Eger - napilap, 1938/1

1938-03-08 / 38. szám

Eger, XL1X. évf. 38. szám. A B ä 8 PILLÉÉ ♦ Kedd ♦ Trianon 19, 1938. március 8. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. - EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 8 FILLÉR, VA­SÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLD­SZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA, EGER. TELEFON: 176. — POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK­SZÁMLA: 54.588. SZ. A győri beszéd az utóbbi szomorú magyar évtize­dek egyik legnagyobb, legbátori- tóbb és legtöbb reményt keltő po- j litikai és gazdasági megnyilatko- ' zása volt. Darányi Kálmán minisz­terelnök a Nemzeti Egység győri gyűlésén a legteljesebb világosság­gal, és ugyanolyan határozottság­gal íogalmazta meg a választ mind­azokra a kérdésekre, amelyek a > magyarságot belső vívódásai kö- | zepette és külső fenyegetettségé­ben eltöltik. Ez a válasz kőből ! és vasból készült, a nemzeti közös- í ség érzésének erőire hivatkozott, azokból kovácsolódott össze és így j alkalmas arra, hogy alapja legyen ] egy új erővel az örök magyar cél \ felé indult nemzeti politika újjá- \ építő fejezetének. Beszédje elején hitet tett a mi- I niszterelnök az alkotmányosság mel- ; lett és megállapította, hogy a ha- ! ladás, a fejlődés nem áll ellentét- j ben a magyar alkotmánnyal. A ke­resztény, nemzeti szellem az alkot­mány keretei között munkálja a jövő útját, méri fel a tennivalókat s állapítja meg azok sorrendjét és sürgősségét, természetesen az adott lehetőségek között. Itthon csak tör­ténelmileg műveletlen, magyarságuk- * ban megbízhatatlan s politikailag éretlen elemek lehetnek azok, akik az alkotmányosság eszméjét idejét- ; múltnak tartják. Országvezetés, ál- I lamvezetés nem alapítható hangu­latokra. Megállapította a miniszter- | elnök, hogy a bolsevizmus gyakran \ álcázva, demokratikus, liberális, sőt nyilas mozgalom köntösében jelent­kezik. Nem vagyunk hajlandók tűrni — mondotta — ilyen álcázott moz • galmakat s a legkevésbbé sem fog- I juk respektálni a bolsevizmus ka­lózlobogóit. Nem tűrhetjük, hogy ; forradalmasítsák azokat a tömege­ket, amelyek szociális helyzetének súlyos voltát mi magunk is látjuk s amelyen mi a nemzeti politika eszközeivel tényleg segíteni aka­runk. A segítés alapelveként em- j lítette Darányi Kálmán a szociális aránytalanságok megszüntetését s j a zsidókérdés rendezésével a ke- ! resztény társadalom nagyobb gaz- ; dasági aktivitásra való serkentését, j A miniszterelnök ezek után is- j mertette a gazdasági téren eddig ! elért eredményeket, az állam pénz- j ügyi egyensúlyának helyreállítását, a pénz vásárlóerejének megóvását, j A nemzeti jövedelem emelkedett, a mezőgazdaság helyzete javult, az agrártermelés jövedelmezősége hely­reállt és fokozódott. A telepítés megkezdésével kapcsolatban a mi­niszterelnök igen fontos bejelentést tett, amivel államférfiúi belátásának a nemzeti követelések megértésé­nek újabb bizonyítékát adta. Hang­súlyozta ugyanis, hogy a kormány a telepítés ütemének meggyorsítá­sára törekszik. Nem elégszik meg a kormány a gazdasági élet egyéb területein el­ért eredményekkel sem s a legkö­zelebbi hetekben részletesen kidol­gozott gazdasági programmal lép a törvényhozás elé. A programm alap­ja a megerősödött ország gazdasági ereje, célja pedig a nemzetvédelem. A nemzetvédelmet elsősorban hon­védelmi vonatkozásban fogalmazta meg a miniszterelnök, de ugyancsak nemzetvédelemnek minősítette a tár­sadalmi osztályok minél több tag­jának gazdasági és erkölcsi meg­erősítését. Egy rendkívül fontos elvet látott meg itt a miniszterelnök, azt, hogy csak testileg, lelkileg egészséges és erős polgárból lesz jó katona s az ország mai helyzete föltétlenül meg­kívánja, még a legnagyobb áldoza­tok árán is, hogy minél több jó katona álljon a nagyobb arányú nemzeti felfegyverzés szolgálatába. És itt érkezett el egyik igen nagy fontosságú részletéhez a mi­niszterelnöki beszéd. Az új nem­zetvédelmi tervek fedezetére egy- milliárd pengőre van szükség s a kormány a nemzet áldozatkészsé­géhez fordul ennek a hatalmas ösz- szegnek előteremtéséért. A kormány hatszáz milliós egyszeri különleges megterhelést ró az ötvenezer pen­gőn felüli vagyonokra, ezenkívül négyszáz millió pengős belső köl­csönt vesz föl. Ennek az összegnek egy részét a tényleges honvédelem fejleszté­sére, másik részét a honvédelemmel kapcsolatos tennivalók elvégzésére fordítják, amelyek a közgazdasági élet minden vonalán fokozzák a termelést és csökkentik a munka- nélküliséget. Beszédje végeztével a miniszter- elnök néhány reformtervet jelentett be a következőkben: A parlamenti tárgyalás ütemének meggyorsítása. Új sajtótörvény, saj­tókamara beiktatásával. Nyomda­ipar engedélyhez kötése és szabá­lyozása. A munkaközvetítés és cse­lédközvetítés állami irányítása. Az idegenellenőrzés élére kormánybiz­tos kinevezése. Az új földszerzések feltételeinek megállapításánál a nem­zeti és népi szempontoknak a mai- i nál erőteljesebb kidomborítása. A I közgazdaságot érintő vagyonjogi de- liktumok (sikkasztás, hűtlen keze­lés, vesztegetés) hatásosabb üldö­zése. Házasság előtti orvosi vizs­gálat kötelező bevezetése. A falusi népegészségügyi szervezet tökélete­sítése. A középiskola és a gazda­sági szakoktatás szervezetének tel­jes kiépítése. A diákszociális kér­dések méltányos megoldása. A győri beszéd, mint mondottuk, a nemzeti építő munkának új feje­zetét nyitotta meg. A miniszter- elnöki szózat öntudata, világossága és ereje, hisszük fokozni fogja a nemzet közösségének öntudatát, világosságát és erejét, amelyre oly nagy szüksége van a magyar élet­nek. A városok mozgalma a házadó pótlékának megszüntetéséért Vegyék tekintetbe a munkaképteleneknél, hogy házbérjövedelmüknek nyugdíj jellege van A városok a házadóterheken való könnyítés érdekében felterjesztéssel fordultak a miniszterelnökhöz és a pénzügyminiszterhez, hogy a ház­birtokot terhelő rendkívüli pótléko­kat mielőbb szüntessék meg. Ha azonban a kérdés ilyen módon or­szágosan nem volna rendezhető, kéri, hogy legalább azoknak a ház- tulajdonosoknak házadópótlékát tö­röljék, akik munkaképtelenek és egyedül házuk jövedelméből élnek, akiknél tehát a házbér jövedelme nyugdijjellegű. A városok rámutatnak felterjesz­tésükben arra, hogy különösen fon­tos a vidéki városok házadóterhei- nek könnyítése, mert a vidéki há­zak hozama sokkal kisebb, mint a fővárosiaké. Végül kérik, hogy a városrendezési törvény végrehajtása során az ingyenes telekleadási kö­telezettségek megállapításánál is vegye figyelembe a kormány a fő­városi és a vidéki házak és telkek teherbíró képessége tekintetében fennálló különbségeket. A városoknak ezt a mozgalmát mint értesülünk, a városok szövet­sége is támogatja s a kívánságok teljesítését az elnökség is szorgal- galmazni fogja. Magyar sorskérdések az Egri Katolikus Legényegylet első tavaszi kultúrdélutánján Eger, március 7. Az Egri Katolikus Legényegylet vasárnap tartotta nagy érdeklődés mellett első tavaszi kultúrdélután- ját. A kultúrdélután előadója dr. Somos Lajos, az érseki tanítóképző intézet h. igazgatója volt, aki „Ma­gyar sorskérdések“ címmel érteke­zett. Bevezetőjében méltatta azt a két­ségbeejtő helyzetet, amelyben a magyar falu és általában a magyar­ság zöme szenved, majd rámutatott azokra az okokra, amelyek a ma­gyarság jelenét sivárrá és jövőjét bizonytalanná teszik. A nagy nem­zeti problémák, mint pl. a nagy­tőke, a földbirtok, álláshalmozás, kartelek, zsidókérdés és a megszál­lott területi magyarság kérdései két csoportba tartoznak megoldásuk módját tekintve. Legnagyobb részük megoldható gyors operativ beavat­kozással, politikai és hatalmi intéz­kedéssel, ha ahhoz a nemzet részé­ről megfelelő áldozatkészség és jó­akarat járul, s emellett a nemzet­közi politikai és gazdasági helyzet is kedvezőbben alakul. A nagy nem­zeti kérdések központi jellegű pro­blémája, a nagyobb és jobb magyar kenyér kérdése a zsidóság ügyével nem oldható meg hatalmi szóval és erőszakos beavatkozással, mert a bajok gyökerei ezen a ponton mélyen belenyúlnak a népi lélekbe, társa­dalmi szemléletünkbe és a nemzeti nevelés jelenébe. Történelmi példák­ra hivatkozva mutatta ki, hogy az erőszakos beavatkozás végleges meg­oldást nem hozhat, mert nem tün­teti el a kórokozó bacillusokat. E felfogás helyességének bizonyí­tására közelebbről is rávilágított azokra a tényezőkre, amelyek egy­részt lehetővé tették a félmilliónyi zsidóság gazdasági uralmát, más­részt pedig, amelyek csökkentik a magyarság versenyképességét. Sta­tisztikai adatokkal igazolta, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom