Eger - napilap, 1938/1

1938-04-14 / 59. szám

Eger, XLIX. évf. 59. szám, Aha 8 FILLÉB ♦ Csütörtök ♦ Trianon 19, 1938. április 14, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 8 FILLÉR, VA­SÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLD­SZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA, EGER. TELEFON: 176. — POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK­SZÁMLA: 54 558. SZ. A beruházások gazdasági mérlege Az országépítő munka programmja kész. A deficitmentes költségvetés­sel egyidejűleg benyújtott törvény- javaslat megadja a felhatalmazást a kormánynak az egymilliárdos be­ruházási összeg felhasználására. Meg tudtuk a pénzügyminiszter expozé­jából, hogy a hatszázmilliós egy­szeri vagyonadó teljes összege a honvédelem korszerű kifejlesztését fogja szolgálni, míg a több rész­letben felveendő négyszázmilliós kölcsön csupán közvetve szolgálja a honvédelem kiépítését, lényegében azonban — úgy, amint a pénzügy­miniszter mondotta, — az egész be­ruházás a nemzeti lét biztonságát szolgálja, tehát azt a nagy célt, hogy határainkon belül biztonság­ban élhessünk és dolgozhassunk. Érdekes és tanulságos képet mu­tat az egymilliárdos beruházási tő­kének különböző célokra való fel­osztása. Amint már mondottuk, hat- százmillió a honvédelem céljait szol­gálja, négyszázmillió pedig külön­böző gazdasági, szociális, elsősorban közegészségügyi és kulturális célok elérésének előmozdítására szolgál. A közlekedési problémák a vasutak­kal, hajózással, posta és távíróval, kikötőkkel, utakkal és vízügyi be­ruházásokkal egyetemben 196 mil­lió pengőt igényelnek, a telepítés gyorsítására 80 millió pengőt fog­nak fordítani, a mezőgazdasági ér­tékesítés előmozdítására 19 milliót, bányászati és anyagkutatásra 10 milliót, kulturális és faluegészség­ügyi célokra 30 milliót, a mezőgaz­dasági hitel újjászervezésére pedig 75 millió pengőt. Hatalmas számösszegek ezek és a gazdasági élet terén olyan lendü­letet jelentenek, amilyenre a közel­múltban nem is számítottunk és nem is számíthattunk mindaddig, amíg a deficitmentes költségvetéssel el nem érkezett az ideje annak, hogy most már a nagyarányú országépítés mun­káját hajtsuk végre. Ha már most azt a hatást vizsgáljuk, amelyet ez a beruházási program az egész or­szág gazdasági életére vonatkozóan eredményez, akkor kitűnik, hogy a milliós összegekről szóló szám­oszlopoknak szinte megmérhetetlen az ereje, amivel kenyérkereseti le­hetőségeket lehet teremteni. Bizo­nyos, hogy a lateiner embertől kezdve a legkisebb földmunkásig minden dolgozni tudó és dolgozni akaró ember előtt jobb jövő nyílik meg. Kiterjed ez a beruházási pro­gram gazdasági életünk minden te­rületére és ezenkívül telítve van szociális tartalommal, mert hiszen a megkezdődő nagy munkák bizonyára lényegesen csökkenteni fogják a munkanélküliséget. Mindenki szá­mára megnyílik a kenyérkereset le­hetősége, annál is inkább, mert az egész egymilliárdos beruházási ösz- szegből csüpán azt a részt fogjuk kifizetni a külföldnek, amely olyan nyersanyagok beszerzésére szolgál, amilyenek itthon fel nem talál­hatók. Egyébként a belső termelés lesz hivatva ellátni a honvédség szük­ségleteit s azokat a munkákat, ame­lyek gazdasági, kulturális és szo­ciális téren megindulnak. Kétségte­len, hogy ez az országépítés az egyetemes nemzeti érdekek szolgá­lata, legfőbb célja az egységes nem­zet programszerű erősítése. De mert éppen az egységes nemzet erősítése a legfőbb cél, nagyon természetes, hogy a kormánynak mindent el kell követnie már a munka kezdetén az árdrágító spekuláció és a jogosulat­lan egyéni profitéhség kilengései és visszaélései ellen. Természetes ugyan­is, hogy azokból a nagy erőfeszíté­sekből, amelyeket most a nemzet teljesíteni fog, senki más nem gaz- dagodhatik, mint a nemzet. Kenye­ret bőségesen fog adni a munka- vállalóknak ez a program, az egyéni harácsolást azonban minden esz­közzel meg kell akadályozni. Ez a magyarázata annak, hogy a kormány már a kezdet kezdetén egy pillanatnyi késedelembe sem esve, a 33-as országos bizottság elé ter­jesztette áralakulás ellenőrzéséről szóló rendelet-tervezetét, amelyet ez a bizottság el is fogadott. Az ár­alakulás hatályosabb ellenőrzése tár­gyában kelt rendelet igy már meg is jelent és hatályba is lépett. Ez­zel biztosítják azt, hogy azoknak a nagy erőfeszítéseknek hasznát, ame­lyeket a közel jövőben teljesíteni fogunk, valóban egyedül az ország élvezheti. Egymilliárdos befektetési összeg­gel a termelés egész vonalán meg­kezdődhetik a munka. Az állam, mint nagy megrendelő és munkaadó fogja foglalkoztatni az országnak úgyszólván egész munkapiacát, va­lóra válik tehát az, amit Darányi Kálmán miniszterelnök már győri beszédében mondott, hogy ennek a nagy erőfeszítésnek jótékony hatá­sát az ország gazdasági élete az egész vonalon érezni fogja. A MÁV feülftnvonatokat állított be húsvétra az eger—budapesti vonalon Eger, április IS. Legutóbb ismertettük az Állam­vasutak intézkedéseit a húsvéti megnövekedett utasforgalom zavar­talan lebonyolítása érdekében. Utólag közli az egri állomásfőnöki hivatal, hogy a már ismertetett pót­szerelvényeken kívül a MÁV eger— budapesti viszonylatban kisegítő vonatként különjáratokat is állított be, amelyek a rendes menetrend- szerinti vonatokon kívül közieked- : nek április 16 és 18-án. Nagyszombaton Budapest Keleti- j pályaudvarról egy külön gyorsvonat indul 14 óra 10 p kor. Füzesabony­ba érkezik 16 óra 25 p-kor, 3 perc után indul tovább és 17 óra 01 p- kor ér Egerbe. Ez a gyorsvonat 17 óra 25 p kor érkezik Miskolcra. Ugyancsak nagyszombaton indul Budapestről egy külön személyvo­nat is 17 óra 25 p-kor. Ez Füzes­abonyba érkezik 20 óra 17 p-kor, 8 perc után indul tovább és Egerbe j 20 óra 58 p-kor, Miskolcra 21 óra 35 pkor érkezik. Húsvéthétfőn Miskolcról külön személyvonat indul 14 óra 15 pkor Füzesabonyba érkezik 15 óra 33 p-kor, Egerbe ér 16 óra 10 p-kor, és Budapest keleti p. u.-ra 18 óra 30 p-kor érkezik. A Budapestre utazó egri utasok az Egerből 2 óra 55 pkor induló vonattal csatlakozhat­nak Füzesabonyban akár a rendes, akár a pótszerelvényhez, amely Fü­zesabonyban bevárja az egri részt. Végül ugyancsak 18 án, hétfőn Miskolcról külön gyorsvonat indul 19 óra 05 pkor. Füzesabonyba ér 20 óra 01 pkor és 20 óra 58 pkor érkezik Egerbe. Budapestre pedig 22 óra 24 pkor érkezik. Itt említjük meg, hogy az Állam­vasutak igazgatósága a húsvéti ün­nepek alkalmából a hétvégi menet­térti jegyek érvényességét április 14-én déli 12 órától április 19-én 12 óráig terjesztette ki. Megjelent a városi fürdők új díjszabása Az új árszabás az egri fürdőzők számára kedvezőbb és szociálisabb a múlt évinél A gyógyfürdő igazgatósága az 1938. évi uszodaárszabást megálla­pította, s ennek áttekintése után látjuk, hogy az igazgatóság gondos figyelemmel volt a város közönsé­gére — mint tulajdonosra — biz­tosította a tanuló ifjúság olcsó für­dőzését és tekintettel volt a mai nehéz gazdasági helyzetre is, de természetesen nem hagyhatta figyel­men kívül a gyógyfürdő terhes adós­ságait és kamatterheit sem, ame­lyek az újabban felvett 60.000 pen­gős MABI kölcsön törlesztő részle­teivel tetemesen megnövekedtek. Az „Eger“ múlt évi akciójának eredményeként bevezette az igaz­gatóság az elő-utó idényt és fő- idényt, az előbbit május és szep­tember hónapok, az utóbbit junius julius-augusztus hónapok idejére ál­lapította meg, és gondoskodott az elő-utóidényben megfelelő olcsó jegy­árakról. Az árak, ha figyelembe vesszük az elő-utóidény árait is, általában tetemesen csökkentek, de úgy hisz- szük, hogy ez a helyes árpolitika, mivel ezáltal nagyobb forgalmat érhet el a gyógyfürdő. Árcsökkenéseket tapaszialunk ál­talában az egész elő-utóidényben (15—20*/o), sót még a fóidényben is, amikor is a havi bérletet 2 pengő­vel, a gyermek napijegyet 10 fil­lérrel, a látogatójegyet 10 fillér­rel, a női ruhagondozást 1 hóra 1 pengővel, kabinbérletet 1—2 pen­gővel csökkentették. Ezeken kívül kellő szociális elgondolásról tanús­kodik az az intézkedés is, hogy a napijegyeknél, havi és szelvénybér­leteknél valamint az úszástanitásnál az eddigi 14 éves határt 18 évre tolta ki a gyógyfürdő és ezzel le­hetővé tette, hogy a 14—18 éves iskolás tanulók is a még az olcsó gyermek, illetőleg iskolásjeggyel íürödhessenek. Uj jegyeket is vezetett be a gyógy­fürdő az elő-utóidényjegyein kívül, mégpedig havi bérletet 6 éven aluli gyermekeknek 3 ill. 4 pengős ár­ban, idényre szóló ruhagondozást 8 pengős árban, negyednapos kabin­bérletet 2, 3'50 és 5 pengős árban. így az idén a 6 éven aluli gyer­mekek 1 hóra a tavalyi 7 pengő helyett 3 ill. 4 pengőt fizetnek, az idény-ruhagondozásnál pedig a múlt

Next

/
Oldalképek
Tartalom