Eger - napilap, 1938/1
1938-02-26 / 32. szám
Á E Ä 8 PILLÉK ♦ Szombat ♦ Trianon 19,1938. február 26. Eger, XL1X. étf. 32. szám. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLDSZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA, EGER. TELEFON: 176. — POSTA TAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54 588. SZ. Negyvennégy órás ! munkahét Nemrégiben jelent meg a Buda- \ pesti Közlöny hasábjain Bornemisza i Géza kereskedelem és iparügyi mi- ! niszternek a munkaviszony egyes ! kérdéseinek szabályozásáról szóló 1 1937. XXI. t. c. végrehajtási uta- I sítása. Sokkal fontosabb kérdés meg- oldását jelenti ez a rendelet, semhogy szó nélkül lehetne tudomásul venni s napirendre térni felette. Maga a miniszter is igyekszik a közvélemény figyelmét felhívni a kérdés fontosságára, mégpedig azzal a nyilatkozattal, melyet a vég- rehajtási utasítás megjelenésekor a j sajtónak adott, kifejtve ebben a j nyilatkozatában, hogy milyen nagy- ! jelentőségű a fenti törvény a leg- ' újabb magyar szociálpolitikai tör- \ vényalkotásban. A negyvennégyórás munkahét, a legkisebb munkabér, a hétvégi pihenő s a fizetéses szabadság intézményének törvényes megvalósítását jelenti a hivatalos lap jelzett végrehajtási utasítása s egyben azt is, hogy a kormány szociálpolitikája ezúttal olyan területeu vívta meg j sikeres csatáját, ahol eddig az ál- j lami gondoskodás csak igen kis j mértékben érvényesülhetett. De meg kellett várni azt a szükséges közhangulatot, amely az államhatalomtól várja a kezdeményező lépéseket a szociális feladatok megoldása terén, ahol ez bizonyos áldozatok meghozatalát feltételezi mind az államhatalom, mind pedig a munkaadók részéről. Jellemző kortünet, hogy a törvény — mely ezeket a nagyfontos- ságu kérdéseket van hivatva megoldani — amint azt maga Bornemisza miniszter örömmel állapítja meg — úgyszólván az egész magyar törvényhozás egyhangú helyeslése mellett fogadtatott el a- nélkül, hogy azt valaki is módosítani akarta volna. De a legnagyobb dicséret mégis magukat a munkaadókat illeti, — akik, megint csak a miniszter elismerő szavait idézzük — nemcsak hogy helyeselték a jelzett kéidések megoldását, de maguk is szükségesnek, méltányosnak, szociálisnak vallották azok kedvező s a munkásság érdekében való mielőbbi megoldását, annak ellenére, hogy a reformok számukra nem is éppen jelentéktelen megterhelést jelentenek. — De olyan megterhelés ez — mondja Bornemisza Géza miniszter — ami a munkaadó részére nem számítható elveszett áldozatnak, mert hiszen az anyagi áldozat bőven megtérül e pihent munkaerő munkatöbbletében. Ekként nyer kifejezést, hogy mind a két fél: a munkaadó épugy, mint a munka- vállaló egymásra vannak utalva s igy közösek az érdekeik. S a törvényhozás főcélja az volt, hogy kifejezésre juttassa a munka iránt érzett köteles tiszteletet és megbecsülést, mikor gondoskodik róla, hogy a munkavállaló teljesített munkájának olyan ellenértékét kapja meg, amit ő valóban annak is érezhet teljesítményével szemben. Ez a munkamegbecsülés jelentkezik a fizetéses szabadság bevezetésében is, mikor a rendelet szerint az alkalmazottnak már az egyfolytában eltöltött egyévi szolgálat után joga van évenként hatnapi fizetéses szabadsághoz, ami — természetesen — fokozatosan emelkedik a munkaév emelkedése szerint, a tisztviselőknél a 24 munkanapig. — Ha mindent nem is oldhattunk meg ezzel az egyetlen intézkedéssel, de áz út megnyilt s mi éreztük ezt az erkölcsi kötelességvállalást, melyet reánk ez a kezdet hárít, — mondja a miniszter. — Tovább fogunk haladni a megkezdett úton. De ha vannak türelmetleukedők, akik — talán szerencsésebb gazdasági helyzetű országok példájára hivatkozva — többet kívánnak tőlünk — mi azoknak csak azt feleljük, hogy az összehasonlításnál sohasem szabad igazságtalanoknak lenniök s mindig szem előtt kell tartaniok, hogy szegény országunk éppen akkor igyekszik megfelelni szociális kötelezettségeinek, mikor talán ezeréves történelmének egyik legszomorúbb korszakát éli s amikor úgyszólván vérzik a vesztett háború sújtó Ítélkezése alatt. S ha választani kellene: tegyünk-e valamit a bajok orvoslására, avagy várjunk a kedvezőbb időkre, jobb, ha nem a halogatás mellett döntöttünk, hanem azonnal cselekedtünk, ha mindjárt szűkösebb keretek és lehetőségek között is. Gyökeresen átalakítják a középiskolai oktatást Gyakorlati irányú középiskolák és tanítóképző akadémia a kultuszminiszter tervei közt sít, így pl. a műegyetem egyes karaira való beiratkozást tesz majd lehetővé. Eger, február 25. Hóman Bálint kultuszminiszter két igen fontos törvényjavaslatot terjesztett a Ház elé. Az egyik a gyakorlati irányú középiskolák bevezetéséről szól. Ezek az iskolák a javaslat szerint képesítenek bizonyos főiskolákra. Mindenekelőtt megszervezi a törvényjavaslat az úgynevezett felsőbb fokú, négyosztályú líceumot, amely a tanítóképző akadémiákra és szakirányú főiskolákra képesít. Ennek az új iskolatípusnak általában az a célja, hogy az ifjúságnak gyakorlati irányú nevelést adjon. A leánylíceum tanterve különös tekintettel van a családi nevelésre, az egészségvédelemre és háztartási ismeretekre. Valóságos aDya- és háziasszonyképző intézményekké akarják kifejleszteni ezeket a lánylíceumokat. A javaslat másik intézkedése felállítja a gyakorlati szakiskolákat, ezek is felsőbbfokú négyosztályos középiskolák. A négy gimnázium elvégzése után kerülnek az itjak ebbe a gyakorlati irányú felsőbb fokú középiskolába, amelynek mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi tagozatai lesznek. Érettségi bizonyítványuk szintén szakirányú főiskolákra, illetőleg bizonyos gyakorlati pályákra képeÁltalában az a törekvés, hogy a kultuszminiszter egyszerűsítse a középfokú oktatást. A miniszter arra törekszik, hogy a reál- és humanisztikus gimnáziumok, mint főtípusok, mellett most ezt a gyakorlati irányú, felsőbb fokú középiskolát megteremtvén, elősegítse a magyar ifjúságnak a gyakorlati pályákra való nevelését. Másik fontos törvényjavaslata átszervezi a tanítóképzést. Megszünteti a tanítóképzők eddigi középfokú jellegét, akadémiákká alakítja át. A tanítóképző akadémiába az előbbi javaslatban létesített líceum érettségijével lehet beiratkozni. A tanítóképző akadémia két osztályú lesz. Szabályozza a törvény- javaslat azt is, hogy ne legyen túl- tengés a tanítóképzés terén: csökkenti a tanítóképzők számát. Az új akadémiáknak a számát a felekezeti tanítóképzőkkel együtt az egész ország területén negyvenben állapítja meg. A jövőben tehát a tanítói oklevélhez szükséges a négy gimnázium, a gyakorlati irányú feltőbbfokú négyosztályú középiskola s a kétosztályú tanítóképző akadémia. Hogyan lehetne megmenteni a város egyetlen török lakóházát? — Hozzászólás — — Idő. A Meteorológiai Intézet jelenti ma déli 12 órakor: Gyenge légáramlás, kevés felhő, a hőmérséklet emelkedik. Egerben ma reggel 7 órakor —46 fok, a talajmentén —6'5 fok, a tegnapi maximum -(-5 fok volt. A légnyomás 776 7 mm., emelkedő. Eger, február 25. Nagy Péter barátomnak az Eger február 24-i számában közzétett elgondolását igen helyesnek találom, mert a törökház csakis köztulajdonba vétel útján menthető meg. Ámde nem érnők el az igazi célt, ha a házat továbbra is privát lakásul adnók ki, mert nem érné meg az áldozatot a háznak puszta élet- bentartása, ha a látogatók elől továbbra is zárva maradna. Az idegen ugyanis, ha már törökházról, mint emlékről beszélünk neki, nem éri be a homlokzati rész futólagos megtekintésével, hanem kiváncsi lesz a ház belső beosztására, építkezési sajátságára is. Már pedig azt nem lehet kivánni egyetlen bérlőről sem, hogy a napnak bármely szakában tűrje a látogatók zaklatását s engedje, hogy azok a lakásán keresztül-kasul járjanak. Itt csak az a megoldás vezetne zélhoz, ha a megvett törökház múzeumul szolgálna, ahol elhelyeznők a várbeli ásatások összes megmozdítható anyagát. így az idegen egy helyen, szakszerű elrendezésben szemlélhetné végig a feltárt érdekes műemlékeket, s egyben megfigyelhetné az épület különleges török érdekességeit is. Az épületnek valamelyik helyiségében lakást kaphatna egy felügyelő-féle al kalmazott is, aki állandóan a ve-
