Eger - napilap, 1938/1

1938-05-31 / 86. szám

2 1938. május 31. EGER t * Jí *Sj6V@£3SSSI3909l Eger közönsége hazafias kegyelettel dlöozoit uastírnap az elesett hősök emlékének Eger, május 30. I Május utolsó vasárnapján az egész 1 ország közönsége megemlékezett a világháború hősi halottairól, azok­ról a hősökről, akik a legmagasz- tosabb áldozatot hozták a hazáért s történelmi példaadásukkal mind­örökre utat mutattak a kötelesség­teljesítésben a jövő nemzedékeknek. A hősök napját hazafias kegyelettel ünnepelte meg Eger város közön­sége is. A házak lobogódíszt öltöt­tek az ünnepi alkalomra. Vasárnap reggel 9 órakor Novak Sándor apát, kanonok, plébános emlékmisét mon­dott a Főszékesegyházban, ahol megjelentek az egyházi, polgári és katonai hatóságok vezetői, a hon­védség alakulatai, a hivatalok, in­tézmények, egyesületek küldöttsé­gei zászlók alatt, az iskolák tanári kara és tanulóifjúsága s nagytöme­gű ünnepi közönség. Mise után a közönség, a külön­böző alakulatok zenés menetben vo­nultak a hősök temetőjébe, ahol a hősi halottak emlékére ünnepség volt. Megnyitóul a ciszterci gimná­zium ifjúsági zenekara a Hiszek­egyet játszotta. Utána dr. Ágoston Julián ciszterci rendi tanár mon­dott emlékbeszédet. Minden év májusának útja ez a temetőjárás; — mondotta többek közt — minden év májusának virág­pompája vár a sírok között, amikor idezarándokolunk, hogy fölidézzük a hősök szellemét, megkeressük ben­nük azt, ami nem halt meg, ami most is él, ami mindig élni fog, amíg csak magyar szívek dobogtat­ják meg a magyar temetők útjait. Benneteket keresünk, magyar Hő­sök. Névtelenek vagytok, mert éle­tetek áldozata már eszmévé magasz­tosult, névtelenek vagytok, mert életetek ott fönn ég, ahová minden magyar kiáltásnak el kell egyszer jutnia. — Ti nem haltatok meg, ti mindig éltek, mert bennetek már csak az eszme él. Az életet kiolt­hatták bömbölő ágyútorkok, kattogó gépfegyverek, — de nem olthatták ki bennetek az eszmét. Ti örökké éltek, mert minden magyar gondo­lat mélyén ti vagytok az imádság, örökké éltek, mert minden magyar akarásban ti vagytok az erő és a hatalom. Ne haragudjatok ránk, ha nem dicsőíteni jöttünk benneteket, akik a félvilággal szemben is megálltá­tok a harcot. Annyira fölénk tor­nyosult az élet, hogy dicsérő sza­vunk helyett csak jajszavakat hal­lanátok. Úttalanságba tévedtünk, ma keresni jöttünk. Keresni jöttünk hitünket. Ti azzal mentetek el, hogy országunkat nagy- gyá teszitek, becsületét minden kö­rülmények között megoltalmazzátok. A becsület megmaradt, de a nagy- .. Húsz éve várjuk, ... ma már nem merünk hinni. Pedig mi hinni akarunk abban, hogy minden magyar könny, mely fejfáitokra pe­reg, hogy minden magyar vércsepp új életet jelent. Mi hinni akarunk abban, hogy ma is vannak, akik el­mennek utánatok, ma is vannak, akik készek meghalni az eszméért. Keresni jöttünk üszkös magyar romok között a szebb magyar jö­vendőt. — Elhoztuk az ifjúságot, akik nyomotokba lépnek. — Más re­ményünk már nincs, mint ez az if­júság. Keresni jöttünk reményeink régi álmait. Reméljük, hogy nem üzen hiába a Kárpát, hogy nem üzennek hiába az erdélyi havasok, hogy nem üzen hiába Bácska és Bánát búza­tábláinak síró ringása. Mi mindent elvesztettünk, mert végzetesen hiányzik belőlünk valami. Hozzátok jöttünk keresni, hősi halottak, elvesztett szeretetünket. Ti tudtátok, mi az. Amikor a hideg orosz éjszakában egymást melen­gettétek, szívetek melegsége vir­rasztód álmaitok fölött. Amikor a Doberdó f'ülettépő fegyverropogása között szótlanul megfogtátok egy­más kezét, akkor nem volt szükség több melegre. Mi meg akarjuk tő­letek tanulni, hogy ebben az élet­ben a legnagyobb érték megfogni egymás kezét. Megfogni azok kezét, akik közel állanak hozzánk. Meg­fogni azok kezét, akik szívüket min­dig megosztják velünk. Mi mindent elvesztettünk, mert meghalt szívünk­ben a szeretet. Minden magyar könny, mely fej­fátokra pereg, minden magyar kö­nyörgés, mely elhangzik sírotok fölött, legyen imádsággá, hogy meg- születhessék bennünk a szeretet. Földulták családjaink nyugalmát, elvették otthonainkat, idegenekké lettünk saját földünkön: annyi a földönfutó a magyar rónákon és annyi a menekült a magyar hegyeken. — Sokan menekülnek a kietlenségből. Áleszmék harsognak, s mi vakon rohanunk a pusztulás felé. Pedig üzennek a Kárpátok, üzennek az erdélyi hegyek, üzen Bácska és Bánát és üzen ez a csonka ország. A nagy jósnak szavait üzeni: A nagy világon nincsen számod­ra hely, nem menekülhetsz, itt kell élned, itt kell meghalnod. Mindenütt idegen neked a föld és a víz, min­denütt idegen neked az otthon. Csak a magyar föld az, ami éltet, csak ez borulhat rád. Szeretném, ha mindegyikünk szí­vére szorítana egy rögöt a magyar hősi temetők véráztatta földjéből s úgy hallgatná, úgy esküdné Vörös­marty szavát: a legszebb magyar imádságot, az egyetlen magyar tör­ténelmet, mely mindig története lészen ennek a földnek: Áldjon vagy verjen sors keze, Itt élned, halnod kell! A nagyhatású beszéd után Neme- esek Aurél városi tanácsnok gyuj- tóerejű, bensőséges szépségű versét szavalta. Befejezésül a hatóságok és intézmények kiküldöttei megkoszo­rúzták a hősök temetőjében lévő emlékművet. Az ünnepség a megje­lent alakulatok elvonulásával ért véget. Egyszerre léptetik életbe minden iparágban a 48 órás munkahetet Az iparügyi minisztérium régóta arra törekszik, hogy a 48 órás mun­kaidőt minél nagyobb körre kiter­jessze. Legutóbb jelentettük, hogy újabb hat gyáripari ágazatra igyek­szik kiterjeszteni az iparügyi mi­nisztérium a 48 órás munkaidőt s errevonatkozóan az érdekeltektől hozzászólást kér. A gyáripar területére tulajdon­képpen csak most terjesztik ki a 48 órás munkahetet. Eddig a gyár­ipari ágazatok közül egyedül a tex­tiliparra és fairra volt érvényben, ezenkívül pedig főleg kisipari szak­mákra terjedt ki. A számítások sze­rint a magyar munkásságnak kb. 60 százaléka már a 48 órás mun­kahét keretében dolgozik. Arról értesülünk, hogy az ipar­ügyi minisztérium most döntő in­tézkedést tervez a 48 órás munka­hétnek az ipar teljes területére tör­ténő kiterjesztése érdekében. Ren­delettervezetet dolgoznak ki, amely­nek értelmében a 48 órás munka­hét egyszerre lép életbe minden iparágban. A rendelettervezetet most juttatta el az iparügyi minisztérium az érdekképviseletekhez, amelyek rövidesen megteszik errevonatkozó észrevételeiket. A rendelettervezet nemcsak az ipari munkásságra teljed ki, hanem a gazdasági életben foglalkoztatott mindama rétegekre, amelyekre — a magántisztviselőket kivéve — az 1937. XXI. te. rendelkezései vo­natkoznak. így tehát az irodákban, üzemekben alkalmazott egyéb se­gédszemélyzet, altisztek, stb. kate­góriájára is. A rendelkezések tehát nemcsak az ipari vállalatok e ka­tegóriába tartozó alkalmazottaira vonatkoznak, hanem bankok, keres­kedelmi vállalatok, biztosítóintéze­tek, stb. idetartozó munkavállaló­ira is. Teljes éjszakai szolgálatot tart Június 1-től az egri postahivatal Ä nyilvános telefonállomások is üzemben lesznek Eger, május 30. Az egri közönségnek régi kíván­sága volt, hogy a postahivatal egész éjszaka tartson szolgálatot. Egy harminckét ezer lakosú város életé­nek üteme és viszonyai, közbizton­sági és közegészségügyi szempontok indokolták ezt a kívánságot s é- vekkel ezelőtt sikerült elérni any- nyit, hogy az esti szolgálatot meg­hosszabbították. A postakincstár szá­mára azért volt nehéz az éjszakai szolgálat bevezetése, mert mun­katöbbletet, tehát kiadási többletet jelent s ezt a postakincstár nehezen engedélyezte. A város közönsége most örömmel veheti tudomásul, hogy a debreceni m. kir. postaigazgatóság június hó 1-től teljes éjjel—nappali távíró és távbeszélő szolgálatot rendelt el az egri postahivatalnál. Azok részére, akiknek külön távbeszélő állomásuk nincs, az éjjeli szolgálattal egy­idejűleg a posta a nyilvános távbeszélő állomást is üzemben tartja. Minthogy a hivatalhelyiség éjjel zárva van, a postafőnökség felkéri a közönséget, hogy ameny- nyiben a postai nyilvános állomást az éjszakai órákban igénybe kí­vánja venni, azt a bejáratnál lévő csengő útján jelezze. Az éjjeli szol­gálatot teljesítő altiszt a további­akra nézve teljes felvilágosítással szolgál. Szabi és Darányi nélkül Is nagy sikerrel zapott le Igiélval a MESE atlétikai versenye Kitünően szerepeltek as egri fiatalok A MESE vasárnapi atlétikai ver­senye meglepetéssel kezdődött: Szabd Miklós és Darányi az utolsó percekben lemondták az egri szereplést. Szabó megfázott, Darányi pedig katona és a Kong­resszusra kellett kivonulnia. Az ál­lomáson Loydl István üdvözölte az | Iglói (Ignátz) Mihály vezetésével I érkező atlétákat. Megérkezett Gye- | nes, Nagy Géza, Madarász, Csányi Molgkár ellen biztosan megvédi a kellemes illatú és még öt fővárosi versenyző. Ezen­kívül Miskolc, Diósgyőr és Nyíregy­háza is elküldte atlétáit. Az idő nem kedvezett mindenben az atlétáknak, mert a kora délutáni órákban erős ellenszél zavarta kü­lönösen a futószámokat. A legkiemel­kedőbb esemény az 1500 méteres síkfutás volt, amelyben Iglói, az egri származású atléta könnyedén, „MOTTO“ molyirtó. Kapható csakis Sugár városi * Húggal« drogériájában Eger, Széchenyi ucca 8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom