Eger - napilap, 1938/1

1938-02-15 / 26. szám

Eger, XL1X. évf. 26. szám. Ara 8 fillér ♦ Kedd ♦ Trianon 19, 1938. február 15. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 8 FILLÉR, VA­SÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLD­SZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA. EGER. TELEFON: 176. — POSTA TAKARÉK - PÉNZTÁRI CSEKK­SZÁMLA: 54 588. SZ. Szmrecsányi Lajos dr. érseb tízezer pengőt adományozott a fővárosi gyermekek erkölcsi védelmének elősegítésére Eger, február 14. Szombaton este járta be a buda­pesti sajtót Szmrecsányi Lajos dr. egri érsek, pápai trónálló nagylel­kűsége újabb megnyilatkozásának híre, annak a nyilatkozatnak kap­csán, amelyet a belügyminiszter fe­lesége, Széli Józsefné tett a sajtó képviselői előtt. A belügyminiszter felesége nem­régiben meglátogatta a fővárosi nyomortelepeket s ott szerzett szo­morú tapasztalatai alapján felke­reste Serédi Jusztinián bíboros her­cegprímást. Rámutatott arra, hogy a nyomortelepeken sínylődő gyer­mekek a legnagyobb veszélynek vannak kitéve és az egymásután felnövekedő gyermekgenerációk még erősebb lelki, erkölcsi segítségre szorulnak. A legelső lépés az volna, hogy ezeken a nyomortelepeken egyelőre gyermekotthonokat állít­sanak fel. Széli Józsefné arra kérte a bíboros hercegprímást, hogy te­gye magáévá a kezdeményezést, s közvetítse a magyar püspöki kar egyes tagjaihoz intézett kérését. Serédi Jusztinián hercegprímás sze­retettel és megértéssel tette ma­gáévá a tervet s azt az elgondo­lást, hogy a magyar püspöki kar tagjainál az akciót nemcsak kép­viseli, de a maga részéről is nagy áldozatkészséggel kíséri. Széli Józsefné az akcióról a kö­vetkezőkben nyilatkozott: — Nagy hálára vagyok kötelezve Serédi Jusztinián bíboros herceg­prímás Őeminenciája iránt, mert a kezdeményezés az ő segítségével meg fog valósulni, őeminenciája el­„A magyar falu sok fájó sebét nem lehet stréber felcserek kuruzslásának átengedni46 Ünnepélyesen befejeződött a háromnapos faluvezető képző tanfolyam juttatta kérésemet a magyar püs- j pöki kar tagjaihoz s boldogan kö­zölhetem, hogy Szmrecsányi Lajos pápai trócálló, egri érsek, a pátri­árka főpap intézte hozzám az első levelet. „Kegyelmes Asszonyom — szól a főpásztor sajátkezüleg írt levele — a szép terv, amely szerint Excellen- ciád a székesfőváros nyomorának enyhítésére vigasztaló angyalként bevonul a szenvedő gyermeksereg nagy táborába, meghatotta telkemet s miután istenes munkájának egyik részletében nekem is megállapított részvételt kijelölni szíves: nem ha­bozhatom az egyébként sok ínséggel küzdő egyházmegyém részére meg­takarított pénzkészletemből 10,000 pengőt az idezárt utalványon jóté­kony kezeihez szolgáltatni, őszintén kívánva, hogy e hozzájárulás útján is gyarapodjék az égi áldás, melyre nemes vállalkozása annyira méltó. Fogadja Nagyméltóságod mély tisz­teletem őszinte kifejezését. Eger, 1938 február 5-én. Szmrecsányi Lajos egri érsek.“ — Mélyen meghatott ez a levél — folytatta Széli Józsefné — mert Serédi Jusztinián Őeminenciájának megértése után Szmrecsányi érsek volt az első, aki nemes hozzájáru­lását át is utalta. Közölhetem azt is, hogy a magyar püspöki kar másik két tagjának hozzájárulása is már útban van, a teljes kép azonban valamennyi válasz befutása után alakul majd ki. Adja Isten, hogy ezzel az akcióval minél több, lélek­ben is erős gyermeket tudjunk a magyar jövő számára felnevelni. Eger, február 14. A katolikus agrárifjúsági legény- egyletek országos, világnézeti és öntudatosító mozgalma keretében dr. Szmrecsányi Lajos érsek, pápai trónálló hívására s áldozatkész támogatásával háromnapos agrár­ifjúsági vezetőképző tanfolyam nyílt meg Egerben. A tanfolyamon az erre a célra felkért előadók a 38 községből összegyűlt kö­zel 80 földműves ifjúval megismer­tették a faluszervezés, az egylet­vezetés összes tennivalóit azonkívül & jellemnevelés, valamint a gazda­sági ismeretek köréből tartottak felvilágosító oktatásokat. Dr. Pálosi Ervin egyet, magán­tanár, dr. Besznyák István orvos, Ugrin József a mozgalom országos ügyv. titkára, dr. Kiss István teo­lógiai tanár és vitéz Ghyczy Béla gazdasági s. felügyelő tartottak elő­adásokat A háromnapos tanfolyam meg­szervezését és előkészítését vitéz Subik Károly pápai prelátus vé­gezte, a rendezést pedig Czákó Ferenc káplán, tevékenyen és nagy körültekintéssel. A résztvevők ösz- szes költségeit nemes áldozatkész­séggel dr. Szmrecsányi Lajos ma­gánpénztára terhére vállalta. A 80 földműves ifjú nagy figye­lemmel és lelkesedéssel vett részt a kurzuson, jegyzeteket készítettek és igyekeztek minél többet elsajá­títani a hallottakból. A tanfolyam befejezéseként a hallgatók vasár­nap délelőtt 11 órai kezdettel be­mutató mintagyűlést tartottak a ferences kultúrteremben. A gyűlé­sen megjelentek a papság, a köz- igazgatás, a falupedagógia jövendő munkásai s az egri földműves ifjú­sági egyesületek küldöttségei is. A mintagyűlést a Himnusz elének- lése után Ugrin József ügyv. titkár nyitotta meg. lendületes és lelkes szavakkal ismertetve a mozgalom célját. Meggyőzően hangoztatta, hogy a világnézeti harcokban szervezett erőkre van szükség s döntően ki­ható körülmény a magyarság jövő életére, hogy a nemzet 60 százaié kát kitevő agrárlakosság milyen világnézeti alapon szervezkedik s hova áll. Hangsúlyozta, hogy min­den eszme csak akkor értékes és csak akkor jelent átütő erőt, ha jó vezetők képviselik. A mozgalom jó vezetőket kíván adni a falunak, akik öntudatosan képviselik a ka­tolikus magyar paraszttársadalmat a Krisztusért, magyarságáért é3 a kenyérért folytatott küzdelmében. Ezután a községek képviseletében megjelent földművesifjak tettek hi­tet az öntudatos keresztény, nem­zeti gondolat mellett s lelkesedés­sel fogadták, hogy a tanfolyamon hallottakat nemcsak híven megőrzik lelkűkben, hanem a hallott irány­elveket és gondolatokat tettre vált­va kiviszik a falvak népéhez is, mert tenni és harcolni akarnak a földműves osztály felemeléséért. Az elhangzott szavalatok és egyéb szá­mok eredeti ízekkel és szépségekkel mutatták meg a magyar falu gaz­dag lelkének értékeit. Szentgyörgyi József érseki taná­csos, az Actio Catholica egyházme­gyei igazgatója átütőerejű gondola­tokban gazdag záróbeszédet mon­dott. Az egyházmegyei főhatóság nevében köszönetét mondott az elő­adóknak közreműködésükért, majd a következőképpen folytatta: — Baráti kézszoritásra találko­zót adtak ma itt egymásnak a ma­gyar falu leendő papjai, közigaz­gatási és politikai vezetői, a jövő népnevelői és a magyar falu gerin­cének, földműves társadalmának ve­zetésre hívatott kiválasztottjai. Különös jelentőséget ad ennek az ünnepélynek, hogy a magyar falu társadalmának leendő vezetői eb­beli hivatásukra való előkészüle­tüknek munkája közben találkoz­tak. Már maga ez a körülmény is megnyugtató és egy jobb jövőt ígérő jelenség, mert kihangsúlyozza azt a követelményt, hogy a falu népének nevelése, irányítása nem lehet műkedvelők felelősség nél­küli szórakozása. A faluvezetés fe­lelősséggel járó szent hivatás, a- mely komoly, lelkiismeretes és szé­leskörű felkészültséget kíván. A magyar falu lelke a nemzet ele­ven, élő, oltára, amire Szent Ist­ván királyunk örök joggal állította fel Krisztus keresztfáját. — Ehhez az oltárhoz — folytatta — ne közelíthessenek tehát sem Hadúr ködös eszméjének fehérlovas táltosai, sem ember-bálványok hí­zelgő istenitői, sem bibliáskezü, de álnokszívű álapostolok. A magyar falu sok fájó sebét nem lehet stré­ber felcserek kuruzslásának áten­gedni, a magyar falu szívét nem lehet politikai vigécek játékává sülyeszteni. — A sebek gyógyítása és a nép gondolkodásának irányítására az értelmiségi pályákra készülő ma­gyar ifjúságnak kell lelkileg és szel­lemileg felkészülnie, akik életcéljuk terepének ne csak a kultúrát nyújtó várost tekintsék, hanem lelkűkben és felkészültségükben ők vigyék ki a magyar falunak azt a kultúrát, amely annak életét szebbé, megelé­gedettebbé és boldogabbá teszi. A tanult magyar ifjúság ne nézze le a falut, mert üresen hagyott helyüket a nép leikétől idegen élősdiek fog­lalják el fajtánk és vérünk kárára. r Eles képet rajzolt ezután a szónok a falu elesett, elmaradt állapotáról, amelynek okát abban jelölte meg, hogy a falu ifjúsága egyrészt nem talált életcélt adó eszményt, más­részt tudásbeli hiányosságai vissza­vetik a földdel való küzdelmében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom