Eger - napilap, 1937/2
1937-07-25 / 118. szám
Eger, XL VIII. évf. 118. szám A H Ä 10 FILLÉR ♦ Vasárnap # Trianon 18, 1937 július 25. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKAREKPÉN ZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 588 ÖE* GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEQYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLD- SZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: SZENT JÁNOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZ.BERTALAN- U. 1. TELEFON: 322. Négyszer annyi barackot exportált Eger az idén, mint az elmúlt évben Majdnem kétszeresére emelkedett a cseresznyekivitel is Ma reggel nagy veszteség érte a kereskedőket a zöldbab szállításánál Eger, július 24. Jól fizet eddig az idén a gyümölcs Egerben. Ifj. Braun Károly városgazda most állította össze az eddig beért és elszállított gyümölcsfélékről készült kimutatást, amelyet a legközelebbi városi közgyűlésen fognak ismertetni. A kimutatásból megállapítható, hogy nemcsak mennyiségre, hanem az anyagi bevételek szempontjából is rendkívül kedvező az idei gyümölcsidény, ami elsősorban arra a körülményre vezethető vissza, hogy sikerült az egri gyümölcsnek jó külföldi piacot biztosítani és az árak mindvégig tartottak. Különösen áll ez a barackra, amelyből jelentős tételeket sikerült elhelyezni az osztrák és svájci piacon. A cseresznyével már egy kis baj volt, mert az 50 vagonos osztrák kontingens korai kihasználása miatt épen a későn érő kiváló egri cseresznyefajták maradtak a hazai piacon, aminek természetesen azonnal jelentkezett kártékony hatása az áralakulásnál is. Különösen akkor tűnik ki gyümölcskivitelünk emelkedő iránya, ha az idei export eredményeit összevetjük a tavalyival. Az idén elszállított cseresznyemennyiség 9987 mázsát tesz ki, 279.750 pengő értékben, míg a tavalyi 5088 mázsát ért el, 174.593 pengő értékben. Az idei export bevétele tehát több mint 100.000 pengővel haladja túl a tavalyit. Az osztrák piac 27 vagont vett fel, Budapést 43 vagont, a többit a főváros környéke és egyéb vidéki piacok. Sárga barackból az idén június 20-ig — az exportkimutatás lezárásáig — 3469 mázsát szállítottak el 116.145 pengő értékben, a tavalyi kivitel ezzel szemben mindössze 720 mázsát ért el 19.879 pengő értékben. Az idei kivitel tehát négyszerese az elmúlt évinek, az idei export még folyamatban van s növekedik. Bécsbe 26 vagonnal, Svájcba 3 vagonnal s 1 vagonnal Budapestre szállítottak el. Az árak mindvégig szilárdak voltak, ami az eladott mennyiséghez viszonyított pénzértékből is kitűnik. Egresből a tavalyi 43 mázsával szemben az idén 272 mázsát adtunk el 11.040 pengő értékben, ri- bizliből 235 mázsát 12.622 pengő értékben a múlt évi 49 mázsa 711 pengős értékével szemben. A szilva most érik, 30—40 mázsa a napi felhozatal s kg.-kint 30 — 40 f-es áron cserél gazdát. Szőlőből a korai Csabagyöngye érik, 2—3 napon belül ebből is megkezdődik a kivitel. Végeredményben az idei kivitel értéke a kimutatásban szereplő négy gyümölcsből : a cseresznyéből, sárgabarackból, egresből és ribizliböl 419.557 pengőt tesz ki a tavalyi kivitel 196.292 pengő értékével szemben. Äz egri zöldbab válsága Tegnap váratlanul sűlyos helyzetet teremtett az egri zöldségpiacon a zöldbab katasztrófális árzuhanása. Az egri kereskedők budapesti szállításra 50 mázsa zöldbabot vásároltak fel tegnap reggel, mázsán- kint 5 pengős áron. A kereskedőket ezen kívül mázsánkint 3 pengős rezsiköltség is terheli, cúgy hogy 8 pengőjükben volt egy mázsa zöldbab. Jó bevételt reméltek a keresett idény cikkből, számításukban azonban keservesen csalódniuk kellett. Tegnap ugyanis a váratlanul nagy vidéki felhozatal olyan árubőséget, illetve túlkínálatot okozott a fővárosban, hogy már az első tételek jóval a beszerzési költségen alul találtak csak vevőre. Az árzuhanás tovább tartott s az egri kereskedők kiváló minőségű árujukért mázsánkét mindössze két és fél pengőt tudtak elérni. Az egri zöldbab termés nagyjából 100 mázsára tehető, alig hihető hát, hogy a másik ötven mázsán megtérül az, amit a tegnapi krachon vesztettek a kereskedők. Vasárnap szentelik meg a Szent Lajos egyházközség áj templomának toronykeresztjét A szentelés! szertartást vitéz Subik Károly pápai prelátus végzi Eger „Lajos városáéban, a ke- recsendi út mellett elterülő Szent Lajos egyházközségben elkészültek az új templom magasépítési munkái. A júniusban megtartott bokrétaünnepség óta elkészítették a tornyot, felállították a tetőszerkezetet s megkezdték az ízléses, szép barokk templom belső vakolását és csinosítását. Az elvégzett munkák után vasárnap sor kerül a templom keresztjének megszentelésére és felhelyezésére, ami hagyomány szerint szép szertartás és ünnepség keretében történik meg. Ebből az alkalomból vitéz Subik Károly pápai prelátus vasárnap reggel 9 órakor tábori misét mond a templom előtti téren s a mise közben megszenteli az új templom keresztjét, amelyet azután felhelyeznek a torony tetejére. A kereszt felhelyezési ünnepségén nemcsak a Lajos-város népe vesz részt, hanem sokan jelennek meg a többi városrészekből is, hogy megbecsüljék a templomot építtetők nagy áldozatát, a dolgozók munkáját s együtt örvendezzenek velük az építkezés újabb eredménye fölött. Heves vármegye iparossága mozgalmat indít, hogy elsősorban a helyi építőiparosoknak juttassák a milliós galyatetői építkezést Eger, július 24. A Galya-tetőn közel két millió pengő befektetéssel nemsokára meginduló nagyarányú építkezések érthetően érdeklik Hevesvármegye egész építő iparát. A vármegye építő ipara köztudomás szerint évek óta súlyos válsággal küzd, a tőkehiány miatt megfogyatkozott építőkedv folytán a szakma foglalkoztatása erősen megcsappant és régi, nagy forgalmú cégek ma éppen hogy fenntartani képesek magukat. A hevesmegyei építőiparnak a múltban, de a jelenben is erős küzdelmet kellett folytatnia minden olyan esetben, amikor nagyobb közmunkák .vállalatáról volt szó, mert hiszen az ország minden részéből, de főleg a fővárosból jelentkező versenytárgyalási ajánlatok erős konkurrenciát jelentettek a helyi iparnak és legalább is erősen megszorított kalkulációra kényszerítették őket, ha az esetleg jobb beszerzési forrással rendelkező, kedvezőbb helyzetben lé vő idegen ajánlattevőkkel szemben versenyképesek akartak maradni. Nem egy esetben fordult elő, hogy éppen a nagyobb szabású munkáktól esett el a hevesmegyei építő ipar s idegen vállalkozók kapták meg a jelentős jövedelmet is jelentő munkát, sőt a generálvállalkozók sem a helyi ipar érdekeit tartották szem előtt- a részletmunkák kiadásánál, holott a hevesmegyei ipar bebizonyíthatóan rendelkezik azzal a technikai felszereléssel, képzettséggel és alkalmassággal, amelyet a vállalkozó, illetve a munka megkíván. Az újabb milliós mátrai építkezés versenytárgyalását hétfőn tartják meg, illetve ekkor döntenek a beérkezett ajánlatok fölött. Amint értesülünk, a hevesmegyei építőipai- mozgalmat indít aziránt, hogy az építkezésnél megfelelő mértékben érvényesüljenek a helyi építőszakma érdekei s a fővállalkozók elsősorban hevesmegyei iparosoknak adják alvállalatba a galyatetői építkezésnél meginduló munkákat. A legközelebbi napokban érdekképviseletük útján felkeresik a vármegye főispánját és alispánját, valamint a magyar közélet Heves megyéhez fűzött férfiait, hogy hathatós támogatásukkal járuljanak hozzá és vigyék keresztül a hevesmegyei építőipar jogos és méltányos kérelmének figyelembe vételét. Remélik, hogy sikerül kívánságukat érvényesíteni a meginduló gályái építkezéseknél, ami újabb erősödést és lendületet adna a válsággal küzdő hevesmegyei építőiparnak.
