Eger - napilap, 1937/2
1937-07-03 / 105. szám
Eger, XL VIII. évf. 105. szám A r ä 6 FILLÉB ❖ Szombat ♦ Trianon 18, 1937 július 3, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. - EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. —POSTA- TAKAREKPÉN ZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 588 GYÖNGYÖSI ÚJSÁG vAhmeotb politikai napilap SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLDSZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: SZENT JÁNOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZ.BERTALAN- U. 1. TELEFON: 322. A külföldi adósságok rendezése Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter és Imrédy Béla, a Nemzeti Bank elnöke tanácskozásokat folytattak Londonban és Párisban külföldi adósságaink rendezéséről. A tanácskozások igen komoly és örvendetes eredménnyel jártak. A népszövetségi kölcsön londoni bizottsága méltányolta azt, hogy Magyarország mindeddig jó adós volt és nehéz időkben is mindenkor pontosan teljesítette vállalt fizetési kötelezettségeit. Ennek a méltánylásnak következménye az új megállapodás, amely szerint a réginél lényegesen kedvezőbb feltételekkel kezdhetjük meg külföldi tartozásaink végleges rendezését, a népszövetségi kölcsön tárgyában pedig végleges megállapodással konverzió lépett életbe. A londoni és párisi tárgyalások eredményeként két megállapodás szövege került a nyilvánosság elé. Ezek közül az egyik az 1930-ban Londonban fontsterlingre kibocsátott kincstári váltókölcsönre vonatkozik és három évre szól. Lényege az, hogy mostantól kezdve az eddig fizetett két és félszázalékos kamat- szolgálcatás helyett egy és fél százalékot fogunk fizetni fontsterlingben. A jövő 1938. évi január havától kezdődően törleszteni fogjuk a tőkét is. Erre a tőketörlesztési célra alapot létesítünk a tőke névértékének másfélszázalékát kitevő és fontsterlingben évenként lefizetendő összegből. Ebből az alapból fogjuk beváltani, illetve visszavásárolni a nekünk visszavásárlásra legolcsóbban felajánlott váltókat azzal a kikötéssel, hogy a névértéknek 45 százalékánál nagyobb összegre szóló visszavásárlási felajánlást nem vagyunk kötelesek elfogadni. A népszövetségi kölcsön tárgyáén létrejött megállapodás, — amint nár említettük, — lényegében any- íyit jelent, hogy igen előnyös fel- ,ételü konverziót sikerült elérnünk, kmit eddig transzferálva fizettünk levizában, azt a hitelezők a múltra íézve végleges kiegyenlítésül fogadják el. Visszakapjuk ennek ered- aényeként a pengőben letett és ál- aluk részben kölcsönvett kamat és őketörlesztési összegeket, amelyek ranszferálásra nem kerültek. Visz- zakapjuk ezeket az összegeket a incstárjegyekkel egyetemben. A kölcsön kamata fejében a jövőben évi 4’5 százalékot fizetünk külföldi fizetési eszközökben. A nép- szövetségi kölcsönnél is meg fogjuk kezdeni a tőke törlesztését 1940. évtől kezdve éspedig a névérték szerint számított tőkeösszeg egy százalékát fogjuk ezen a címen évenként fizetni. A törlesztés visszavásárlás, vagy sorsolás útján történik, tehát legfeljebb névértékben. Mindezek következtében megváltozott a kölcsön- kibocsátásnak az az eredeti feltétele is, hogy ezt a tartozásunkat 1944-ig kell lefizetni. Ezt az eredményt annak köszönhetjük, hogy jó adósok voltunk. Bebizonyult, hogy kötelezettségeink teljesítésére irányuló eddigi erőfeszítéseink hasznos befektetések voltak és most meghozták gyümölcsü- j két. A népszövetségi kölcsön Ion- j doni bizottsága külön hangsúlyozza, hogy a magyar kormány rendezésre vonatkozó ajánlatát tisztességesnek és méltányosnak találja és azt a kötvénybirtokosoknak elfogadásra ajánlja. Nagy lépést jelentenek ezek a megállapodások a normális pénzügyi és gazdasági viszonyok helyreállítása felé vezető úton. Ezeknek eredményeként olyan nyugalmi ál- j lapot remélhető, amely lehetővé teszi a kormánynak, hogy fokozott erővel lásson hozzá a belső adósságok rendezéséhez és ezzel megteremtse a teljes pénzügyi és gazdasági stabilitást. A megalakult egri hegyközség kéri a kormánytól a borfogyasztási adó és a körforgalmi korlátozások megszüntetését Eger, július 2. Az egri hegyközség első ízben június 20-ra egybehívott alakuló közgyűlését, mint ismeretes, a gazdák részvétlensége miatt határozat- képesen nem lehetett megtartani s így a közgyűlést Péter és Pál napján, kedden tartották meg a városháza nagytermében, amelynek padsorait ez alkalommal teljesen elfoglalták a megjelent szőlősgazdák. A közgyűlést délelőtt 10 órakor Braun Károly polgármester nyitotta meg, röviden ismertetve a hegyközségi törvény rendelkezéseit. A birtoknyilvántartó hivatal adatai szerint 2300 kát. hold szőlő van Egerben, a valóságban azonban a szőlőterület eléri a 3900 holdat, a különbség oka, hogy sokan tértek át más művelési ágra. Felhívta a gazdák figyelmét, hogy a művelési változást mielőbb jelentsék be, mert a bejelentés elmulasztása kihágás és büntetést von maga után. Nagy Lajos ezután a közgyűlés nevében felkérte Braun Károly polgármestert a hegyközség elnöki tisztségének vállalására. Braun polgármester köszönettel fogadta el a megtiszteltetést és ígéretet tett, hogy hagyomány és közös érdek szerint minden erővel támogatni fogja az egri szőlőtermelők érdekeit. Nagy Lajos ezután felolvasta a 24 tagú választmány megalakítására vonatkozó előterjesztést. A belváros \ 4, a negyedek pedig 5—5 választmá- j nyi tagot küldenek. A belváros 4 választmányi helyére Gröber Jenőt, Braun Bélát, Csillag Zsigmondot és Nagy Lajost választották, Gröber Jenő azonban elutasította a tisztséget azzal, hogy a másodízben, tehát szerinte presszióval összehívott hegyközségi alakulás célját nem látja. : A termelőtársadalom ígéreteken ki- j vül többet alig kapott. Ha a kor- i mány régi ígéreteinek eleget tesz a ’ borfogyasztási adó eltörlése s a bor-, j valamint a gyümölcsforgalmi korlá- j tozások megszüntetésével, készség- ! gél vállalja a tisztséget, de addig, csak mint egyszerű közkatona kíván szőlősgazdatársai érdekeiért harcolni. Petro Kálmán dr., Hevesy Gusztáv és Braun Károly polgár- mester kérték Gröber Jenőt, hogy fogadja el a tagságot, mert éppen tömörüléssel lehet remény a sikerre s a hegyközség nem nélkülözheti a független birtokosok közreműködését. Gröber Jenő azonban megmaradt elhatározása mellett. Általános helyeslés közben mutatott rá ismételten a gazdák sérelmeire: a bor- fogyasztási adó tűrhetetlen terhére, az értékesítési korlátozásokra és a szeszkartell túltengő hatalmára s javasolta, hogy a közgyűlés a megalakulás alkalmából történő üdvözlés kapcsán kérje a fogyasztási adó ! és a forgalmi korlátozások megszüntetését. Végül is a közgyűlés Gröber Jenő helyét Meyer Béla dékánkanonokkal töltötte be. A Cifrasáuc-negyed választmányi tagjai lettek: Csomós János, Nagy Kálmán, Cseh András, Págyi József és Vas Bernát. A Makiári II. negyedben : Fazekas Miklós, Győrfi Mihály, Szajlay Sándor, dr. Petro Kálmán és Fazekas Albert. A Hatvani II. negyedben: Nagy László, Sós Mihály, Tóth Ferenc, ifj. Molnár Ferenc és Lang Nándor. A Hatvani III—IV.-ben : Kovács István, Hevesy Gusztáv, Bánfi Sándor, Csetényi László és Okolicsányi Imre. Okolicsányi Imre alispánt Nagy Lajos ellenzése ellenére nagy lelkesedéssel választotta meg a közgyűlés. Petro Kálmán dr. Nagy Lajos felszólalására válaszolva hangsúlyozta, hogy nemcsak a dolgozókra, hanem a dolgoztatókra is szüksége van a hegyközségnek, s Okolicsányi Imre személyében nem az alispánt, hanem a szőlőkultura érdekében nagy áldozatokat hozó egri mintagazdát tiszteli meg a tagsággal a közgyűlés. Örömét fejezte ki a választmány összeállítása fölött, mert abban önálló gazdák vannak többségben, s kérte a gazdaközönség támogatását. Nagy Lajos megjegyezte, hogy nem személyes célzat vezette felszólalásában. A közgyűlés ezután a vármegyei hegyközségi tanácsba Hevesy Gusztávot delegálta, majd Braun Károly polgármester a hegyközséget megalakultnak nyilvánította. A továbbiakban bejelentette az elnöklő polgármester, hogy a választmány a törvény értelmében 30 nap alatt elkészíti a hegyközségi rendtartást, amelyet bemutatnak a közgyűlésnek és a vármegye törvényhatóságának is, jóváhagyás végett. Elhatározta a közgyűlés, hogy megalakulása alkalmából üdvözli a kormányt és kéri a borfogyasztási adó, valamint az értékesítés korlátozásáról szóló sérelmes rendelkezések hatályon kívül helyezését. Lang Nándor, Nagy László örömüket fejezték ki a megalakulás fölött. Szajlay Sándor a piaci árusítás korábbi megkezdésének lehetővé tételét és a piaci visszaélések meggátlására piacbiztos kiküldését kérte, fida Ferenc a piaci mérlegelés körüli visszaéléseket tette szóvá, Sós Mihály a termelők ne-
