Eger - napilap, 1938/1

1938-05-17 / 78. szám

Eger, XEIX. évf. 78. szám, Ara 8 fillér ♦ Kedd ♦ Trianon 19, 1938. május 17. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. - EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 8 FILLÉR, VA­SÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLD­SZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA, EGER. TELEFON: 176. ~ POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK­SZÁMLA: 54 558. SZ. Az ú| miniszterelnök szombaton elmondott programm- beszédét és rádiószózatát a fegyelem, az államférfiül bölcsesség és a hit ereje hatotta át. Ezek a Dagy er­kölcsi értékek alkalmasak arra, hogy a nemzet tagjait összefogják s újabb, határozottabb irányt és tempót adjanak a nemzeti életet tovább építő munkának. Beszéde elején hangoztatta, hogy első kötelessége a világos beszéd, mert éppen elég köd és félhomály terjeng a levegőben. A keresztény nemzeti és jobboldali politikát al­kotó elemeire kell bontani, mert a keresztény és nemzeti cél alatt sok olyan törekvés húzódik meg, ame­lyek csak külső mázként veszik fel ezt a célt. Két gondolat uralkodik ma a világon, a szociális gondolat, amelynek egyik megjelenési formája a szociális igazság, a másik, amely az elsőhöz kapcsolódik, a népi egy­ség gondolata, amelyet mi inkább nemzeti egységnek nevezhetünk. A mai nemzedék feladata, hogy a két gondolat magyar megvalósítási formáját kialakítsa. A jobboldali politika hagyománytisztelő, ami azon­ban nem jelent maradiságot. A má­sik jellemző vonása a jobboldali po­litikának, hogy a társadalmat, mint szerves egészet fogja fel, amely nem kacérkodik hamis képzetekkel, ha­nem elismeri azokat a különbsége­ket, amelyek a természet ereje ál­tal állanak elő. A család az a sejt, amelyen az egészséges társadalomnak fel kell épülnie, ezért minden igazi jobboldali elgondolás a családvédelem anyagi és erkölcsi értelemben való meg­erősítését első feladatának tartja. Történelmi fordulat előtt állunk. A nemzet minden egyes tagjára fennáll a kötelesség a rendet és fegyelmet megtartani. A miniszterelnök ezután rámuta­tott arra, hogy a család védelmén és megerősítésén kívül fontos a magántulajdon elve. Azt a tőkét, amely a közösséggel szemben tel­jesíti kötelességét védelemben kell részesíteni. A harmadik szempont a jövedelem- ás vagy on eloszlás olyan kialaaítása, amely a szociális gon­dolat és a népi egység jegyében áll. Imrédy Béla ezután programjá­nak konkrét részleteit ismertette. Legelőször a külpolitikáról beszélt. A közelmúltban lejátszódott esemé­nyek a magyar külpolitikában nem hoznak változást. A magyar kormány politikája változatlanul a béke po­litikája, a bevált barátokhoz való jóviszony ápolása mellett enyhülést akar keresni olyan viszonylatban, amely eddig barátságosnak nem volt mondható. A miniszterelnök ezután belpoliti­kai kérdésekre tért át. Kimerítő programot nem ad, hiszen a felada­tok mérhetetlenek. — Politikájának irányát megszabja az a terv, ame­lyet Darányi Kálmán terjesztett elő Győrben. Ennek a tervezetnek ten­gelyében honvédségünk fejlesztése áll. — Mindenekelőtt honvédségünk fejlesztését fogjuk szem előtt tartani. Az előző kormánynak a Ház elé terjesztett javaslatait magáévá te­szi és azokat, amelyeket a kép­viselőház legutóbb is általánosság­ban már magáévá tett és a közeli napokban a felsőház elé kerülnek, teljes erővel és meggyőződéssel fogja a felsőházban képviselni. Ezt min­den félreértés elkerülése céljából jelenti ki. Kijelenti, hogy a föld­alatti szervezkedést, történjék bár­mily célzattal, meg kell szüntetni. A kommunista mozgalmakkal a leg­erélyesebben fog elbánni, de nem­csak a baloldali mozgalmak leple alatt érvényesülnek felforgató szán­dékok, hanem a jobboldaliak cégére alatt is. Forradalmi törekvéseket magukban foglaló szervezetek hú­zódnak meg és kötnek hiszékeny embereket eskü és fogadalom for­májában. — Ebben az országban — folytatta emelt hangon a miniszterelnök — csak egy emberre lehet esküdni és egynek lehet hűséget fogadni s ez Magyarország kormányzója. Ebből a célból két törvényjavas­latot nyújt be, amelyek megfelelő anyagi és eljárási szabályzatot tar­talmaznak a bomlasztó és felforgató szándékokkal szemben. Ezután han­goztatta, hogy nem kívánja a tiszt­viselők lelkiismeretét megkötni, de nem lehet megengedni, hogy állami tisztviselők oly irányzat szolgálatá­ba szegődjenek, melynek eredménye csak felforgatás lehet. Erre vonat­kozóan szigorú rendelkezéseket ad ki. A kötelező munkaszolgálatról, a falusi és városi fiatalság kézfogá­sáról beszélt ezután. A mai társa­dalmi és gazdasági életben a ka­marák intézményének kiépítésére van szükség. A mezőgazdasági kamarai intéz­mény kiegészítésre szorul. A ke­reskedelmi és iparkamara lényeges revízióra szorul. A miniszterelnök ezután az adó­zásról beszélt, majd az álláshalmo­zás kérdését boncolgatta. Kitért a gyermekáldás, az örökösödés kér­désére. Felhívást intézett az or­szág közönségéhez, hogy megtaka­rított tőkéjét elsősorban olyan célra fordítsa, amely a nemzeti célok előmozdítását szolgálja. Kitért a termelés fokozásának kérdésére és kiemelte a szakképzettség emelésé­nek fontosságát. A mezőgazdasági munkabérszínvonalnak állandóságát kívánja biztosítani. A legégetőbb mezőgazdasági kér­dés a földkérdés. A földbirtokpoli- tíka ütemét meg kell gyorsítani. Kisbérietek alakítására és földbérlő- szövetkezetek alakítására van szük­ség. A házhelyek kérdését újra szabályozni fogják. A törvények végrehajtásánál az erkölcsi érté­kekre nagy figyelemmel lesz. A földhözjuttatottak mezőgazda- sági felszereléséről gondoskodás tör­ténik, de nem feledkezik meg a birtokminimum megállapításáról sem. Az egyes iparágak munkáját élénk figyelemmel kíséri. Jelszavak ellen küzd és a jelszavakat nem engedi dogmává válni. A döntő a nemzet érdeke. Ha szükség lesz rá, a ha­diipart államosítani fogja. Imrédy Béla ezután pénz és hi­telkérdésekkel foglalkozott. Szem­beszállt azokkal, akik a pénz érté­két csökkenteni akarják. A Magyar Nemzeti Bank törvényének revíziója folyamatban van. Kis állam va­gyunk, tehát nem szabad elzár­kózó politikát folytatnunk. Külke­reskedelmi rendszerünk helyes, to­vább folytatjuk. A szociális politi­kának és a gazdasági politikának szorosan össze kell kapcsolódnia. Különös gondja lesz a mezőgazda- sági munkásság helyzetének meg­javítására. Itt az ideje, hogy a munkástömegeket szabad idejükben az élet nemesebb élvezeteinek le­hetőségébe juttassuk. A közigazga­tásra újabb feladatok hárulnak. Hangsúlyozta ezután a miniszter- elnök, hogy az egyházak munkája iránt tisztelettel viseltetik. A fele­kezetek közötti békét minden esz­közzel ápolni akarja. Imrédy Béla beszéde befejező ré­szében hangsúlyozta, hogy nem küzd személyek ellen, de küzd a módszerek és téveszmék ellen. Tör­hetetlen hűséggel viseltetik az ál­lamfő iránt, a törvények és az al­kotmány feltétlen tisztelője, mert ez felel meg állampolgári kötelessé­gének. — Világosan beszéltem — fejezte be szavait — boldog lennék, ha minél több magyar ember követne és támogatna szabad akaratból. Isten áldását kérem a kormány i működésére. A vármegye jóváhagyta a fürdő vállalatba adását Figyelmeztetés a képviselőtestülethez: tisztázni kell a Városi Fürdő Rt. jogi helyzetét Eger, május 16. i Heves vármegye törvényhatósá­gának közgyűlése szombaton bírálta el a városi fürdő átalakítását válla­latba adó képviselőtesti határozatot. Az ügyet dr. Hunyadi-Búzás Endre vm, főjegyző-előadó ismertette tör­téneti sorrendben. A 60 ezer pengő MABI kölcsön felvételétől a múlt évi versenytárgyalásig, majd a leg­utóbbi városi közgyűlésig, amelyen a város egy év eltelte után a múlt évi legolcsóbb ajánlattevőnek, Mik­lós Gyulának ítélte oda a munkála­tokat. A határozat ellen két fellebbezés ‘ érkezett be, egyik Radii Károlyé, másik a vitéz Márkus Béla és tár- : saié, akik egy évvel ezelőtt ugyan­csak ajánlatot tettek a fürdő átala- ! kítására. A fellebbezők kifogásolták, i hogy a városi elöljáróság nem tün­tette fel a közgyűlés tárgysorozatá­ban, hogy a képviselőtestületnek a vállalatbaadásról kell határoznia, a képviselők csak a kölcsön feltételei­nek ügyét olvashatták a közgyűlési meghívón. A további kifogások sze­rint a város nem tartotta be a köz­szállítási szabályzat rendelkezéseit s amikor újból időszerűvé vált a fürdő átalakítása, nem tárgyalt az összes ajánlattevőkkel, csak eggyel közülük; végül a fellebbezők felhív­ták a felügyeleti hatóság figyelmét arra, hogy a vállalkozás egységárai nem felelnek meg a mai építkezési viszonyoknak. A törvényhatóság kisgyűlése a fellebbezésekkel kapcsolatban meg­állapította, hogy a tárgysorozaton fel nem tüntetett ügyeket is lehet tárgyalni a közgyűléseken az ügy­viteli szabályzat szerint, megállapí­totta továbbá az államépítészeti hivatal szakvéleménye alapján, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom