Eger - napilap, 1938/1

1938-02-13 / 25. szám

Ä fi fl 12 FILLÉR

♦ Vasárnap ♦

Trianon 19, 1938. február 13,

Eger, XL1X. évf. 25. szám.

ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR.

SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLDSZINT 3. - TEL: 11.

— KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA. EGER. TELEFON: 176.

— POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54 588. SZ.

A választójog a nemet joga

A képviselőház közjogi bizottságának ülésén Széli József belügy- ; miniszter válaszolt az egyes felszó- ' lalásokra. Beszédében, amelynek el- j hangzása után a bizottság a vá- > lasztójogi törvényjavaslatot általá- > nosságban elfogadta, tömören fog- . lalta össze ennek a javaslatnak a ‘ lényegét, utalt a legfontosabb kér- i désekre, kifejtette mi a korrektivum : a választójogban, hogyan kívánja a j kormány javaslata e korrektivumo- i kát alkalmazni, miért van ezekre alkotmányjogilag szükség és általában mi a kormánynak a célja, ame- j lyet a választójogi törvényjavaslat- ; tál a maga és a nemzet elé tűzött, j

A javaslatnak ez a tömör meg- \ okolása elmondja, hogy a korrek- j tivumok lényege minden olyan meg- i hamisítás megnyilvánulásának kire- \ kesztése, amely nem a tiszta nép- \ akaratot juttatja érvényre, másrészt 1 pedig a választások tisztaságának, az emberi lehetőség keretei között való biztosítása. Hivatkozott a belügyminiszter arra, hogy ilyen kor- rektivumok minden demokratikus államban vannak, ahol pedig nem voltak, ott szakítottak a parlamen- tárizmus rendszerével.

I

Arra a kérdésre, hogy miként j szándékozik a kormány a korrekti- j vumokat alkalmazni, azt a választ adta a belügyminiszter, hogy ko- ; rántsem célja a kormány javaslatá- j nak a választók számának csökken- I tése. Ennek egyébként sem lehetne ! értelme, mert hiszen kétségtelen, S hogy a kultúra terjedésével a szakoktatás intenzitásának fokozódásával a választók száma a dolog tér- : mészete szerint folyton növekedni fog. A kormány tehát a választók számának csökkentése helyett arra törekedett, hogy szigorú bonckés alá vegye az összes jogcímeket és ; csak azt nézte, hogy olyan jogcí- i meket állapítson meg, amelyek mellett feltételezhető a választók minimális intelligenciája és a józan be- ■ látásnak az a foka, amely mellett j a nemzeti akarat megnyilvánulásában való részvétel az egyes polgá- ; rokra valamelyes megnyugvással ; ruházható át.

Ennek a célkitűzésnek termesze- * tes magyarázata az az egyedül helyes jogelmélet, amelyet a belügy- ; miniszter mint a kormánynak alap- j vető felfogását ismertetett s amelynek lényege az, hogy a szavazati

jogosultság az egyes egyénnek nem személyiségéből folyó, vagy abból szükségképpen jelentkező joga, hanem a nemzetnek olyan sajátja, amelyet ő az ily joggal általa felruházott polgárai útján önönjavára kíván gyakoroltatni. És mivel minden jog gyakorlásának ugyanolyan kötelezettség vállalása is felel meg, természetes, hogy mindenkit csak annyi jog illet meg, amennyire őt a joggal helyesen élni tudás képessé teszi, illetve érdemesíti.

Ezek után nem lehet vitás, hogy melyek a kormánynak azok a törekvései, amelyek irányt szabtak a választójogi törvényjavaslat megalkotása és beterjesztése terén. A cél az, hogy egyfelől minden olyan tisztességes polgár bekerüljön az alkotmány sáncaiba, aki ott épitő- munkát kíván végezni, másfelől azonban kirekesztessenek mindazok, akiknek ezzel ellenkező törekvésük van.

Beszédének végén arra utalt Széli József, hogy a háboruelőtti közéletben az ész és a szív politikája túlságosan messze voltak egymástól. Azt mondotta, hogy ez a kormány akkor, amikor az ország alkotmányos létérdekeit érintő nagyjelentőségű kérdésekben az összes közéleti tényezőket és pártokat egy nevezőre kívánja hozni, voltaképpen azt a nagy célt szolgálja, hogy az ész és szív politikája minél közelebb jusson harmonizálásban és érvényesülésben.

Nagy hatást keltett a belügyminiszter felszólalása, amely természetesen nem terjed ki az összes részletkérdésekre. A részletkérdésekre vonatkozóan csak annyit jegyzett meg a miniszter, hogy mindazokat a nyomós érveket, amelyeket a bizottság magas színvonalú és szenvedélyektől mentes, valóban tárgyilagos vitája során az egyes szónokok felhoznak, a kormány mérlegelni fogja és amennyire lehetséges, nemcsak mérlegeli, hanem az elhangzott és hazafias aggodalomból fakadó észrevételeket honorálni is kívánja.

Amikor a belügyminiszter ezeket a kijelentéseket tette, valóban az ész és szív politikájának harmóniáját szolgálta. Sokkal közelebbről érinti a választójogi törvényjavaslat az ország létérdekeit, semhogy minden tényezőnek ne kellene gondosan keresnie azt a közös célt, amelyben a politikai élet jobbjai pártkülönbség nélkül felelősségük tudatában megegyezésre juthatnak.

Kedden gyűlést tart Heves vármegye j fclsgyülése és Közigazgatást bizottsága

Heves vármegye közigazgatási | mében. Utána, délelőtt 11 órakor ; bizottsága február 15-én, kedden | a kisgyülés ülésezik s a két me- j délelőtt 10 órakor tartja rendes i gyei város és a községek legutóbbi ülését a vármegyeháza tanácstér- ! közérdekű határozatait bírálja el.

fl Degyedmesteri Testület a hagyományok ápolása melleit szociális téren is eredményesen működött az elmúlt éuben

A Neggedmesteri Testület diszggülése

Eger, február 12.

Az új negyedmesterek ünnepélyes ! beiktatása után a Negyedmesteri Testület díszközgyűlést tartott a városháza nagytermében egybegyűlt ' nagyszámú közönség jelenlétében, j A közgyűlést dr. Petro Kálmán ' testületi elnök nyitotta meg, utalva ! azokra a nemes hagyományokra, a- • melyeknek ápolásában a fertálymes- I .téri intézmény az újjáalakulása óta ; eltelt nyolc év alatt általános meg- ■ becsülést és tiszteletet vívott ki.

; Az elnöki megnyitó után Szabó Ferenc pénzügyi számellenőr dr. Urban Gusztáv főtitkári jelentését olvasta fel, amely a Testület 1937. , évi működését ismerteti. A beszá- S mólóból örvendetesen állapítható meg, hogy Egernek ez az értékes ' és egyedülálló intézménye tovább haladt a fejlődés útján nemcsak akkor, amikor a fertálymesterség évszázados hagyományait időálló : eredetiségükben és szépségükben őrizte meg, hanem a negyedek népének szociális felkarolásával, ügyesbajos dolgaikban való segítéssel és támogatással s általában a közviszonyok, a közmorál javításával és erősítésével.

j A titkári beszámolóból kitűnt, hogy a testületi élet súlypontja a múlt évben is a központi választ- I mányi üléseken volt, amelyeken a tagok feltárták és megbeszélték negyedeik minden közügyét, a negyedek népének panaszait és kívánságait. A Testület a választmányi üléseken hozott határozatok alapján többször megkereste a városi hatóságot az elhangzott panaszok \ orvoslása érdekében és mindenkor felismerve a gyakorlati élet köve- j telményeit is, olyan nagyjelentőségű ügyekben indított akciót, mint a külvárosi és hegyi utak kiépítése és a borfogyasztási adó eltörlése.

Az utóbbi téren különösen dr. Petro Kálmán elnök folytatott kitartó tevékenységet.

Hogy teljes siker nem kísérte a fertálymesteri testület minden mozgalmát, annak magyarázata kívülálló okokban keresendő. A Testület parádés díszben képviseltette magát minden egyházi és hazafias ünnepségen, megjelenésével is emelve azok fényét és jelentőségét. Nagy megértéssel vettek részt a fertálymesterek a szociális mozgalmakban is. Az őszi terménybetakarítási ünnep adományainak összegyűjtésében maguk is tevékenyen részt vettek, sőt a szükséges fogatokról is maguk gondoskodtak. Eleven szociális érzés nyilvánult meg több negyed fertálymesteri karának abban az elhatározásában is, amellyel évről- évre egy egy szegénysorsú, negyedbeli gyermek felruházását vállalták.

Megemlékezett a beszámoló a negyedmesterek számának a közigazgatási kerületeknek kettővel történt bővítése miatt szükségessé vált szaporításáról. Örömmel és büszkeséggel említette meg azonkívül a jelentés dr. Kürti Menyhértnek, a testület érdemes alapító elnökének kormányzói kitüntetését és dr. Barsy István másodelnöknek a Kúria ügyvédi tanácsába való újabb kinevezésével történt kitüntetését. Fájdalommal emlékezett meg a Testületet több érdemes tagjának elhunytával ért veszteségről, végül köszönetét mondott mindazoknak, akik a Testület célkitűzéseit támogatásukkal, együttérzésükkel megvalósítani segítettek.

Tóth Ferenc pénztári jelentésében a Testület anyagi helyzetét ismertette. A közgyűlés dr. Petro Kálmán elnöki zárószavai után, a Himnusz hangjaival ért véget.