Eger - napilap, 1938/1

1938-01-11 / 6. szám

Eger, XL1X. évf. 6. szám.

Aha 8 fillér

o Kedd *

Trianon 19, 1938. január 11.

ELŐFIZETÉSI DÍJ Á POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR.

SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLDSZINT 3. - TEL: 11.

— KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA. EGER. TELEFON: 176.

— POSTA MARÉK - PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54.588. SZ.

A háromhatalm! konferencia.

Három napon keresztül a magyar főváros felé fordul Európa szeme. Budapesti-e érkezett Olaszország külügyminisztere gróf Ciano, Ausztria kancellárja Schuschnigg Kurt és külügyi államtitkára: Schmidt Guido s hétfőn megkezdődött a római paktumhoz tartozó országok külügyminisztereinek konferenciája. Fényes külsőségek, fellobogózott főváros, ragyogó estélyek adnak díszes keretet a hármas külügyminiszteri találkozónak, amit még szívesebbé tesz a magyar nép őszinte lelkesedése, mellyel a baráti államok hozzánk érkezett reprezentánsait fogadta. Természetes azonban, hogy a hangsúly nem e szép és díszes külsőségeken, hanem magán a konferencián, a tanácskozásra váró anyagon és a hozandó határozatokon van. Ez az, amit nemcsak Olaszország, Ausztria és Magyarország köz ■ véleménye vár messzemenő érdeklődéssel, hanem a nemzetközi politikai világ is.

Az érdeklődés kétségkívül nem indokolatlan. Hiba volna a budapesti hármas külügyminiszteri konferenciától szenzációkat várni s bármily szempontból is vérmes reményeket fűzni hozzá. De hiba volna az is, ha alábecsülnék annak jelentőségét. Szenzációt bizonnyal nem hoz, mert maga a konferencia összehívása sem meglepetés. A római jegyzőkönyvek határozottan kimondják, hogy az aláíró három ország külügyminiszterei időnként összeülnek az időszerű külpolitikai kérdések megvitatására s a követendő irányelvek megállapítására. Az első külügyminiszteri tanácskozást 1936 novemberében, Bécsben tartották meg s már akkor elhatározásba ment, hogy a következőnek székhelye Budapest lesz.

így került sor a mai konferencia összehívására. Nincs benne tehát meglepetés, és mint ahogy Bécsben nem volt, bizonyára most sem lesz szó újabb paktumok, egyezmények, megállapodások kötéséről. Ilyenre nincs is szükség, mert az 1934 tavaszán kötött és 1936 tavaszán kiegészített római jegyzőkönyvek jól funkcionálnak. A három ország együttműködése és barátsága szilárd és üdvös eredményeket hozott, nemcsak az aláírt államok részére, hanem az európai béke szempontjából is.

Miről lesz tehát szó a háromhai

talmi értekezleten ?

A választ önként megadják a külpolitikai események. 1936. novembere óta sok számottevő esemény történt Európa politikájában. Ha mindenekelőtt a bennünket szorosabban érdeklő kérdéseket vesz- szük : teljesen és szoros baráti szellemben rendeződött nemcsak az osztrák-német, hanem az olasz-német viszony is. Változások történtek a környező államokban, Jugoszláviában, Romániában, sőt bizonyos fokig új irányzat észlelhető Csehszlovákiában is. Magyarország szempontjából viszont jelentőségteljesek a kisantant'cal folytatott tárgyalások, amelyek a normálisabb viszony helyreállítását célozták. E bennünket közvetlenül érdeklő problémákon kívül nem lehet figyelmen kívül hagyni a nemzetközi politika tőlünk távolabb eső kérdéseit sem, mint amilyen a spanyol kérdés, a japán-kínai háború, Németország gyarmati igénye, a cseh- német viszony, — és sok-sok más probléma, aminek kihatását, egyszer-egyszer egész Európa érzi.

Tárgyalási anyag tehát van bőven s hogy mindezekből mivel és milyen mértékben foglalkozik a konferencia, azt majd a hozandó határozatok fogják megmutatni. Az azonban bizonyos, hogy a háromhatalmi konferenciát most is az a békés szellem fogja áthatni, melyről eddig a római paktumhoz tartozó országok számtalanszor bizonyságot tettek. Ez a konferencia is aktív építőmunka Európa megbékélése érdekében.- árra kell törekednünk, kegy az ú| világ fundamentumából az evangélium ki ne maradjon —

Megkezdődött az egri katolikus egyházközség szentévi előadássorozata Szmrecsányi Lajos dr. érsek főpásztori áldását küldte az előadások résztvevőire

Eger, január 10.

Vasárnap délután megkezdődött az egri katolikus egyházközség előadássorozata a Szent István jubileumi szentév és az eucharisztikus kongresszus méltó előkészítésére. A fehértermet a múlt évek előadás- sorozatához hasonlóan most is zsúfolásig megtöltötte a közönség és nagy figyelemmel hallgatta az értékes előadásokat.

Az előadássorozatot

Novák Sándor

apát, kanonok, plébános nyitotta meg. Rámutatott arra, hogy Jézus nemcsak azért halt meg, hogy az emberi lélek számára a mennyország kapuit megnyissa, hanem az evangélium kiindulópontja egy szebb és tökéletesebb földi életnek is. Mindezek meggondolása után kínosan feltűnő, hogy vannak, akik hajlandók a vallásos s az ebből táplálkozó nemzeti gondolat alábecsü- lésére. Ma számos oldalról igyekszik megrontani ennek az ezeréves katolikus nemzetnek lelkét a krisz- tustalanság, az újpogányság szelleme. Azért kell különös hálával fogadnunk XI. Pius pápa intézkedését, amellyel a 34. Eucharisztikus Kongresszus helyét Budapesten jelölte ki, különös tekintettel arra,

hogy a magyarság most ünnepli államalkotó szent királyának emlékezetét s ezzel ismét a magyarság életének középpontjába állítja a megváltás örök jelét, a keresztet. Ebben az évben felénk fordul a világ négyszáz millió katolikusának figyelme, az ég minden tájáról ezrek és ezrek sereglenek ide, akik meglátják a mi szenvedéseinket és elviszik azok hírét világszerte. Nem is számítva a kongresszus anyagi és idegenforgalmi hasznait, a legnagyobb érték a pápa ajándékában, hogy atyai gondoskodása reánk tekintett, mert meg akarta jutalmazni azt a nemzetet, amely ezer esztendőn át mindig hűségesen (kitartott krisztusi hite mellett. Ami fény és pompa van ezen a földön, az mind megmutatkozik, hogy méltóképen hódoljanak az Eucharisztikus Király előtt, mégis legszebb hálánk az lesz, ha Krisztus szeretetétől áthevült szíveink, mint égő fáklyák fognak lobogni az oltár körül, ha egyénenként is tömegesen minél gyakrabban keressük fel Jézust a kenyér színében.

—A következő száz év alatt fog előreláthatólag eldőlni az emberiség jövője, jó, vagy balsorsa. Óriási felelősség nyomja ezért a mai keresztények vállát, mert arra kell törekednünk, hogy az új világ fundamentumából az evangélium ki ne maradjon, hogy az új világ homlokzatán a szovjetcsillag, a horogkereszt ne vegye át a kereszt helyét. Szükség van a hit bátor megvallására, a jellemek erősségére, a jó erkölcsökre s a becsületes, kevéssel beérni tudó életmódra. Ezt azonban csak a Krisztusban fölemelkedett lelkektől várhatjuk. így lesz a Szent Istváni és Eucharisztikus szentév népünknek megújító forrása.

Beszéde végeztével Novák Sándor apát, kanonok, plébános felolvasta dr. Szmreesányi Lajos érsek iratát, amelyben főpásztori áldását küldi az előadássorozat minden előadójára és résztvevőjére, annak a reményének a kifejezésével, hogy az elhangzott gondolatok a hitélet javára fognak szolgálni.

Vitéz Somlag Mihály dr.

érseki felsőkereskedelmi iskolai tanár volt a következő előadó, aki színes előadásban ismertette az Eucharisztikus kongresszusok kialakulásának történetét. Az eucharisztikus kongresszusok a múlt század nyolcvanas éveiben indultak ki Franciaországból, majd folytatódtak Belgiumban s a világ összes nagy városaiban s lassan a hívek hódoló mozgalmából az egyház hivatalos megnyilatkozásaivá lettek. Mindenütt megvolt a kongresszusok sajátossága s nem egy helyen a vallásos élet megújulását idézték elő. Ismertette ezután a budapesti kongresz- szus technikai előkészületeit, azt a hatalmas munkát, amelyet közel félmillió pengő költséggel a rendezőség végez a Budapestre érkező idegenek elhelyezésére. Hangsúlyozta azonban, hogy ezt az alkalmat az üzleti életnek nem szabad kiuzso- ráznia, hogy a külföldiek ne csalódjanak a magyarság jellemében.

Leopold Rezső

siketnéma intézeti igazgató a szentévet, mint az istentelenség elleni küzdelem erőt adó tényezőjét jelölte meg költői szépségű szavakkal. Budapesten fog megdobbani a világ élő hite, amely a drágaművű szentségtartóból sugárzik elő. Az istenhit diadalmenete lesz a budapesti kongresszus, amikor a hit ereje dübörögve vonul az utcára, hogy megmutassa magát és visszaverje a hitetlenség tömegeit. Mert ma már nemcsak néhány törpe ököl emelkedik az égnek, hanem százezrek hirdetik gőgösen az istentelenséget.