Eger - napilap, 1937/2
1937-09-28 / 155. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1937. szeptember 28. ségének igénybevételével törekszik a gazdasági fejlődés és szociális jólét megalapozására, úgy Eger az, amelyet e tekintetben Érsekfőpász- tora negyedszázados kormányzása alatt mindig fejedelmi bőkezűséggel, valóban példát mutató szociális meg' értéssel és a város felsőbb hatóságai előtt felbecsülhetetlen értékű pártfogásával támogatott. A határozati javaslathoz elsőnek Lang Nándor szólt hozzá. Kijelentvén, hogy ez a felháborító támadás nem méltó egy katolikus újsághoz. A támadást, mint a város légi polgára, polgártársai nevében a leghatározottabban visszautasitj a. Vida Ferenc: Megdöbben az ember, hogy az egri katolikus főpapságról ilyen hangon Írnak. Van-e még főpap, aki annyi áldozatot hoz a szegénységért, mint a mi érsekünk ? S van-e szociálisabb város, mint az, ahonnan az Egri Norma kiindult? Ha a cikk írója jobban körülnézett volna, megállapítaná, hogy nem irt igazat. bős Mihály a cikknek azt a beállítását tette szóvá, hogy Egerben a földművesség gyűlöli az értelmiséget és kijelentette, hogy a földművesség mindig megbecsülte az intelligenciát. A felszólalások után a közgyűlés egyhangúlag elfogadta a határozati javaslatot. (A közgyűlés további folyamáról külön cikkekben számolunk be.) Az egri Actio Catholica és Eger város Szegénygondozó Bizottsága a föld termésének betakarítása után a barázdák munkás népének háláját és köszönetét nyilvánosan és ünnepélyesen kívánja a termés bőkezű Urának színe elé emelni. A két intézmény evégből október 17- én, délután fél 4 órakor terménybetakarítási ünnepélyt és hálaadást tart a Főszékesegyházban, ahol a város polgársága és gazdaközönsége együttesen és nyilvánosan mond hálát és köszönetét az Istennek azért, hogy bőkezűségével és gondoskodásával a mezőgazdasági munka gyümölcsét megérni és begyűjteni engedte. Az ünnepélyes hálaadás szociális értelmét a rendezőség abban kívánja kidomborítani, hogy az ünnep után ajándékozásban részesíti a város polgárai közül azokat, akik bár kereseti lehetőséggel bírnak, de ennek elégtelensége miatt mégis rászorulnak a társadalom segítésére. A Szegénygondozó Bizottság az ajándékozás anyagának biztosítása céljából a város tehetősebb társadalmához fordul s kéri, hogy bár szerény felajánlásokkal is, tegye lehetővé azok sorsának enyhítését, akiknek már csak kevés jutott a föld javaiból. A Szegénygondozó Bizottság kiküldöttei október 11-től felkeresik a város tehetősebb polgárait az adományok átvétele és ösz- szegyüjtése végett. fl borgazdaság sérelmeit tárgyalták a gyöngyösi szőlősgazöa-nagygyűlésen Gyöngyös, szeptember 27. Vasárnap négy filléres gyors hozta Gyöngyösre Szeged—Nagykőrös— Kecskemétről, Tokaj—Szerencs és Miskolcról, két filléres pedig Budapestről az érdeklődőket a gyöngyösi szőlősgazda nagygyűlésre, amelyen Gyöngyös és környékének szőlősgazdái közül is mintegy kétezren vettek részt. A városháza előtt ösz- szegyült hallgatóságnak a gyűlést mikrofonon közvetítették. A nagygyűlés ilyen ritka sikerrel lebonyolított megrendezői, a Hevesmegyei Gazdasági Egyesület és a Gyöngyösi Földmives Gazdakör voltak. A gyűlésen bori Borhy György felsőházi tag, a HGE elnöke üdvözlő szavaiban köszönetét mondott báró Waldbott Kelemen felsőházi tagnak, a Magyar Szőlősgazdák Egyesülete elnökének, amiért módot adott arra, hogy a szőlősgazdák és szőlőbirtokosok nagy találkozóját a Gyöngyös—Mátra Hét ünnepségeinek befejezéseképen megrendezhették, majd üdvözölte a megjelent előkelőségeket, báró Waldbott Kelement, továbbá a földmivelésügyi miniszter képviselőjét Zombory Bertalant, a bórosztály főnökét, Báthory Oszkárt a pénz- és kereskedelemügyi minisztérium képviselőjét, dr. Hedry Lőrinc főispánt, Oko- licsányi Imre alispánt, a Külkereskedelmi Hivatal képviselőjét, Bárányos Kálmán alelnököt, a megjelent országgyűlési képviselőket, köztük dr. Petro Kálmán Eger és dr. Temesváry Imre Gyöngyös képviselőjét. Báró Waldbott Kelemen szólalt ezután fel. Bevezetőjében hálás hangon emlékezett meg Darányi Kálmán miniszterelnök működéséről, aki — mint mondotta — a bortermelő társadalom igaz barátja, mert kormányának áldozatkészsége még a háború utáni kormányok közül legtöbbet segített a gazdákon. Ezután felsorolta a bortermelők még mindig meg nem oldott sérelmeit, melyek késleltetik a javulás útján álló gazdasági életben a szőlőtermelő osztály talpraállását. — Az alföldön ma a legnagyobb tömegű bort termelik, az értékesítés ennek folytán itt küzd a legnagyobb gondokkal. Az itteni gazdáknak nincs pincéjük, sem tároló edényük és az új termést kénytelenek majdnem ingyen a lelketlen uzsorásoknak eladni. Ide még mindig állami pincéket és borközraktárokat kell építeni. Igaz, ez részben a 3 millió pengős előirányzat keretében megtörtént, azonban még újabb ilyen hasznos beruházásokat várunk. A külföldről a hordóhiány leküzdése céljából behozott áruknál a vámot el kell törülni, mert 16—20 filléres literon- 1 kinti hordóárakat a termelő nem tud | megfizetni. Fokozottabb mértékben kell a kormánynak gondoskodni a sűrített must számára külföldi piac teremtéséről, hogy ez által is egy jelentős tétel felszabaduljon a tárolandó bor alól. Ennek sima lebonyolítására és az intervenciós úton való borvásárlásra állítson fel a kormány egy szervezetet, melynek feladata lenne a visszaélések megszüntetése, sűrítésre és szesz készítésére történő vásárlások lefolytatása. — A szőlő- és borexport fejlesztése érdekében fejtsen ki a kormány A propagandát, hogy a belföldi fo- I gyasztást emelje. A fejkvótának 20 kg.-on felül kellene állania és ezzel szemben a magyar ember átlag egy évben csak 2 és fél kg. szőlőt | fogyaszt. Hasonlóan szükségesnek ; tartja a nagyobb külföldi propa- | ganda kifejtését, mert enélkül meg- ! hal a magyar bor külföldi exportja. ] Erre egy millió nyolszázezer pengőt \ áldoz évente a magyar kormány, de : — sajnos — ez úgy látszik nem • elegendő. Ez a vidék megértette az i idők szavát s olyan gyümölcs- és \ különösen szőlő-fajták termesztésére rendezkedett be, amelyeknek ma k külföldön keletjük van, azonban a j propaganda hiányában mégsem men- i nek. „Olyan szép szőlőt, mint Gyön- j gyöspatán találtam, még nem láttam.“ Továbbiakban hangoztatta, | hogy a minőségi borok termeszté- j sére állami támogatást kell nyuj- í tani. A hegyi termelés sokkal na- j gyobb költséggel és mégis kisebb | terméshozammal jár s ezért is, de . mert a monarchia feldarabolása óta 1 legnagyobb borpiacainkat veszítet- ( tűk el, az itteni gazdák küzdenek | legjobban a válsággal, j Mi nem koldulunk, mi csak a bej : fizetett sok millióból kérünk vissza egy keveset. Borfogyasztási adó címén évente 16 millió pengőt fizetünk, de ha a forgalmi, kereseti, italmérési és jövedelmi adót is hozzászámoljuk, a közületnek juttatott összeg 40 millió pengőre emelkedik. A magyar szőlőgazdaságokban 4 milliárd pengő értékű tőke fekszik, évenkint tehát ez a tőke 4 százalékot jövedelmez az államnak. Ezt a befektetett óriási tőkét azonban nem szabad kizsákmányolni, hanem ennek a kamatából juttatni is kell valamit. Céljaik elérése érdekében a termelőknek össze kell fogniok és igy odaállni a földművelésügyi miniszter elé, aki mindig lelkén viselte a bortermelők érdekeit — fejezte be beszédét Waldbott. Dr. Baross Endre országgyűlési képviselő örömének adott kifejezést, hogy a nagygyűlést a magyar bortermelés nagy centrumában Gyöngyösön rendezhették meg, majd bejelentette, hogy a hazai pincemesterképzés érdekében egy szegénysorsú tanuló számára a budafoki állami pincemesterképző iskolában alapítványt tesz, aminek feltételeit közli később az elnökkel. Kifogásolta a hegyközségi törvénytervezetet, a- melyben nem látja képviselve a termelők érdekeit. A gyűlés további rászében dr. Polgár Lajos egyesületi igazgató szólalt fel, majd dr. Petro Kálmán országgyűlési képviselő, aki hangsúlyozta, hogy mindaddig nem lehet segíteni a szőlősgazdákon, amíg a kormány meg nem tiltja a szőlőtelepítést. Kijelentette azt is, hogy az eddigi intézkedések nem javítottak a történelmi borvidékek helyzetén. — Dr. Reizmann Zoltán egyesületi igazgató a borfogyasztási adó eltörlését és a borvásárlások fellendítése érdekében állami hitel nyújtását sürgette. Befejezésül Balog István HGE igazgató a gyöngyös-visontai borvidék jelentőségéről tartott előadást a magyar bortermelésben. — Mit kell tudni minden gazdának az új gazdarendeletről. Felhívjuk az érdekelt gazdák figyelmét arra, hogy a legutóbbi gazdaadóssági rendeletről népszerű ismeretterjesztő füzet jelent meg, amelyet lapunk kiadó- hivatala készséggel bocsát díjtalanul minden érdekelt jelentkező rendelkezésére. — Ä Pesti Tőzsde uj számában dr. Nyulászi János, nagy- bákai Sesztina Jenő, dr. Lamotte Károly és mások nyilatkoznak. Érdekes érték- és gabonatőzsdei beszámoló, kitűnő riportok és információk egészítik ki a 16 oldalas uj számot. Eucharisztikus kongresszusi jelvény 30 fillértől 1 pengőig minden minőségben kapható az Egri Keresztény Sajtószövetkezet könyvkereskedésében. —Az egri Actlo Catholica ünnepélyes terménybetakarításl hálaadást rendez a Főszdkesegyházban Utána a Szegénygondozó Bizottság megajándékozza a város szegényeit
