Eger - napilap, 1937/2

1937-10-10 / 162. szám

Eger, XL Vili. év/. 162. szám ÄBH 12 FILLÉR ♦ Vasárnap & Trianon 18, 1937 október 10. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PjENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 8 FILLÉR, VA­SÁRNAP 12 FILLÉR. — POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK­SZÁMLA: 54.588. SZ. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG ¥áRM£i3¥EI FŐÚTIRA! NAPKLAF SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLD­SZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: SZENT JÁ­NOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ JÓ­ZSEF, SZ.BERTALAN- ü. 1. TELEFON: 322. Megépült a Szent Lajos egyházközség temploma Ä magyar barokk új elképzelései valósultak meg a templom tervezésénél — Még bizonytalan a felszentelés időpontja í Eger közönsége ezévben Is megünnepli a dicsőséges várvédők emlékét Ez évben 385. évfordulója van annak, hogy Dobó István és vitézei a nagy túlerővel ostromlott egri vár alól a török hadakat, azok minden erőfeszítése ellenére is, elűzték s a magyar történelem egyik legdicső­ségesebb fegyvertényével örökre be­írták nevüket a halhatatlanság aranykönyvébe. Dobó István és hőseinek kardja is elporladt már, de szellemük itt él a legendás falak tövében, serkentve a késő utódokat megingathatatlan hazahűségre és önfeláldozásra. A várostrom dicsőséges befejezé­sének napját, október 13-át a Dobó István nevét viselő 14. egri honvéd­gyalogezred és a város közönsége Eger, október 9. A Budapesten most megnyílt nem­zetközi fürdőügyi kongresszus részt­vevői, mintegy kétszázan, Egerbe rendezik meg egyetlen vidéki ki­rándulásukat, A vendégek szerdán, október 13 án érkeznek Egerbe, a kongresszus elnökének dr. József Fe­Gyöngyös, október 9. A Gyöngyösi Katolikus Legény- egylet a következő időkben tovább halad a fejlődés útján. Most készült el az egyesület új alapszabálya, mert a Legényegylet vezetősége régen tapasztalta, hogy az érvényben lévő alapszabályok nem felelnek meg a kor követelményeinek. Az új alap- szabályzatot október 24-én terjesz­tik a közgyűlés elé. A vezetőség szép és nagyszabású kulturális és építkezési programmot állított össze, melynek nagy részét már a közeljövőben meg is valósít­ják. A tervek szerint a tél folya­mán több műkedvelői előadást ren­deznek, az egymást követő vasár­napok délutánjain pedig megrende­zik a közönség körében már meg­kedvelt kultúrdélutánokat, amelye­ken a város több vezető személye tart előadást. Komoly tervek álla­ezévben is felbuzdult lélekkel, ke- gyeletes érzésekkel ünnepli meg. Az ünnepséget előkészítő bizottság már összeállította a Dobó-emlékmű j előtt tartandó ünnep rendjét, ame- * lyet legközelebb részletesen ismer- j tétünk. Ünnepi beszédet vitéz dr. j Jávor Ernő vm. másodfőjegyző mond, a honvédséghez Bozóky Tasziló al­ezredes intéz buzdító beszédet. A rendező bizottság kéri a tes­tületek, intézetek és iskolák veze­tőségét, hogy az elhelyezés zavar­talan biztosítása érdekében a meg- j jelenő alakulatok létszámát és a vezető nevét 9-én, déli 12 óráig jelentsék be az idegenforgalmi hivatalban. renc királyi hercegnek és Anna királyi hercegasszonynak vezetésé­vel. A fenséges vendégeket a világ minden országának képviselői mel­lett elkísérik a magyar fürdőügy előkelőségei is. A kirándulók pro­gramjáról az idegenforgalmi hivatal gondoskodik. nak készen az egyesület épületének modernizálására, különböző átalakí­tásokkal, bővítésekkel és újabb épí­tésekkel. Minden helységet modern szel­lőztető készülékkel látnak el. A te­lek Török Kálmán-utcai szakaszán pedig egy kisebb emeletes épület emelését vették tervbe, amelynek emeleti részén az egyházi másodel­nök lakása, a földszinti részén pe­dig a házfelügyelő lakása és a vá­roson átutazó egyleti tagok ré­szére egy ágyakkal berendezett tá­gas szoba áll majd rendelkezésre. A vezetőség bízik abban, hogy a- mint a közel múltban lefolytatott építkezések 9500 pengős költsége sem okozott az egyesületnek anyagi megterhelést, a most tervbevett építkezések is minden különösebb anyagi megerőltetések nélkül lesz­nek megvalósíthatók. Eger, október 9. A hét elején szétbontották az áll­ványokat a Szent Lajos egyház- község új templomának belsejében s elkészült a nagyok és kicsinyek áldozatkészségének müve. Erről az áldozatkészségről még lesz alkal­munk külön megemlékezni; a temp­lom szemléleténél, építészeti sajá­tosságainak vizsgálatánál csak any- nyit említünk, hogy meglátszik a jó szándék, az építő hit lelkessége minden kövén. Új templommal lett gazdagabb, valóban gazdagabb Eger s ez az ép akt a templom kultúrájában oly j nagy, barokk stílusában oly sok 1 változatú Egerben külön helyet, ! méltatásban külön figyelmet érde- i mel. Valószínű, hogy építész körök- ä ben sok vita indul a Szent Lajos- ! templom építészeti felfogása körül, I bizonyos azonban, hogy országos vi- I szonylatban is újságot jelent a ba- ! rokk stílusművészetben mindazoknak | a követelményeknek az összehango­lása, amelyek a templom tervezésé­nél Hevesy Sándor építészmérnököt irányították. Egy nagymultú barokk város külső j részén, szelíd kertek között, egy- I szerű emberek számára kellett meg- | fogalmazni ezt a barokk formai ; mondanivalót. Ez volt az egyik ; szempont. A másik az új szerkezeti ] elemek, az új, gazdaságosabb építési | anyagok bevezetése az építkezésbe, í amelyet az anyagi lehetőségek is | megköveteltek, azon az elgondolá- | són túl, amely a kor szellemét is i meg kívánja szólaltatni az építési • formák kifejezésében. A környezet, j a múlt és jelen összeegyeztetése s az | anyagi keretek igen szép és érde­kes eredményeket hoztak létre a tervező képzeletében, találékony művészi szellemében. A Kerecsend felé vezető ország­úiról jobb kéz felé nyílik kilátás az új templom képére. Az első benyo­más, ami a szemlélőt érinti az, hogy az épület inkább zömök, mint nyú­lánk. A barokk sajátos nyugtalan­ságából csak a torony két oldalától induló oromzat hullámos rajza ma- | radt meg, továbbá az ablakok szem­öldökének kecses vonala s a falakat oldalról támasztó pillérek enyhén duzzadt, csigavonalban fejeződő for­mája. A zömökségre való törekvést hangsúlyozza a torony lábazatának kiszélesedő kiképzése, a toronyabla­kok szélesre húzott, fekvő téglalap­alakja, de ebben a szellemben ké­szült a torony sisakja is, a finom­művű kereszttel. Ezen a kevésszámú külső díszítésen kívül a falsíkok osztatlanok, simák és nyugodtak. Ugyanekkor nem merevek mégsem, mert a durva, szemcsés vakolat el­lágyítja, meleggé hangolja őket. A toronyfal közepén, zöldre fes­tett kis kiugró tető alatt szobor­fülke mélyül. A fülkében foglal he­lyet a templom védőszentjének, Szent Lajos francia királynak szobra, egy tehetséges szobrászművésznek: Iva- novics Jánosnak igen sikerült alko­tása A király lovagi ruhás, glóriás ; alakja egyik lábával kissé előre lép, s ezzel a szobortest kényedén el­csavarodik, emlékeztetve a tizen­nyolcadik század szobrászainak fel­fogására, ugyanakkor a ruha redö- zete, egyszerű megoldásával az új formák felé mutat s ebben az el­képzelésben követi a templom ter­vezőjének gondolatát. A szobor ki­fejezése áhítatot keltő, kidolgozása tökéletes. A templom belsejébe lépve derű, világosság és egyszerűség fogadja a szemlélőt. A tervező csak a belső pillérek szélességében boltozta át a menyezetet egy-egy dongaboltozat­tal, egyébként a menyezet az uj anyagok és szerkezetek követelmé­nyének megfelelően lapos; keskeny bordákkal sűrűn bordázott. A belső tér három részre oszlik, az elsőt a szentély foglalja le, a középső a templom hajója, amely hátul a kó­rusban végződik. Ez a térmegoldás, arányos méreteivel, tetőszerkezeté­vel, meghitt melegségüvé teszi a templomot. A szentély finom homályba olvad és mérsékelt hajlatú fal ha­tárolja. Egyébként a szentély, a szószék és a kórus kiképzése őrzött meg legtöbbet a barokk hagyomá­nyokból, azt sem a rokokóba hajló túlzó cicomából, hanem az általá­Szerdán Egerbe rendez kirándulást a nemzetközi fürdőügyi kongresszus kétszáz vendége József Ferenc dr. királyi herceg vezetésével Toutíbb halad a fejlődés útján a Gyöngyösi Katolikus Legényegylet

Next

/
Oldalképek
Tartalom