Eger - napilap, 1938/1

1938-05-28 / 84. szám

ás A 8 FILLÉE Eger, XL1X. évf. 84. szám. ♦ Szombat, « Trianon 19, 1938. május 28. 'fiÍFIIÜI 1 illTilTBPfiBIWllTWirMIMII tl'i Mill Hl'/i Pi'llll' 'n'il'il IBittBn'nrMIWTMHBBilllPlfHBBifllMgMBBiMBBl'lIBBrSIIBWMHUaiBMmBBBBaWSBBEl iUli I iHH IIi■ iHlllll Ili ilijr IMIliirnrimflWtT,»«»a ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: I PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 8 FILLÉR, VA­SÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLD­SZINT 3. - TEL: 11.- KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA, EGER. TELEFON: 176. — POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK­SZÁMLA: 54 558. SZ. A felvidéki választások Olyan országban, amelyben az uralkodó nemzetiség kisebbségben van, nagyon finom gépezetnek kell j intéznie az állam ügyeit. Csehszlo- i vákiában tudvalévőén németek, tó- j tok, magyarok, rutének és lengye- j lek élnek, de maga a cseh nép is j a morva és cseh néptörzsből tevő- • dik össze. Húsz esztendő telt el az- i óta, hogy a trianoni békeszerződés j értelmében a Felvidék Csehszlová- ; kiához kapcsoltatott. Ez a trianoni torzszülött állam mérhetetlen sok keserűséget, gondot, nem egyszer megaláztatást okozott nekünk. Most, amikor minden jel szerint forduló­ponthoz érkezett ez az államalaku­lat, mi mérsékletünket megőrizve, igazságos szempontokat magunk előtt tartva, az adott eseményekhez kész várakozással figyeljük Cseh­szlovákia államválságát. Az elmúlt vasárnap lefolyt vá­lasztás eredménye azt mutatja, hogy Csehszlovákia népkisebbségei a csordultig telt pohár konzekven­ciájának levonásával járultak az ; urnákhoz. Magyar szempontból nagy ! jelentősége van ennek a választás- i nak, mert kiderült, hogy a magyar ! nemzeti eszme diadalmasan kiszo- \ ritotta sorai közül a vörös nemzet­köziséget. Olyan városokban, ame­lyekről mi tudtuk, hogy lakosságuk teljesen magyar, vagy túlnyomóan magyar, a múltban szétforgácsolt erők álltak szemben a cseh centra- ; lista politikával, de most fordult [ a sors kereke, mert az egymásra ; talált magyarság egy világraszóló i választási eredmény demonstrációja- j val igazolta be, hogy sorai egysé­gesek s közöttük a nemzeti össze­tartás ereje él. A Nyitra melletti Végselye, Losonc, Galánta magyar lakossága az Egyesült Magyar Párt­nak olyan győzelmét hozták meg, amely győzelem előreláthatóan na­gyon sok gondot fog okozni a cseh államnak. Az elnyomott kisebbségi népes­ség a nemzetközi helyzetben létre­jött légkörben elszántan adta meg a figyelmeztető jelt arra, hogy olyan tömegeket, amelyek sok mil­liónyi népkisebbséget mutatnak fel, nem lehet rabságban tartani. A szudétanémetek sorsa nem miránk tartozik. Németország annak dip­lomáciai és külpolitikai részét bi­zonyára el fogja tudni intézni. De igenis nagy mértékben érdekel ben­nünket annak az egymillió magyar i embernek és a velünk egy évezre- ! den át egy birodalmi egységben élt ! tótságnak az ügye, akik csehszlo- j vákia másodrendű népei lettek. Ennek az országnak sorsa meg- j oldást nyer bizonyára már a legkö- j zelebbi jövőben. Nem ismeretlenek ; közvéleményünk előtt azok a diplo­máciai tárgyalások, amelyek Anglia, Németország és Csehszlovákia kö­zött folynak. Egyelőre a szudéta­németek sorsa, magatartása és jö­vője e tanácskozások legfőbb témá­ja. De amikor erről vita folyik, fen­nen kell hirdetnünk álláspontunkat, amelyik így szól: a felvidéki egy­millió lélekszámot kitevő magyar­ság nem kerülhet hátrányosabb hely­zetbe, mint a németek. Mi ezzel nem azt akarjuk kiemelni, hogy a Csehszlovákia németség törekvéseit nem tartjuk igazságos követelésnek, sőt teljes lélekkel mellettük va­gyunk harcukban, de nem akarunk kiesni a diplomácia és a külpoliti­kai megoldások kocsijának sarog- lyájából, mert a sérelmek megoldá­sa nyugalmi légkört csak akkor tud teremteni, hogyha a megoldás igaz­ságos és minden irányú. Húsz esztendő cseh igája nem tudta felőrölni a magyarság élet­erejét a Felvidéken, annak ellenére, hogy kulturális és gazdasági téren — nem szólva a politikai kérdések­ről — mindent elkövettek gyengíté­sére. Nem akarjuk most végigso­rolni azokat a szisztematikus gaz­dasági manővereket, amelyek föld­birtokpolitikai, ipari és kereskedel­mi téren a magyarság fokozatos el­sorvasztását tűzték ki legfőbb cél­jukul. De azt sem sorolhatjuk most fel, hogy miként irtották ki a ma­gyar iskolákat és összefüggő ma­gyar lakosságú területeket miként kényszerítették rá az idegen cseh nyelv használatára. De rá kell mu­tatnunk egy rendkívül nagyjelentő­ségű esetre. S ez az, hogy a most lefolyt választás alkalmával kitűnt, hogy sokkal több a magyar szava­zók száma, mint amennyi magyar embert a hivatalos statisztika egyes városokban kimutat. Mi történt te­hát itt ? Arra semmiesetre sem gon­dolhatunk, hogy ily mértékben sza­porodott volna az utóbbi néhány esztendő alatt a magyarok száma, annál kevésbbé, mert ha ez az ör­vendetes dolog be is következett volna, a magyar csecsemők egészen bizonyosan szavazati joggal nem rendelkeznének. Máshol van itt a hiba. Hamisítás történt, elsikkasz- tása a magyarság tömegeinek, ami most kitűnt s letagadhatatlanul rá­világít arra a szellemre, amelyik koholmányokkal, ferdítésekkel s ha­mis beállításokkal tudta ideig-óráig fenntartani a maga egyoldalú állí­tásait. Dr. Szmrecsányi Lajos érsek elnökölt a magyar liúiijúság ma délelőtti kongresszusi gyűlésén Holnap Kriston Endre püspök is beszél az egyik Eger, május 27 Egy hét óta tartanak már az egész világ figyelmét Magyarország­ra irányító eucharisztikus ünnepsé­gek a fővárosban. Krisztus földi helytartójának követén kívül a ka­tolikus egyház csaknem összes mél­tóságainak tagjai, bíborosok, érse­kek, püspökök, a világ minden ré­széből összesereglett magas egyházi előkelőségek, ezer- és ezer papi személy s a polgári méltóságok minden rangú képviselőivel az élü­kön a külföldi és magyar katolikus hívek százezres tömegei demonstrál­ják az örök egyház dicsőségét és diadalát a|százféle arcban jelentkező pogány hatalmasságok felett. Soha még ilyen ünnepet nem lá­tott a magyar főváros, soha még i ilyen impozánsan és tündöklőén nem mutatkozott meg a kereszt követői­nek megbonthatatlan egysége a ma­gyar glóbuszon, de az egész világ színe előtt. A Kongresszus azonban, amikor káprázatos külső pompájával ámu­latra indítja az ünnepségekre fel­vonult tömegeket, ugyanakkor mély­ségesen jelentőséges és irányító ere­qyűlésen. jű tanításokkal szól az egész világ katolikusaihoz Az ünnepségek kere­tében rendezett gyűlések és beszé­dek az összes katolikus problémák­ban örökérvényű útmutatást adnak az egyház tagjai számára. A kongresszusi eseményeken ud­vari papjai kíséretében nagy buz- gósággal vesz részt dr. Szmrecsányi Lajos, Eger ősz érseke is, azonkívül az egyházmegye papságának veze­tésével nagyszámú közönség utazott el Egerből és az egri egyházmegyé­ből a Kongresszusra. Az ősz Érsekfőpásztor méltóságá­val és személyiségének tekintélyével ad maga is súlyt, és jelentőséget az egyes gyűléseknek. A kongresszusi nagygyűlések során ma délelőtt az ünnepi csarnokban magyar fiú- ifjúsági gyűlést tartottak, amelyen dr. Szmrecsányi Lajos érsekfőpásztor és József Ferenc főherceg elnökölt. Holnap az eucharisztia és a falu tárgykörében rendezett előadások során Kriston Endre felszentelt püspök, nagyprépost mond beszédet a székesfővárosi Vigadóban: Hogyan szerettessük meg a néppel a szent­áldozást címmel. Négy vármegye vitézei ünnepélyes törzsszékl értekezletet tartanak az egri vár kazamáta-termében Eger, május 27. Ritka esemény színhelye lesz jú­nius 12-én az egri vár. A negyedik számú vitézi törzsszék, amelyhez négy vármegye: Abaúj, Borsod, He­ves és Zemplén vitézei tartoznak, Egerben ünnepélyes törzsszéki ér­tekezletet tart, amelyen a négy vármegye vitézi vezetőin kívül meg­jelennek az országos Vitézi Szék társadalmi bizottságának tagjai is. A nagyszabású vitézi találkozót vi­téz szinai Szinay Béla ny. altábor­nagy, törzskapitány 'elnökletével az egri vár kazamatájának sírtermé- ben rendezik meg, ezzel is kifeje­zést adva annak a nemes hagyo­mánytiszteletnek, amely a nagy ősök szelleme iránti hódolatban a vitézi társadalom tagjait szoros egy­* ségben összefűzi. A Dobó István és vitézei által minden időkre példamutató hősies­séggel és önfeláldozással vívott csa- \ ták színhelyén, a hősök porladó csontjai fölött rendezett gyűlésnek különös és ünnepi méltóságot ad a hely jelentősége, amely az értekez­let résztvevőit majd a magyar ka- : tonai erények legmagasztosabbikára emlékezteti. Az értekezlet előtt mise lesz az i ősi romok között felállított tábori ■ oltárnál s a szentmise után tart- 1 ják meg az ünnepélyes törzsszé- | ki értekezletet a vár földalatti sír- I termében. i ! A részletes ünnepi rendet később | ismertetjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom