Eger - napilap, 1937/2

1937-10-19 / 167. szám

Eger, XE Vili. évf. 167. szám Ara 8 fillér ♦ Kedd * Trianon 18, 1937 október 19, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P|ENGŐ. - EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 8 FILLÉR, VA­SÁRNAP 12 FILLÉR. — POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK­SZÁMLA: 54 588. SZ. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYQ POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTÖSEG: EGER, LÍCEUM FÖLD­SZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: SZENT JÁ­NOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ JÓ­ZSEF, SZ. BERTALAN- ü. 1. TELEFON: 322. Horthy Miklósáé kormáoyzóné az idén Is felhívást Intézett a magyar társadalomhoz az ínség enyhítése érdekében Nagybányai vitéz Horthy Mik- lósné kormányzóné, aki évek óta gondoskodó magyar szívvel fordul a nyomorgók tömegei felé s számukra mozgósítja a tehetős társadalmi ré­tegek áldozatkészségét, vasárnap ismét felhívást bocsájtott ki a nyo­mor enyhítése érdekében. — Tudom, — írja többek között hogy a magyar társadalom nemes szíve, amely már eddig is évről- évre oly megható hűséggel ajánlotta fel áldozatkész segítségét és támo­gatását, most is meghallja hívó szó­mat, kérő üzenetemet. Meggyőződé­sem, hogy mindazok, akik a nélkü­lözést maguk nem ismerik, meg fosnák érezni, hogy amikor feleba­ráti érzéstől áthatva segítő kezüket nyújtják az ínségesek és nélkülözők felé, valójában komoly hazafiui kö­telességet teljesítenek. Mert minden egyes fillérrel, melyet az ember­szeretetnek és irgalmasságnak a nyomor és ínség elleni nemes küz­delmére áldoznak, nemcsak szama­ritánus munkát cselekednek, hanem a belső rend és nyugalom, valamint a társadalmi osztályok közötti béke és jó egyetértés fenntartását elő­segítve, hazánk boldogulását és jobb jövőjét biztosítják. Hiszem, hogy a magyar társadalom minden rétege átérezve a karitativ munka szüksé­gességét és fontosságát, ha bármily csekély áldozattal is, de részt fog venni a hit, remény és szeretet je­gyében történő eme nagy és nemes célú összefogásban. — Isten áldását kérem munkánk­ra és mindazokra, akik ebben se­gítő társaim lesznek. — Segélyakcióm során — miként a múltban is — pénzadományokat, ruha-, lábbeli-, tüzelő- és élelmiszer­adományokat gyűjtünk. — A pénzadományok beküldhetők: Csekklapon: a 19, számú postataka­rékpénztári csekkszámlára. Csekk­lap bármely postahivatalban vagy dohánytőzsdében vásárolható. Pósta- utalványon: Horthy Miklósnésegély­akciója, Budapest, királyi vár címre. — A felajánlani szándékolt ter­mészetbeni adományokat kérem le­hetőleg december 1-ig beküldeni, hogy azok még karácsony előtt ki­oszthatók legyenek. vány volt a negyedmesterek hagyo­mányos ünneplő ruhában megjelenő és testületileg felvonult csoportja. A főszékesegyház lépcsőzete elé begördült a kiosztásra kerülő ado­mányokkal terhelt hat hatalmas sze­kér is, oldaluknál cserkészek állot­tak őrséget, a szekereket virágfű- zérek díszítették s a lovak szer­számja is virágokkal ékeskedett. A szekereken magasan rakva élelmi- szeres zsákok és kosarak, tüzelőfa, és egyéb használati cikkek halmo­zódtak ízléses elrendezésben. Bent a templomban Novák Sán­dor apát, kanonok, plébános mon­dotta az ünnepi hálaadást, nagy papi segédlettel. Közben Vízy Mik­lós dr. prépost, kanonok mondott zengzetes, mélyenszántó, szentbeszó- det, hangsúlyozva a munka meg­szentelésének szükségességét s kü­lönösen emlékeztetve a munka mel­lett a másik legnagyobb közösségi kapcsolatnak: a szeretetnek ere­jére és jelentőségére. A szertartás végével felcsendült a hívek töme­gének ajkán a Téged Isten dicsé­rünk kezdetű ének, himnuszos szár­nyalásával magával ragadva a há­lában és dicséretben összeforrt lel­keket . . . Ezután Novák Sándor apát, ka­nonok, plébános papi kiséretével s a hívek tömegeitől követve a főszé­kesegyház bejárata előtt felsorako­zott szekerek elé vonult s megszen­telte az adományokat. Az adomá­nyok kiosztását a város belső terü­letein lakó szegények között az ünnepség befejezése után a cserké­szek végezték, míg a külső része­ken lakók a kiadott utalványok alapján ma és holnap kapják meg az adományokat. 350 uéöett egri gazda közül csak hatuanat érdekelt a uédettségről tartott előadás Többezer főnyi közönség rész­vételével tartották meg a termény­betakarítási ünnepet Egerben Eger, október 18. Eger város katolikus társadalma lélekemelő ünnepet ült vasárnap. Első ízben mozdult meg a város katolikus népe ilyen megkapó és impozáns formában, hogy a gazda­sági év befejezésével hálát adjon a Teremtő bőkezűségéért, amellyel megengedte az egész évi fáradsá­gos munka eredményének, a föld termésének begyűjtését s ezzel el­hárította a téli szükség gondját a földet munkáló ember felől. A vasárnapi ünnepség megragadó méreteiben s abban a másik tény­ben, hogy a társadalom áldozat- készségéből mintegy 400 egri szü- kölködőt lehetett élelemmel, ruhá­val megajándékozni, megbizonyo­sodott az, hogy Eger katolikus, dolgozó népe termékeny tisztaságá­ban, evangéliumi erejében hordozza lelkében a földi javak Urának ké­pét, s ahoz fordul nemcsak mun­kája kezdetén, hanem a vett javak fölötti hálaérzetével, a munka ne­héz napjai után is. Nagyarányú és megragadó de­monstráció lett a vasárnapi ünnep­ség, amelyben egymásra talált a hivatali úr a kérgestenyerü, egy­szerű munkással, az értelmiség a föld szorgos népével. Délután 4 óra előtt már megin­dult az ünneplő tömegek áradata a főszékesegyház felé, 4 óra körül már több ezer ember szorongott a főtemplom fényárban úszó kupolája és oszlopai alatt. Megjelentek a vá­ros értelmiségének vezetői, az ösz- szes társadalmi és hitbuzgalmi egye­sületek díszzászlóikkal, a szerze­tesrendek s a hívek nagy sokasága. Külön is méltóságos és díszes lát­Eger, október 18. Eger város mezőgazdasági bi­zottsága vasárnap délelőtt tíz órára gyűlést hirdetett az egri gazda­közönség részére. A gyűlésnek egyetlen tárgya volt, a gazdavé- delmi rendeletek összefoglaló is­mertetése, hogy minden védett gazda tisztában legyen azzal, mit kell tennie a védettséggel kapcsolatban. A bizottság az előadás megtar­tására dr. Szabó Gyula városi bir­toknyilvántartót kérte fel, aki hi­vatalból alapos ismerője a kérdés­nek. A meghirdetett időre vagy tíz gazda össze is gyűlt a városháza nagytermében, majd fél tizenegyre felszaporodott a létszám hatvanra s így az előadást meg lehetett tar­tani. Egerben a védett gazdák száma 350. Nem tudjuk, hogy a vasár­napi előadás azt jelenti-e, hogy a 350 gazda tökéletesen ismeri a vé­dettségi rendeleteket, vagy azt, hogy a mezőgazdasági bizottság nem képes betölteni hivatását, vagy arra a sokszor kárhoztatott közönyre mutat, amivel az egri gazdatársadalom érthetetlenül el szokott siklani saját érdekei fölött. A gyűlést Nagy Lajos, a mező­gazdasági bizottság elnöke nyitotta meg s élesen kifogásolta azt a kö­zönyt, amivel az egri gazdák saját érdekeikkel szemben viseltetnek. Szabó Gyula dr. ismertette az új gazdavédelmi rendeletet. Közölte, hogy aki folyó hó 15-ig nem kérte a védettség visszaállítását, az meg­okolt esetben 1939 október végéig is kérelmezheti. A rendelet nem vonatkozik a köztartozásokra, sőt az állam azokkal szemben követ mél- tányosabb eljárást, akik adófize­tési kötelezettségüknek pontosan eleget tesznek. A rendelet értelmében a védett birtokok adósságának állami átvál­lalására vonatkozó bejelentéseket november 15-ig kell megtenni. A nyomtatvány 2 fillérért kapható a városi birtoknyilvántartó hivatal­ban. A nyomtatványt a kitöltés után a kir. adóhivatalnál kell be­nyújtani. Az adósnak leghelyesebb az összes adósságát pontosan beje­lenteni, feltéve ha azok összege a 25 pengőt túlhaladja. Az adóhátra­lékot csak akkor kell bejelenteni, ha az telekelve van a gazdaadós vagyonára. Az adatokat az 1935. évi október 12.-i állapot szerint kell közölni, a változást szintén be kell jelenteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom