Eger - napilap, 1937/2

1937-11-14 / 182. szám

ÄRH 12 FILLÉR Eger, XL Vili. évf. 182. szám ♦ Vasárnap * Trianon 18, 1937 november 14, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 8 FILLÉR, VA­SÁRNAP 12 FILLÉR. — POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK­SZÁMLA: 54 588. SZ. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VASMEGYEI POLITIKAI HÄPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLD­SZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: SZENT JÁ­NOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ JÓ­ZSEF, SZ.BERTALAN- U. 1. TELEFON: 322. A missié a főszékesegyházban és a minoriták templomában november 13-án, szombaton este 6 órakor kezdődik és 21-ig bezárólag tart. Ismét négy község egyesítését sürgeti Heves vármegyében a belügyminiszter A hétfői kisgyűlés dönt a községek egyesítéséről Eger, november 13. A belügyminiszter részéről már régebben az a törekvés nyilvánul meg, hogy a nagy államsegéllyel dolgozó, tehát magukat önerejükből eltartani nem tudó községeket köz­igazgatásilag egyesítse, ahol erre a községek közeli fekvésénél fogva lehetőség nyílik. Ezt a törekvést a vármegyék közönsége nem fogadta szívesen, mert a községek fejlődésé­nek visszaesését látja benne. Legutóbb Heves vármegye három községének egyesítését kívánta a j belügyminiszter. Bükkszenterzsébet, j Tarnalelesz és Fedémes községekét, a kisgyűlés akkor azonban e terv ellen döntött. A törvényhatóság november 15-én, hétfőn délelőtt 11 órakor tartandó kisgyülése elé újabb két-két község egyesítését utalja a miniszter, éspedig Makiár és Nagy- tálya, valamint Aldébrő és Tófalu községek közigazgatási összevonását. A kisgyűlés egyébként Eger és Gyöngyös több közérdekű határoza­tát is elbírálja. A kisgyűlés előtt, délelőtt 10 órakor a törvényhatóság közigaz­gatási bizottsága tart ülést. Tavasz előtt nem kerülhet sor nagyobbszabású elsötétítési gyakorlatra Egerben Gyöngyösön a télen megrendezik az egész városra kiterjedő gyakorlatot Eger, november 13. j A fővárosban legutóbb megren- j dezett nagyszabású légvédelmi, illet- | ve elsötétítési gyakorlat után az ország vidéki városaiban is hasonló j gyakorlatokat tartanak. Legutóbb ! Szekszárd és Székesfehérvár váro­sokban rendelték el ilyen gyakor- ■ latok megtartását. Bár Egerben a j légvédelmi törvény utasításai alap- J ján a légvédelmi szervezetek már csaknem teljes egészében kiépültek a város közönségét is bevonó és az összes légoltalmi szerveket sorom- [ póba állító nagyobbszabású elsöté- ; títési gyakorlat megtartására e- gyelőre nem kerülhet sor a megfe­lelő felszerelés hiányában. Nem va­lami nagy költséget igénylő, hatal­mas technikai apparátust kíván egy ilyen gyakorlat, mégis a város egyelőre nincs abban a helyzetben, hogy az elkerülhetetlenül szükséges felszerelést is beszerezze. Szakértő informátorunk szerint a város egyes részeire terjedő elsöté­títési gyakorlatnak nincs értelme, a város teljes sötétségbe burkolása pedig megfelelő világítási segéd­eszközök nélkül a forgalom bizton­ságát veszélyezteti. Ezért szükség van megfelelő számú gyengefényű kéklámpára, amelyek függetlenül a a közvilágítástól is üzemben tart­hatók s a város útvonalain és terein a forgalom zavartalanságát biztosít­ják. Ezenkívül szükség van irány- jelző táblákra is, amelyek szintén a közforgalom rendjének fenntartá­sát szolgálják. Ezeknek a lámpák­nak és tábláknak a beszerzése csak fokozatosan történhetik, úgy hogy egy általános, az egész városra ki­terjedő elsötétítési gyakorlatra ta­vasznál hamarabb nem kerülhet sor. A tavaszi légvédelmi gyakorlatot egy városnegyedre kiterjedően ren­dezik meg, a gyakorlattal kapcso­latos elsötétítési próba azonban a város egész területére kiterjed. Ettől függetlenül azonban a lég oltalmi szervezet kiépítése tovább folyik. Az erre a célra beállított költségvetés keretében állandóan gyarapítják a felszerelést, azonkívül elméleti és gyakorlati oktatásokat tartanak, hogy az első nagyszabású légoltalmi gyakorlat már tökélete­sen kiképzett hivatásos és polgári alakulatokkal legyen végrehajtható. Gyöngyösön nagyban folynak már az előkészületek s az egyes légvédelmi osztagok ré­szére a szükséges tanfolyamok szer­vezése is megtörtént. A tanfolya­mokon egyelőre csak a védő és mentő osztagok tagjai hallgatják az előadásokat, amelyeket Jáky Károly rendőrfőfelügyelő, légvédelmi pa­rancsnok, dr. Mákrányi Gyula vá­rosi tanácsnok és dr. Okolicsányi Béla tisztifőorvos tartanak. A kö­zönség feladata a megrendezendő légvédelmi gyakorlaton — budapesti mintára — csak az elsötétítésre vonatkozó rendeletek betartására szorítkozik s e rendeleteket annak­idején ismertetni fogjuk. A gyakor­lat időpontja még nincs meghatá­rozva, de — értesülésünk szerint — a gyakorlatot még a tél folyamán megrendezik. Udltozatos műsorral rendezi meg 5zent Imre-ünnepélyét az flgria corporatio Eger, november 13. Megírtuk,hogy azEmericana Agria corporatioja vasárnap ismét meg­kezdi kultúrdélutánjainak sorozatát, ezúttal az eucharisztikus szentév szolgálatában. A vasárnap délután 6 órakor kezdődő ünnepség a Szent Imre-eszményen keresztül világítja meg ezt a célt s a rendezőség vál­tozatos és színes műsorral kelti fel a közönség érdeklődését. Az ünnepség műsora a következő: Megnyitó beszédet mond dr. TJrbán ! Gusztáv jogakadémiai tanár, az j Agria priora. Rachmaninoff: Elégia. I Előadja Encsy Éva hegedműművész, i zongorán kíséri Huszthy Zoltán, az Agria öregura. BúzásnéPápay Klára, | az Egedia nagyasszonya verseket ad | elő. Kemmes Illés tankerületi kir. főigazgató, az Emericana protec- tora ünnepi beszédet mond. Ries: La cappricciosa. Játssza Encsy Éva, ! zongorán kíséri Huszthy Zoltán, j A Szent Imre ünnepélyt nagy ér- | deklődéssel várja Eger közönsége. Hol és hogyan kell megoldani a gyöngyösi ipartestület székházának kérdését Gyöngyös, november 13. Gyöngyös város iparosságának nagy kérdése az uj székház megva­lósítása, most újból foglalkoztatja a város közönségét. Több alkalom­mal beszámoltunk már azokról az erőfeszítésekről, amelyekkel a város iparossága és az ipartestület veze­tősége ezt az évek óta húzódó problémát valamiképen megoldani törekszik. A helyzet ugyanis az, hogy a mai székház kis méreténél fogva a gyöngyösi iparosság céljaira is szűknek bizonyult, a vidék be­kapcsolódásával pedig a négyszáz fővel megnövekedett iparosságnak nem tud helyet biztosítani. A tes­tület tagjai három megoldást ta­láltak : vagy a jelenlegi székházat bővítik egy emelettel, vagy a szom­szédos Seidner-féle házat vásárol­ják meg, vagy pedig uj székházat építettnek. Az első megoldás tervét az iparosság legnagyobb része elle­nezte azzal, hogy a szomszédos emeletes épület sötétté tenné a hely­ségeket. A másik megoldás aránylag túldrága volt. A legmegfelelőbb el­gondolás az uj székház építése volna, mégis sokan ellenzik a ter­vet, mivel az építkezés csak a Baromállás-téren lenne megvalósít­ható. Az ipartestület öt évvel ezelőtt a várostól ezen a helyen egy 600 négyszögöles telket kapott azzal a kikötéssel, hogy azon két éven be­lül fel kell építeni a székházat. Anyagi eszközök híján a kitűzött két év már kétszer is elmúlt Az építkezés ellenzői azt hozzák fel, hogy a szerintük nem központi fek­vésű székház nem volna előnyös az ipartestületnek. Ezzel szemben a helyzet az, hogy az ősszel parcel­lázás alá kerülő .telkeken tavasz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom