben sor kerül az országgyűlés együttes ülésezésére, amely Székesfehérváron, az Árpádházi királyok koronázó és temetkezési helyén zajlik le. Ünnepségek lesznek Esztergomban, Szent István szülővárosában is, ahol Béla király műkincsekkel ékes palotáját most ásták ki a romok alól. A Szent István jubileumi év alatt országos körútra indul Aranyvonatán a Szent Jobb. Végül augusztus 20-án nagy nemzeti ünnepség fogja a koronát feltenni a már előbb lezajlott nagyszabású nemzeti demonstrációkra. Ezeken az ünnepségeken a magyar nemzeti géniusz élniakarása és történelmi hagyományaink szelleme röppen a magasba. Oly magasba, hogy még azok is meglássák, akik messze a határokon túl laknak, de szívükben épúgy őrzik Szent István emlékét, mint mi.

Rz egri egyházmegyéből indult el az új ueszprémi püspöki koaöjutor pályája

Dr. Tóth Tihamért nevezte

Eger, június 1.

A Magyar Távirati Iroda tegnap adta hírül, hogy XI. Pius pápa dr. Tóth Tihamér pápai prelátus, béli apátot, budapesti egyetemi nyilvános rendes tanárt olbiai címzetes püspökké és utódlási joggal Rótt Nándor veszprémi püspök koadjuto- rává nevezte ki.

A hír Egerben és az egész egri egyházmegyében olyan őszinte örömet keltett, aminőt csak a hazulról elindult fiú emelkedése, dicsősége okozhat. Tóth Tihamér pályája innen indult ki, ennek az egyházmegyének és városnak ősi szelleméből nőtt értékké, világszerte ismert egyházi és pedagógiai íróvá és hitszónokká. Sokan még élénken emlékeznek az égő szemű, sovány fiatal papra, aki reggelenkint befordult a reáliskola kapuján, hogy a hit titkaira oktassa, szépségére nevelje az ifjúságot. Itt, a fiatalság között látta meg az ifjú lélek legégetőbb kérdéseit s itt született meg benne ifjúsági nevelő könyveinek sorozata: „Levelek diákjaimhoz“. Ezek a levelek egri fiúkhoz íródtak és szelíd, de kemény szóval mondtak feleletet a felvetett kérdésekre s egy szelíd szív piros és meleg kötésével gyógyították a sebesült lelkeket. Ezek a levelek az új veszprémi püspöki koadjutor apró gyökerei, szellemének erre nyúló szálai s ez a város és egyházmegye ennek a nagy szeretetnek csak kis részét tudja most örömében megnyilatkoztatni, amellyel körülveszi papi pályájának tiszteletreméltó csúcsán dr. Tóth Tihamért.

Dr. Tóth Tihamér 1889 január 14-én Szolnokon született régi nemesi családból. A Központi Papnevelő növendékeként került a bécsi egyetemre, ahol teológiai doktori fokozatot nyert. A háborút megelőző években Hevesen volt káplán, majd Gyöngyösön hitoktató, 1914-ben pedig egri teológiai tanár és tanulmányi felügyelő. A világháború folyamán harctéri szolgálatot teljesített. 1918 augusztusától a Központi Papnevelő Intézet tanulmányi felügyelője, majd az intézet kormányzója lett. 1925 óta a Pázmány Egyetem hittudományi karán a hitszónoklat, a hitoktatástan

címzetes püspökké ki a pápa

és neveléstan nyilvános rendes tanára s egyszersmind az egyetemi ifjúság hitszónoka. Pedagógiai kérdésekkel foglalkozó művei közül „Levelek diákjaimhoz“ cimű sorozatának nyolc kötete tízezres példányszámban terjedt el. Ezeknek a műveknek a németországi Her- der-cégnél megjelent német kiadásai sokszorosan vetekednek a kötetek magyar példány számával. így a „Tiszta férfiúság“ németül tizenháromezer, „Ajellemes ifjú“ ötezer, „A vallásos ifjú“ pedig hatezer példányban jelent meg.

Sorozatának tót fordítása Eperjesen, olasz fordítása pedig Velencében nyert kiadót. Az elmúlt években müvei angolul, franciául, fla- mandul, hollandul, spanyolul is megjelent. Kétkötetes nagy műve: Az intelligencia lelki gondozása; Szent beszédek Krisztus királyságáról; Szentbeszédek a tízparancsolatról, egy-egy újabb állomása annak a rendkívüli alkotóképességnek, mély tudásnak és szellemi gazdagságnak, amely Tóth Tihamér minden írását az ifjúság és a katolikus intelligencia szempontjából is nélkülzbetet- lenné teszi. A magas kitüntetés teljes értékű életművet, példátlan intenzitású szellemi hatást, mélyen- járó kultúrát és a katolikus toll avatott mesterét honorálta Tóth Tihamér személyében. Érdemeiért előbb apát, majd pápai prelátus lett, majd pedig olbiai címmel a legfiatalabb magyar püspök. Olbia, amelyről püspöki címét kapta, Líbiában van, az egykori Pentapolitana nevű tartományban.

Táviratok a világ minden részéből.

Az Eucharisztikus Kongresszusról hazatérő erdélyi zarándokokat a román hatóságok a határon átkutatták s nemcsak a kongresszusi jelvényeket szedték el tőlük, hanem a Magyarországon vásárolt ruhát is, sőt még a virágokat is, mert a színek összeválogatásában irredenta tevékenységet láttak. A zarándokok közül többet átadtak az ügyészségnek. — Pacelli bíborosállamtitkár, a pápa legátusa, el-