Eger - napilap, 1937/2
1937-08-01 / 122. szám
Eger, XL VIII. évf. 122. szám Arä 10 FILLÉB ♦ Vasárnap ♦ Trianon 18, 1937 augusztus 1 ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. —POSTA- TAKAREKPÉN ZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 588 GYÖNGYÖSI ÚJSÁG YÁBMEGYEI FOLITIEÜJ NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLDSZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: SZENT JÁNOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZ. BERT ALAN- U. 1. TELEFON: 322. fi holnapi közgyűlésen tárgyalják le az egri hegyközség rendtartását A birtokszerzés feltételei Minden telepítés, minden birtokpolitikai művelet, amelyet eddig világszerte végrehajtottak, azt bizonyítja, hogy ezeknek az akcióknak sikere elsősorban a telephelyhez, vagy általában birtokhoz jutottak egyéniségétől, munkaképességétől és munkakészségétól, a föld ésszerű megmívelésében való járatosságától, nemkülönben anyagi erejétől függ. Ezért nem lehet sem telepeseket, sem más úton és módon földhözjuttatandókat, akár önálló földszerzőket, akár kisbérlöket, de még házhelyszerzőket sem igen gondos egyéni kiválasztás nélkül toborozni. A most életbelépő új magyar birtokpolitikai törvény és annak végrehajtási rendelete ezeken a gyakorlati tapasztalatokon és minden birtokpolitikai tevékenység keretén belül feltétlenül érvényesülő igazságokon épülnek fel. Azokat a kellékeket, amelyeket a reális birtokpolitika a törvény végrehajtása során a birtokszerzőktől megkövetel, három főcsoportra oszthatjuk. Első kellék a szakértelem, a második az egyén rátermettsége, megbízhatósága, a harmadik pedig az, hogy a vállalkozáshoz megfelelő anyagi ereje legyen. Ezért részesíti előnyben a birtokpolitikai törvény azokat, akik földműves szakiskolát, kertészeti iskolát, vagy megfelelő tanfolyamokat látogattak, továbbá a hivatásos földmívelőket, akik az élet iskolájában sajátították el a föld megmívelésének tudományát. Természetesen ezek közé sorozza a volt mezőgazdasági munkásokat, a sommásokat és aratókat, továbbá a volt mezőgazdasági cselédeket, mint akik gyermekkoruktól okszerű földmíveléssel foglalkoztak, ebben a munkakörben nevelkedtek fel. Hogy a kiválasztásnál a földmíves vitézek, tűzharcosok, hadirokkantak és hadiárvákra különös tekintettel van a törvény, ez semmivel sem gyengíti, sőt erősíti azokat az alapelveket, amelyekhez a köz érdekében szigorúan ragaszkodik. Ami pedig az anyagi felkészültséget illeti, ebben a tekintetben a törvény azt a mindenképen helyes és megokolt álláspontot foglalja el, hogy senkit sem szabad erejét meghaladó vállalkozásokba sem belevinni, sem beleengedni. A legkevesebb, amit egy birtokszerzőtől meg lehet követelni, a megfelelő élő és holt felszerelési leltár, az önálló földvásárlótól pedig az, hogy az ingatlan becsértékének meghatározott százalékát készpénzben ki tudja fizetni. Ezért különböztet meg a törvény és a végrehajtási rendelet olyan birtokszerzőket, akik tulajdont és olyanokat, akik csak haszonbérieteket szerezhetnek. Nem enged senkit erején felül vállalkozni, nem engedi olyan kötelességek vállalását, amelyek túlhaladják a birtokszerző teljesítőképességét és már előre is a vállalkozás csődjével fenyegetnek. De gondol a törvény és a rendelet olyan árnyalati különbségekre is, amelyek a jelentkező birtokszerzőket alkalmasakká, vagy kevésbbé alkalmasakká minősítik. Ezért rendeli el az egyéniség szerint történő kiválasztást és ezért gondoskodik arról, hogy az alkalmatlannak bizo- nyulók később is kizárhatók legyenek a vállalkozásból. Rendbontásokra, izgága elemekre, munkakerülőkre nincs szükség a birtokpolitikai műveletek végrehajtásánál. Másrészt viszont előnyt kell nyújtani a többgyermekes földművelőknek, mert ezeknek munkaereje és munkaképessége az egészséges gyermekek számával egyenlő arányban növekedik. Az összedolgozó, jó család a családfő vezetésével nagyobb parcellát jobban, olcsóbban tud megművelni, természetes tehát, hogy mint vállalkozó a siker nagyobb reményével kezdheti el munkáját. A kiválasztásnak ez a gondosan szem előtt tartott szabályai teszik jogosulttá azt a reményt, hogy ennek a birtokpolitikai törvénynek végrehajtása során valóban erőteljes új gazdasági kisüzemek keletkeznek majd és ezzel együtt növekedik az önálló, független falusi porták száma is. Szent István dtpengősök készülnek. Szent István első királyunk halálának 900. évfordulója alkalmából, 1938 év folyamán Szent István- ötpengős érmét veret az állam. Az új pénz előlapját Szent István alakja díszíti, hátlapjára az ország címere kerül. A belügyminiszter nyilvános pályázatot hirdet a pénzérme mintájának elkészítésére öt 2500—500 pengős díjjal. Eger, július 31. Braun Károly polgármester, mint a nemrégiben megalakult egri hegyközség elnöke vasárnap délelőtt 11 órára közgyűlésre hívta egybe a hegyközség tagjait a városháza nagytermébe. A közgyűlés egyetlen tárgypontja a hegyközségi rendtar- tartás megalkotása. A hegyközségben érdekelt termelő társadalomnak elsőrendű érdeke fűződik ahoz, hogy a hegyközségi rendtartás mielőbb elkészüljön, éppen ezért kívánatos, hogy a vasárnapi közgyűlésen minél nagyobb számban megjelenjenek. Abban az esetben, ha a gazdák elégtelen számú részvétele miatt a közgyűlés határozatképtelen lenne, augusztus 10-én, kedden délelőtt 11 órakor tartják meg a városháza nagytermében. Miért van tele az egri gazdák és kereskedők pincéje élsorral? Meg kell akadályozni az olcsó homoki borok Egerbe szállítását Lapunk tegnapi számában az idei szüreti kilátások és szüreti gondok részletes feltárásában megemlékeztünk arról, hogy a gazdák és kereskedők pincéiben úgyszólván minden hordó telve van még multévi borral és az értékesítés nehézségei mellett a hordóhiány veszedelme is előre veti sötét árnyékát. Számos gazda és vendéglős olvasónk ezzel kapcsolatban szemrehányó hangon emlékezett meg előttünk azokról az egri borkereskedőkről, akik a múlt évi szüret kedvező konjunktúráját kihasználva, az alföldi és homoki vidékekről nagymennyiségű mustot vásároltak és szállítottak be Egerbe. Azt is panaszolják továbbá, hogy nemcsak a szüret idején, hanem azóta is, egész éven át szállították Egerbe az olcsó homoki borokat ezek a kereskedők és nagy kárára az egri bortermelőknek, ezek a borok végeredményben Egerből jutnak a fogyasztóhoz vagy italmérőhöz, ha nem is írják rá, hogy hevesi vagy erdőtelki stb. bor., mégis mint Egerből szállított, tehát egri bor szerepel előttük és a nála sokkal jobb egri termésű bor jóhirnevét rontja. Az elmúlt szürettől máig, mintegy húszezer hektoliterre becsülik azt a bormennyiséget, amelyet egyes kereskedők az említett alföldi vidékekről Egerbe behoztak. Azt mondják erre az aggódó szőlősgazdák, hogy ezeket a behozott borokat már el is adták kereskedőink és bizony ha ez a húszezer hektoliter az egri pincék egri boraiból ment volna ki a városból, most nem volnának mind tele az egri gazdák hordói ó-borral és nem volna annyira érezhető a hordóhiány. Húszezer hektoliter ugyanis igen tekintélyes tételt jelent az egri bortermelésben és igen nagymértékben befolyásolná a borok napi árát is. Braun Károly polgármester mint a megalakult egri hegyközség elnöke kijelentette, hogy a hegyközségi törvény módot nyújt arra is, hogy csak származási bizonyítványnyal ellátott borokat szállíthatnak ki Egerből. Ez részben gátat vethet annak, hogy idegen, gyengébb fajta borokat mint egri termelésűt vihessenek ki Egerből. A bajt azonban csak az orvosolná teljesen, ha Egert zárt területté nyilvánítanák a bortermelés szempontjából és idegenből nem hozhatnák be többé a homoki vinkót az egri pincékbe. Szeretnők remélni addig is, hogy kereskedőink átérezve városunk termelő polgársága iránti kötelességüket, önmaguktól elhatározzák, hogy Egerben és az egri pincékből nem kereskednek többé alföldi és homoki borokkal. Ezt kívánja az egri érdek és véleményünk szerint nem hoznának nagy áldozatot, ha a borkereskedelemben egyedül az egri érdeket szolgálnák. Itt említjük még meg, mint az egri és vidéki közönség részéről hallott panaszt, hogy az egri korcsmák és vendéglők legtöbbjében ez- időszerint nem kaphat a vendég megfelelő, a hírnévnek is szolgáló egri fajborokat. Ezen az állapoton szintén segíteni kellene az egri bor érdekében.
