Eger - napilap, 1937/2

1937-12-25 / 205. szám

ÄHÄ 12 FILLÉR Eger, XL Vili. év/. 205. szám ♦ Szombat # Trianon 18, 1937 december 25. .... ■ 11-|"u^wwm^rr*if~lm.’SwrmM*^*^fl)nawjgaB«ng9Mwt^ ny MiiwniM'ii pBWMi—wmmmm—m ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 8 FILLÉR, VA­SÁRNAP 12 FILLÉR. — POSTA TAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK­SZÁMLA: 54 588. SZ. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLD­SZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: SZENT JÁ­NOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ JÓ­ZSEF, SZ. BERTALAN* U. 1. TELEFON: 322. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP mmsrnmanaatBammmmmm A Ómennek bölcsőjét ringatja elő ma az írás kétezer év messzeségéből s egészen közel hozza a ma gyermekein ke­resztül mindenki elé, hogy a szemek dajkálják tekintetükkel, a karok védjék erejükkel s a szívek mele­gítsék dobogásukkal. A Gyermek ünnepe ez, s éppen ezért ünnepe mindennek és mindenkinek, lévén a gyermek mindennek a kezdete, emberségnek, világnak, megváltás­nak, jövőnek. De aki magyar, borús ünnepet ül. j Mert a karácsonyi fehérségben fe­kete harangok zúgnak a gyermekért, aki meg nem születik. A számok törvénye szigorú s a számok azt mutatják, hogy ezen a földön min- j dig kevesebb a gyermek. Ez a ■ szétszabdalt ország egyre kevésbbé bírja meg a bölcső drága terhét s j ha népe eddig történelmi harcok- ! bán pusztult, világraszóló küzdel- ; mekben vérzett, most saját magát ítéli pusztulásra. Lehet kemény szóval ostorozni, erkölcsi romlással vádolni ezért ezt a népet, de ez csak egyik oldala a dolognak. Nem lehet azonban meg- j szabadulni attól a tapasztalattól, hogy az eszmék nem élnek meg légüres térbeD. Ha valaki kinyújtja tenyerét s azon virág fakad, ez csoda, de fakad-e virág a magyar szegénység kinyújtott tenyerén? A virágnak talaj kell, eső és nap­sugárzás, mindezek a természetes csodák, s csak ezekre lehet nemze­tet, országot és jövőt építeni. f A magyar népesség egyharmada koldússorban él, másik harmadának életszínvonala sem közelíti meg a jólét fogalmát. Az egyéni létbizony­talanság érzése a gyermek eltaga- dásán keresztül már a nemzeti lét­bizonytalanság szakadékait nyitotta meg. És bármennyire elismerésre- méltó az egészségügyi szervezetek fejlődése, mégis céltalan lesz, ha el lehetünk készülve a csecsemővédők elnéptelenedésére. A milliószám ten­gődő magyar koldusok türelmét si­került az önfeláldozásig fokozni, de . egészségtelen és veszélyes évtize­deken keresztül nagy erőfeszítések- j kel lebonyolított pillanatnyi mentési akciók segítségét igénybevenni a magyar élet fenntartására. Szerves, tervszerű és nagyszabású reformok szükségesek a magyar kérdések megoldásához, a magyarság élete erejének visszaszerzéséhez. Tovább is nagyobb lépésekkel ha­ladni azon az úton, amely intézmé­nyesen biztosítja a magyar tömegek kenyerét. Ennek az országnak nem koldúsokra, hanem egészséges, erős, vagyonos, szilárd gerincű nemze­dékre van szüksége. Mi nem tudunk más Maginot-vonalat építeni a ma­gyar határok védelmére, mint a magyar milliók kemény mellét s ha a franciák óriási nemzeti áldozatot tudtak hozni a híres földalatti erőd­vonalért, a magyar nemzeti áldozat sem lehet kisebb ennek a földfeletti sáncnak a megteremtéséért. Körülöttünk mindenki tudja már, hogy a nemzetek a gyermek lábával lépnek fel a történelem szekerére, ne essék bűnül, ha ezen a szent ünnepen, a fehér harangok zúgása közben sem engedjük el a fekete magyar harangok kötelét, amelyek a meg nem született gyermekért szólnak. Mert a Gyermek mindennek a kezdete, emberségnek, világnak, megváltásnak, jövőnek, dr. k. e. December 30-tín tárgyalja Eger utíros közgyűlése Braun Károly polgármester nyugdíjazási ügyét A közgyűlés határozata csak egy lehet: a polgármester marad Eger, december 24. December 30-án, csütörtökön dél­után 4 órakor tartja ebben az év­ben utolsó közgyűlését Eger város képviselőtestülete. A közgyűlésnek egy rendkívül fontos kérdésben kell határoznia, amennyiben a tárgyso­rozat első pontja Braun Károly polgármester nyugdíjazásának ügye s józan megfontolás után a képvi­selőtestület határozata csak az le­het, hogy a polgármestert vissza­tartja állásában. Egy ízben már rámutattunk ar­ra, hogy Eger város polgárságának szüksége van Braun Károly takaré­kos szellemére. A város háztartá­sának és üzemeinek súlyos hely­zetét csak ez a minden fillér ki­adást alaposan megfontoló takaré­kosság hozhatja rendbe. S a pol­gárság annál is inkább ragaszko­dik Braun Károly személyéhez, mi­vel ennek a takarékossági politi­kának eredményei igen örvendete­sen mutatkoznak. Hogy csak egyet említsünk, a nagy port felvert HOKTÁR-ügy, amelyben a kölcsönt folyósító bankkal csak a legnagyobb nehézségek árán sikerült a meg­egyezés, a legsimább mederbe ke­rült, a város pontosan teljesíti rész­letfizetési kötelezettségét, amire az utóbbi években nem volt példa s ebben az évben már száz ezer pengőt fizetett ki a MOKTÁR nak. Ez a fizetési készség országos viszonylatban is ritkaságszámba megy, érthető tehát az az elisme­rés, amellyel a felettes hatóságok Eger polgármestere felé fordulnak. Tudomásunk van arról, hogy a pénz­ügyminisztérium' és belügyminiszté­rium illetékes tényezői is kifejez­ték határozott kívánságukat, hogy Braun Károly helyén maradjon, mert mióta mint polgármester te­vékenykedik, a minisztériumokat nem zaklatják a város hitelezői. De minden anyagi érdek is amel­lett szól, hogy a közgyűlés vissza­tartsa a polgármestert. Eger vá­rosa három polgármesteri özvegyi nyugdíjat folyósít évi tiz és fél ezer pengő összeggel. Egy pillana­tig sem akarjuk a munka jól meg­érdemelt jutalmát bárkitől is saj­nálni, de a mai nehéz időkben ér­demes meggondolni, hogy ez az összeg évi hat és fél ezer pengővel emelkedjék-e, vagy pedig megmarad­jon mai keretében, tetézve azzal az előnnyel, amelyet egy kitűnő munkabírású ember munkaereje je­lent a városi közigazgatásban. Ugyancsak figyelemreméltó a vá­rosi gépüzemek helyzetének javu­lása Braun Károly polgármestersége alatt, mert az adatok azt bizonyít­ják, hogy a gépüzemek 1940-re ter­vezett szanálása ebben a takarékos- sági szellemben sikerülni fog. A múlt évben az üzemek 159, az idén 134 ezer pengő tőketörlesztést tel­jesítettek, ezenkívül a két évben összesen 149 ezer pengő kamatot fizettek ki. Mindezek a körülmények megerő­sítik Eger város polgárságát annak a határozott kívánságának kialaku­lásában, amely a polgármester visz- szatartására irányul. Hallottunk ugyan néhány megjegyzést, amely­ből arra lehet következtetni, hogy a közgyűlés néhány tagja hajlandó nyugdíjba engedni a polgármestert, azonban nem tudunk elképzelni okokat, amelyeket ez a törpe kisebb­ség döntően szembehelyezhetne a fenti meggondolásokkal. Braun Károly polgármester ne­héz időkben, súlyos körülmények között vette át a város vezetését. Nem várta az alkotó polgármes­terek dicsősége, amelyben ugyan eddig nem sok örömük volt az al­kotó polgármestereknek, minden­esetre azonban szerepe éppen olyan fontos, mint azoké. A város anyagi helyzetének rendbehozatalát olyan tervszerűen, olyan eréllyel indí­totta meg, hogy ha pillanatnyi el­lentétek el is kedvetlenítették, méltó, hogy ennek a munkának a befejezése is az ö működéséhez fűződjék. Az üzemek szanálása 1939-ben fejeződik be s ez egyúttal a városi háztartás helyzetének javulását is jelenti. Eger közönségének bizalma ennek a nehéz feladatnak a meg­oldására Braun Károlyt tartja a legalkalmasabbnak. Ennek a biza­lomnak kell megnyilvánulnia a vá­ros decemberi közgyűlésén. A közgyűlést Eger város polgár­sága körében rendkívül nagy érdek­lődés előzi meg s úgy tudjuk, hogy a képviselőtestület tagjai közül többen írásbeli indítványt adtak be Braun Károly polgármester vissza­tartása érdekében. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Az Érsekfőpászfor adománya az egri hadirokkantaknak Szmrecsányi Lajos dr. érsek, pápai trónálló szivének igaz szere- tetével támogatja a világháború rokkantjait, akik az ország védel­mében egészségüket, testi épségüket áldozták. Az Érsekíőpásztor minden évben jelentős értékű adománnyal teszi emlékezetessé a karácsonyt az egri hadirokkantak számára s most is négyszáz mázsa tűzifát ajándékozott a HONSz egri csoport­jának. A HONSz mély hálával vette az adományt s a tűzifát részben már szét is [osztotta t agjai között. Maga a csoport is hozzájárult sze­gény tagjainak karácsonyi ünnepé­hez, amennyiben négyszáz pengőt osztott ki közöttük pénztárából. f

Next

/
Oldalképek
Tartalom