Eger - napilap, 1938/1

1938-03-03 / 35. szám

Eger, XL1X. évf. 35. szám. A h ä 8 FILLÉR ♦ Csütörtök ♦ Trianon 19, 1938. március 3, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. - EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 8 FILLÉR, VA­SÁRNAP 12 FILLÉR. I5S SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLD­SZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA, EGER. TELEFON: 176. — POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK­SZÁMLA: 54 588. SZ. Romániában köztudomás szerint az uralkodó j román fajon belül olyan politikai ellentétek dúlnak, amilyenekre ke­vés példát találunk Európa egyéb országaiban. Mégis a népszavazási eredmény szinte az abszurdumig vitte az egység képét ebben az or­szágban. A népszavazás eredménye ugyanis az, hogy az uj rendi alkot­mány mellett leszavazott: 4.283,959 szavazó s ellene szavaztak 5413-an. Szinte fejbeütő ez a szörnyű nagy győzelem, amely azt jelenti, hogy Romániában egyáltalában nincs el­lenzék. Számszerűleg kifejezve, ez azt a képet mutatja, hogy az uj államrend mellett foglalt állást az ország 99.9#/#-a s ellene csupán 0.1% vonult fel. Ez utóbbi oly el­enyésző kisebbség, hogy azzal való­ban nem érdemes foglalkozni. Ro­mániában tehát e számszerű adatok alapján minden, ami a kormány in­tézkedéseiből fakad arra vall, hogy az korántsem valami rendi dikta­túra, mert a szavazók csaknem 100%-a kívánságával találkozik. Lehetetlen nem érezni mindebből a keserű iróniát. Ez a választás köz­ismert módszerekkel zajlott le s a módszerekből önként következik, hogy az eredmény más nem is le­hetett. Nem akadhat tehát állam Európában, amelyik ezt a látszat­egységet a román helyzet valósá­gos egységes képének volna haj­landó elismerni. Ellenben tény, hogy ilyen eszközökkel nem lehet a sors kerekét megakasztani. Bennünket, magyarokat, Románia belpolitikai kérdései mindig csupán abból a szempontból érdekeltek, hogy azok mily kihatással vannak az ott élő kisebbségi lakosságra. Ez a népszavazás is, amely a rendi alkotmányt most már szankcionálja, szintén csak annyiban érdekel ben­nünket, hogy hova lettek azok a kisebbségi szavazók, akik a mos­tani népszavazás alkalmával leadott voksuk során tudatában voltak an­nak, hogy a jövőben a román köz­életben képviseletük útján már nem hallathatják szavukat. De érdekel bennünket a romániai belpolitikai élet a kisebbségek sorsa tekinteté­ben abból a szempontból is, hogy vájjon az új rendi alkotmány foly­tatni fogja-e kisebbségeket üldöző politikáját, amelyik a békeszerző­dések erre vonatkozó passzusait meghazudtolva, immár hosszú esz­tendők óta ki akarja irtani anyagi, kulturális, sőt vallási vonatkozás­ban is az őslakosságot. Legújabb értesülésünk szerint nem sok re­mény van arra, hogy javuljon a kisebbségek helyzete. Csak egyetlen példát hozunk fel erre nézve, a kolozsvári hadtest- parancsnok diktatórikus intézkedé­seit, amelyeket a minap adott ki. Ezek szerint tilos bármily célú gyű­lés, vagy összejövetel tartása a hadtestparancsnokság előzetes en­gedélye nélkül. Ezt a tilalmat any- nyira viszik, hogy még az eljegy­zésekhez, esküvőkhöz, keresztelők­höz és magán estélyekhez is ki kell kérni a rendőrfőnök előzetes enge­délyét. Külön intézkedés történt arra nézve is, hogy tilos a magyar ruha és jelvények viselése. A kisebb­ségi nyelvhasználat megbénítását kívánják elérni azzal, hogy meg­tiltották a magyar nyelv használa­tát a hivatalokban, sőt az üzletek­ben is, de nem szabad magyarul beszélni az autóbuszokon, s meg­állóhelyeken, stb., csupán románul. A sajtó részére megtiltották a hely­ségek magyar nevének használatát. Már ezt a szót sem szabad hasz­nálni : Erdély. A kolozsvári hadtestparancsnok­ság e rendelkezése úgyszólván egybe­esik a rendi alkotmány fölött le­folytatott népszavazás idejével. Nem tudjuk, hogy ez az intézkedés az új kormányzati szellem gondolko- : dását tükrözi-e vissza, avagy a régi rendszer utolsó rúgása volt. Egerben kevés üzemet érint a 44 órás munkabét bevezetése; Tegnap életbe lépett a magánalkalmazottak munkaidejét szabályozó törvény Nemrégiben részletesen ismertet­tük a magántisztviselők munkaide­jét szabályozó törvény rendelkezé­seit, amelyek napi 8, illetőleg heti 44 órában szabják meg a magán- tisztviselők hivatali munkájának idejét. A törvény március 1-én, tegnap az egész országra szóló ha­tállyal érvénybe lépett. Egerben nem hoz lényeges vál­tozásokat a törvény, illetve nem sok magánvállalatot érint. Számottevő gyáripar nincs Egerben, nagyobb tisztviselői létszámot csak a bankok, biztosítási vállalatok és még néhány kisebb üzem foglalkoztatnak. Az egri pénzintézetek egységesen sza­bályozták a vállalatok új munka­rendjét, amelyben lényeges változ­tatásokat szintén nem kellett esz­közölni, mivel ezek a vállalatok nagyrészt már eddig is a törvény­ben megállapított ideig foglalkoz­tatták a tisztviselőket. A bankok j között indult tárgyalások eredmé- ! nyeként ezek a vállalatok a felek számára a hivatalos órákat a követ- i kezőkben állapították meg: Hétfőtől péntekig, egész héten át az egri bankok reggel fél 9-től fél 1-ig teljesítenek szolgálatot, szom­baton csak fél 12 óráig állnak a tisztviselők a közönség rendelkezé- j sére. A magántisztviselők nagyobb tö­megére nézve, akik például keres- j kedésekben könyvelnek, vagy ha- ’ sonló minőségben fejtenek ki mun­kásságot, a rendelet még nem in- intézkedík. ( A törvény nem vonatkozik az OTI alkalmazottaira sem, holott ezek a tisztviselők a legerősebben igénybe vett, sőt túlterhelt rétegei a magánalkalmazottak társadalmá­nak. Csütörtökön kezdődik az egri jogvégzett katolikus tisztviselők és ügyvédek háromnapos konferencia sorozata Eger, március 2. A kettős szentév kimagasló ün­nepségei és az egész katolikus tár­sadalmat átfogó belső áhítata arra indították az egri ügyvédi kart és a jogvégzett tisztviselőket, hogy há­romnapos szentségi áhítatossággal vegyenek részt a szentév lelki meg­újulásában. A gondolatot dr. Petro Kálmán országgyűlési képviselő, az egri katolikus egyházközség világi elnöke vetette fel s ugyancsak ő szervezte meg a Triduumot. A háromnapos konferencia-soro- ; zat március 3., 4. és 5-én, csütör- ■ tökön, pénteken és szombaton dél- j után 6 órakor lesz az érseki pap­nevelőintézet kápolnájában, ahol a konferencia-beszédeket dr. Holik Sámuel teológiai tanár tartja. A be­szédek befejeztével szentségimádás lesz minden alkalommal. A konferencia-sorozat végeztével a résztvevők közös szentáldozáson vesznek részt március 6-án, vasár­nap reggel 9 órakor, amikor is a szentmisét Kriston Endre püspök, nagyprépost mutatja be. Bizonyos, hogy a jogvégzett tiszt­viselők és a katolikus ügyvédi kar telj csuszámban arésztvesz ezen a je- lentőséges vallási eseményen. Táviratok a világ minden részéből. Beck lengyel külügyminiszter rö­videsen Rómába utazik. A látoga­tással kapcsolatban hivatalos köz­leményt adtak ki, amelyben hang­súlyozzák, hogy Lengyelország min­den ország felé ápolja a barátságot. Bár szerződés kötésre nem kerül sor, a látogatásnak mégis nagy je­lentőséget tulajdonítanak. Beck ró­mai látogatása során a Vatikánban is látogatást tesz. A lengyel kül­ügyminiszter látogatását Ciano olasz külügyminiszter viszonozza. — Az angol alsóház tegnap esti ülésén élesen bírálták Károly román ki­rály közelgő londoni látogatását. Különösen a munkáspárt foglalt élesen állást a király látogatásával szemben. — A Daily Telegraph a Giornale d’Italiaban megjelent Be­nes állítólagos kijelentésével fog­lalkozik. A lap feltűnőnek találja, hogy a cikket semmiféle sajtóvita nem követte. A cseh hatóságok a Giornale d’Italia említett számát el- koboztatták. — A spanyol nemzeti kormány belügyminisztere határo­zottan megcáfolta azt a hírt, mintha a nemzeti kormány igényt jelentett volna be Gibraltárra. — Kínában megkezdődött a hosszú hadjárat. Csang-Kai-Sekk portyázó háborúra rendezkedik be, mert külföldi se­gítséget remél. A japánok által el­foglalt területekre lassan minde­nütt visszatér a lakosság. — San Domingo és Columbia javaslatot nyúj­tott be a pánamerikai unióhoz, a- melyben az amerikai népszövetség megalkotását sürgetik. — Francia- országban ismét erősödik a sztrájk­mozgalom. Legutóbb a nizzai szál­lodai alkalmazottak szüntették be a munkát. — Az angol hadsereg két katonaszökevénye revolverrel arra kényszeritett egy repülőtisztet, hogy gépkocsiján Londonba vigye őket. A szökevényeket négyezer rendőr vette üldözőbe, akik azonban nem adták meg magukat, hanem tüzelni

Next

/
Oldalképek
Tartalom