Eger - napilap, 1938/1
1938-04-26 / 66. szám
Eger, XLIX. évf. 66. szám. ár A 8 pilléé « Kedd ♦ Trianon 19, 1938. április 26. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. - EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP ! 2 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLD- SZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA, EGER. TELEFON: 176. — POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54 558. SZ. Eger közönsége bensőséges kegyelettel, ftnnept fénnyel ülte meg Horánszky Nándor születésének százéves fordulólát A nagynevű elődeire, történelmi hagyományaira méltán büszke Eger közönsége vasárnap bensőséges kegyelettel, ünnepi fénnyel hódolt nagy szülöttje: Horánszky Nándor néhai kereskedelmi miniszter, a kiváló államférfi emlékének, születése centennáriumán. Az emlékünnepet januárban azért nem tartotta meg a város, mert a Horánszky-család tagjai nem jelenhettek volna meg azon, így a centennáris ünnepséget vasárnap rendezte meg a város képviselőtestülete felemelő és díszes Külsőségek között. Délelőtt 10 órakor dr. Palos Ber- nardin gimnáziumi igazgató emlékmisét mondott a ciszterci rend templomában. A misén és az azt követő diszközgyülésen megjelentek a vármegye és a város hatóságainak vezetői, a társadalmi élet egyházi, polgári és katonai előkelőségei, az intézmények és testületek küldöttségei és a képviselőtestület tagjai teljes számban. Mise után a zászlókkal és délszaki növényekkel díszített városházára vonult az ünneplő közönség. A városháza zsúfolásig megtelt nagytermében a számúkra fenntartott díszes helyen foglaltak helyet a nagymultú Horánszky-család tagjai: Horánszky Lajos, az ismert történetíró, Horánszky Nándor dr. orvos, a néhai nagy államférfi gyermekei, a kis Horánszky András, unokája; dr. Elek Tibor, miniszteri tanácsos, Horánszky Miklós Máv. tanácsos, unokaöccsei. & polgármester megnyitója Délelőtt 11 órakor Braun Károly polgármester nyitotta meg a dísz- közgyűlést a következő szavakkal: — Mélyen Tisztelt Díszközgyűlés ! Száz esztendővel ezelőtt, 1838 január 15.-én született Egerben a Horánszky család Zerge-, majd utóbb Bárány-utcai, most pedig már Horánszky Nándor-utcai kúriájában Horánszky Nándor volt m kir. kereskedelemügyi miniszter, ország- gyűlési képviselő, akinek centenná- riumát ma kegyeletes emlékezéssel ünnepeljük. — Büszkeséggel és a jövőre vonatkozólag bizakodó hittel tölt el minden egri polgárt az a tudat, hogy a rendkívül nemes jellemű és hazafiasságú magyar államférfiú, Horánszky Nándor jellemének, kiváló tulajdonságainak, nemes érzéseinek, mély erkölcsi tartalommal telített életfelfogásának és önzetlen hazafiasságának kialakítására a családi tradíciókon és a veleszületett adottságokon kívül az egri levegő, az egri iskolák nevelése (a ciszterci főgimnáziumnak és az egri érseki jogakadémiának volt egyik legkiválóbb növendéke) és az akkori egri társadalom szelleme gyakoroltak irányító hatást. — Nemcsak szolnoki, majd esztergomi választókerületének közönsége, hanem az egész magyar nemzet megbecsülése kisérte pályafutásán, melynek betetőzéséül mint ellenzéki politikus az uralkodó bizalmából a miniszteri székbe emeltetett. — Sohasem kereste sem a kegyet, sem az olcsó népszerűséget, hanem a napi politikán és önző érdekeken felülemelkedve, a legtisztább szándékkal munkálkodott nemzete érdekeinek előmozdításán. Esztergom városának együttérzése A megnyitó után Frank Tivadar főjegyző felolvasta Esztergom polgármesterének (itt volt hosszú ideig képviselő Horánszky Nándor) és barátjának, dr. Samassa János zala egerszegi kir. közjegyző táviratát. Esztergom polgármestere így ír: Horánszky Nándor országgyűlési képviselőnek száz éves születési évfordulója alkalmából hálás megemlékezéssel, a nagy hazafinak kijáró tiszteletadással tekint vissza közönségünk a hosszú képviselet értékes éveire és gondolatban a lélek nemes érzéseivel rója le kegyeletét és veszi ki részét a szülőváros méltó ünnepléséből. Glatz Gyula, polgármester. Urbán Gusztáv dr. ünnepi beszéde Ezután dr. Urbán Gusztáv képviselőtestületi tag, az egri érseki jogakadémia professzora mondotta el ünnepi beszédét Horánszky Nándorról: — Az emberi egyenlőség ábrándját — mondotta — nem födi az élet valósága. Hiába akarják álmodó fantaszták nyáj-emberekkel megtölteni a föld meghódított területeit, s hiába kényszerítik Platont szék- faragásra a falanszterben, minden kicsinyes filozófiai forma-nyűgöt levet és túlnő a nagyra, nagyobbra és legnagyobbra hívatott ember: a nagy ember. A nagy ember írja vérével, formázza szellemével és díszíti jellemének kincseivel az emberiség évmilliós történelmének lapjait. A teremtő Isten gondviselő bölcsessége, mely a sivatag por szeme mellett dombokat és alpesi hegyóriásokat teremtett, -- az ember világban a síkon keringő porszem emberek mellé kiemelkedő domb embereket, s a magasságok felé mutató hegyorom-embereket rendelt példaképül és vigyázásul. Óh, porszem-ember, minő nagyszerű a te sorsod! Nemzettengerek fövenyében, embersivatagok homokjában, ki tud számontartani téged ? Ma még úgy csillansz meg a napon, mint a gyémánt rokona, holnap már felkap a szél ereje és szétszór a tudattalan semmiség végtelenjében. Ma még megtenned hivatásod ízes kenyerét, de holnap már senkisem emlegeti, hogy mily nagyszerű csodákat vitt végbe benned az égi napsugár, a föld ereje, s az örök harmatok csókja. Leszel kőrózsa a londoni Szent Pál székesegyház párkányzatán, néma útitárs egy vándorló iparoslegény saruján, omló kalács morzsája gazdagok terített asztalán, de már senki sem tudja, hogy te vagy az, aki voltál. — Volt, —nincs! Ez a porszememberek földi életének földi refrénje. De nem ilyen könnyen pusztul ki a hegyorom-emberek emlékezete. Az ő időbeli mértékük évszázadok és évezredek. Társadalmi mozgalmak hatalmas rengései, forradalmak vulkánjai hatalmas tömböket vághatnak le alakjukból, mély szakadékokat véshetnek beléjük, anyagias korok kifoszthatják szellemi kincseik erdejét, száguldó idők emésztő ereje sokat letördelhet belőlük, hogy más hegyeket na- gyobbakká tegyen, de a tisztelet és kegyelet évszázados szemein keresztül szellemivé tisztult alakjuk varázsát lerontani az igazságos történelemben semmi sem képes. — És ahogy a hegyormot belső erők küzdelme s feszítése emeli egyre magasabbra, úgy emeli az embertársadalom nyüzsgő sokasága fölé a hegyorom-embert a benne feszülő s kibontakozó energiák ereje, magasztos célok és fénylő ideálok felé ön vívódásokon, öumarcangolásokon keresztül győzelmesen előretörő lélek lendülete. Hiába akarná egy porszemember a maga vélt földi nagyságát piramissal, obeliszkkel, márványsíremlékkel, szoborral vagy képpel, utcaelnevezéssel vagy alapítvánnyal megörökíteni, a hatalom és a gazdagság külső eszközei csak porszemeket rakhatnak egymásra időlegesen; az idő viharja szétszór mindent, amit nem présel össze az örök eszmék szolgálatába állított, halhatatlanságra teremtett lélek hidraulikusnyomása gránittá, dolomittá. Háromfajta ember lehet nagy ember. Az első fajta, aki élete szívós munkájával teljesen legyőzte magában a földit, az anyagi lét béklyóit az önmegtagadás és az Istenszeretet szekercéjével elvagdosta, s felszabadult fényes szellemarcával teljesen odafordul az örök Jóság napja felé. Ez a fajta ember a szent. A másik fajta ember, akiben roppant hőeuergiák izzanak, de nemhogy az önmaga felmelegítésére, hanem hogy tűzoszlop legyen a szavára szomjazó, nyomába szegődő embersokaságnak az élet pusztaságában való vezetésére, aki önmaga elég, sokszor elhullik a reménytelen gigászi küzdelemben, de szétszórja minden kincsét, mert hívja, vonzza az örök Igazság napja. Ez a fajta ember a hős. Népek kiválasztott vezérei, harcosai, államférfiai, nemzetsorsok irányítói tartoznak ide, ebbe a csoportba. A harmadik fajta ember, aki a földi lét sivár laposságában, szürke unalmában is megsejti, megkeresi és megtalálja az örök Szépség igéit, s pazarul szórja szét a szépre szomjas emberi szívek között; ő az, aki a szellem csodálatos és titokzatos tavából merítve, verseivel pompás aranynyilakat lődöz fel az égre, mint filozófus és mint feltaláló ragyogó új gyémántokat dob fel a csillagok közé. Ez a fajta ember a költő. — Az a férfiú, akinek emléke megünneplésére ma itt egybegyül- tünk, a hegyorom-emberek közül való. Megkülönböztetésül a második fajta csoportba, a hősök galériájába tartozik. Hős, nemzeti nagyság, mert egy kicsiny, vértanu- hősiessógű nemzet államférfia, test- vértelen, évszázadokon keresztül ki- uzsorázott, félvilággal szembeszálló s a másik félvilágtól barbának tartott kis országnak, a hatalommal és az önmaga tunyaságával hadban- álló nemzedéknek tűzoszlopa volt. Hős volt, mert egy életen kérész