Eger - napilap, 1938/1

1938-05-12 / 75. szám

2 EGER 1938. május 12. mély vonat 12.24 órakor indul, ér­kezik változatlanul 16.53-kor. Az áramvonalas ezentúl nem 13.49-kor, hanem 13.39 órakor, tehát tíz perccel korábban indul ezentúl, de hama­rabb is érkezik Budapestre, mert ér­kezési ideje 16.11 helyett 15.56 óra. Budapestről Egerbe az eddig 0.10 perckor indult személyvonat ezentúl 0.45 perckor indul, a 8.30-kor induló személyvonat az eddigi 16.10 óra helyett 16.13 órakor érkezik Eger­be. Az áramvonalas gyors az eddigi 19.17 óra helyett, 19.19 órakor, te­hát két perccel később indul, érke­zési ideje változatlan. Egerből Miskolcra az áramvonalas egy perccel korábban, 21.47-kor ér­kezik, más változás nincs. Miskolcról Egerbe a 23.47 órakor induló személyvonat ezentúl nem 2.32-kor, hanem 2.10-kor érkezik, az j eddig 14.15 órakor indult és 16.10- j kor érkezett személyvonat ezentúl 14.10-kor indul és 16.13-kor érkezik. Az áramvonalas gyors az eddigi 13.40 helyett 13.30-kor indul és 16.10 helyett 16.13-kor érkezik. Az eg er—putnoki vonalon május 15-től szeptember 8-ig csak vasár­nap és ünnepnapon beállított a MÁV egy kiránduló vonatot, amely Egerből 10.03 órakor indul és 13.26 órakor érkezik Putnokra. Putnokról Egerbe ennek az ellen­vonata 19.06 órakor indul és 22.03 órakor érkezik. Ez a vonat a szilvásváradi s a közbeeső nyaralóhelyeken üdülő kö­zönség kívánságára eger—szilvás­váradi viszonylatban május 21-től augusztus 27-ig szombaton [is köz­lekedik. A részletes menetrendet olvasóink lapunk más helyén találják meg. „Nem felejtették ki?66 A városi gőzfürdő építkezésével kapcsolatosan felmerült észrevéte­lekre és érdeklődésekre, a közönség tájékoztatására az események sor­rendjében a következőkben kell is­mertetnem a történteket. Az 1937 év elején a gőzfürdő át­építése és a strandfürdő megna- gyobbítása ügyében előterjesztést tettek a közgyűlésnek. Amennyiben arról volt szó, hogy a strandfürdő­höz a fürdőigazgatóság hozzá akarta venni, az egy év előtt, a vármegye kölcsönpénzén megépített s a hídon keresztül vezető új utat is, egészen a savtalanitó épületéig az ottani parkkal együtt; általános felzúdúlás és tiltakozás után ezt a tervet a fürdöigazgatóság levette napirend­ről. Az építkezéshez 60 ezer pengő kölcsön felvétele lett előterjesztve a M.A.B.I.-tól, a miért későbben a közgyűlés az átalakítási és redukált tervek alapján a készfizető kezessé­get megszavazta. Hónapok után a 60 ezer pengő M.A.B.I. kölcsönt a belügyminiszter jóvá is hagyta. így került az építkezés ügye újabb változtatásokkal az április 1-én tartott közgyűlés elé azzal, hogy az építkezés 58 ezer pengőbe kerül és így a 60 ezer pengő köl­csönből teljes fedezetet nyer. Arról szó sem volt, hogy az 58 ezer pengő vállalati összegben a vízvezetéki, csatornázási és villanyvilágítási szük­ségletek és a berendezések nem fog­laltatnak. A közgyűlés abban a meggyőződésben volt, hogy az ösz- szes építkezési költségek 58 ezer pengőt tesznek ki. Meglepetéssel értesültem, hogy a gépüzemek még az 1937. év őszén a jelzett felszerelésekről a részletes tervet és költségvetést elkészítet­ték, s annak összege a szerelési munkálatokkal együtt mintegy 11 ezer pengő. Kérdem, miért nem lett ez a többletköltség az április 1-én tartott közgyűlésen bejelentve. Miért kellett bevárni, hogy az építkezés ellenőrzésével, a város polgármes­tere részéről megbízott városi mér­nök április végén jelentést tegyen a polgármesternek, hogy a gőzfürdőnél foganatosított bontások után a vízvezetéki és csatornázási munká­latokat kell sürgősen elkészíteni. Még nagyobb meglepetésemre ar­ról is értesültem, hogy ezek a víz­vezetéki és csatornázási szükségletek a fürdő részéről a városi gépüzemek­nél meg lettek rendelve és már útban is van, vagy itt is vannak. Kér­dem, hogy a fürdő, amikor az igaz­gatóság mindég a különálló rész­vénytársaságot hangoztatja, mi jog­címen rendelte meg ezeket az anya­gokat, még ha városi] üzem is, a gépüzemek igazgatóságának előze­tes összehívása és határozatának a mellőzésével. Hová fog ez vezetni, ha a fürdő, akár igazgatósági határozat alapján, a gépüzemek igazgatóságának és a közgyűlésnek előzetes határozata nélkül egyszerűen megrendel több­ezer pengőt kitevő felszerelési anya­gokat, akkor, amikor mint előző cikkemben jeleztem, hogy a gép­üzemeknek súlyos kötelezettségei vannak a várossal szemben is és a fürdő villanyért, az évek előtt meg­rendelt fürdőkádakért stb. több mint 6000 pengővel tartozik és egy fil­lért sem fizetett. Felhívom a város figyelmét arra is, hogy a fürdőben a vízvezetéki, csatornázási és vil­lanyvilágítási munkálatokat házilag, az iparügyi miniszter szigorú ren­deleté alapján, elvégeztetni nem szabad, az iparosok kenyerét el­venni nem lehet, a munkálatokat árlejtés útján kell elvégeztetni. Tiltakozom az ellen, mintha én a fürdőépítkezés miatt akadékoskod­nék. A fürdő részvényeit én szerez­tem vissza a városnak és viselem a város érdekeit úgy a szívemen, mint bárki más. A fürdőépítkezés ellen állást foglaltam azért, mert tudatá­ban voltam, hogy a 60 ezer pengőt 20—30 ezer pengővel túllépik. Az események már igazoltak és aggó­dom, hogy miből lesz ez a többlet­költség kifizetve, amikor a fürdő tele van adóssággal és a városnak még három évig oly súlyos kötele­zettségeket kell teljesítenie, hogy képtelen ezt az összeget is vállalni. Miért kellett a fürdőt másfél hó­nap előtt elbontani, amikor a 60 ezer pengő még nincsen folyósítva. Eles­tünk a fürdő jövedelmétől, különö­sen a hat hét óta tartó rossz idő­járás miatt a tükörfürdőink haszná­latától, amikor minden fillérre szük­ség van. Ne mondja senki, hogy a megrendelt szükségletek tekintélyes összegét a nyári bevételekből fog­ják kifizetni. Kérdem, hogy miből fogják akkor fizetni a Pesti Hazai Takarékpénztárnak a folyó évi tőke- törlesztés és kamat fejében fizetendő 20 ezer pengőt, amikor a régi 6 ezer pengő tartozásra sem fizettek egy fillért sem. Miből fogják fizetni ezenfelül a MABI-nak a 60 ezer pengő után fizetendő évi 6 ezer pen­gő részleteket, a Hitelbanknak csak a kamatait számítva, összesen mint­egy 30 ezer pengőt. Aggódom ezen súlyos terhek miatt azért is, mert a fürdők jövedelmezősége bizony­talan, az időjárás szeszélyétől függ. Május közepén vagyunk és a hideg időjárás miatt a fürdők már igen érzékenyen károsodtak. Autonom testület vagyunk, tartsuk be a törvényes rendelkezéseket. Azért vannak a bizottságok és a közgyűlés, hogy ottan tárgyaljunk le mindent. Előzetes intézkedéseket utólagosan tárgyaltatni és befejezett tények elé állítani a bizottságokat és a közgyűlést nem lehet. Ezt joggal megkövetelik választóink, adófizető polgáraink és felettes ha­tóságaink is. Badil Károly. A főverseny III. fordulójának eredménye Eger, május 11. 1. Ifj. Vilmeg Ferenc (Servita-u.) 13 p. 5 pengő. 2. Boros Dezső (Uszoda-n.-6.) 13 p. 2'50 P. 3. Kiss Miklós (Arany J.-u.)13p. 2-50 P. 4. Bárány László (Rainer K.-u. 80) 12 p. 1-50 P. 5. Mezei László 12 p. P50 P. 6. —10. Szabó Sarolta, Bútok Ferenc, Szabó Levente, Rapi L., Kiss Gábor (Perényi-u. 4.) 11 pont. Nyertek 1—1 pengőt. 11.—15. Menyhért Magda nyerte az Uránia tiszteletjegyét, Ferencz Rudolf, Kaszás István, Cseh Gyula és Biedermann Oszkár 1—1 tisz­teletjegyet nyertek az Eger Mis­kolc tanítóképzői között vasárnap Egerben sorrakerülő mérkőzésre. Díjkiosztás csütörtökön délután 6 órakor. Líceum földszint 3. * Az I., II. és III. forduló összesí­tett eredményét vasárnapi számunk­ban ismertetjük. * A Heller-cég egy ébresztő órát ajánlott fel az „Eger“ tippverse­nyére. Jövő héten, tehát a főver­seny IY. fordulója után adjuk ki. Erzsébetfflrdő és Vizgyógyintézet Egerben Iszapfürdője biztosan gyógyít reumatikus betegségeket. __________Modern vizgyógyintézet.__________ R endezésben is kitűnően sikerült az egri ifjúsdg Szent Istudn- hanguersenye Eger, május 11. Legutóbbi számunkban méltattuk az egri ifjúság Szent István hang­versenyének zenei, nevelésügyi, tár­sadalmi és művelődési értékeit. Jól esett megállapítani, hogy a hang­verseny méltó volt Egerhez, a vá­ros iskolakultúrájához s méltó a ma­gyar katolikus világ ünnepi előké­születeihez. De nem volna teljes az ünnepi esemény méltatása, ha nem emlékeznénk meg arról a sok fá­radságról, lelkes és buzgó munká­ról, amit az énekes ifjúságon és kiváló vezetőiken kívül a szerve­zési és technikai munkálatoknak a nyilvánosság elé nem kerülő, de felelősségük érzetében talán leg­több izgalmat szenvedő névtelen hő­sei nyújtottak. Méltán megérdem­lik, hogy hálával emlékezzék meg róluk mindenki, aki e nemes ügyet szívével megérezte. Dr. Ágoston Julián ciszt. tanár elnöklete alatt sokat fáradoztak dr. Schőnvitzky Bertalan jogtanár, Fucsek Gábor egyhm. tanfelügyelő, Lénárt János és Sulyok György felsőker. iskolai tanár. Külön meg kell emlékeznünk Merő László tanítóképző intézeti tanár­ról, aki a hangverseny külső kiál­lítását szervezte és rendezte ízlés­sel, sok fáradozással és gyönyörű eredménnyel. A hangverseny szín­helyének szépsége, világítása, a karok felvonulásának rendje tanús­kodnak erről. Eger város társadalmának hatá­rozott kívánsága, hogy ezek a hangversenyek más és más tarta­lommal minden évben megismét­lődjenek. Országos viszonylatban ritkasággá lehet tenni az egri if­júsági dalosok májusi ünnepét s országos érdeklődést lehet kelteni az állandó munkával páratlan szín­vonalúvá fejlesztendő produkcióhoz. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ — Molykár ellen biztosan meg­védi a kellemes illatú «Mottó» molyirtó. Egyedárusító Sugár An­dor „Angyal“ drogériája. Eger, Széchenyi-utca 8. szám. Eucharisztikus kongresszusi Jelvény ■"■■■■>■ i i'i.' j^^asaaBa«.■■, m—■■■■ ■■■■j»yigsssB7— '■ 11 — 30 fillértől 1 pengőig minden minőségben kapható az Egri Keresztény Sajtószövetkezet könyvkereskedésében.------

Next

/
Oldalképek
Tartalom