Eger - napilap, 1937/2
1937-09-25 / 153. szám
Eger, XL Vili. évf. 153. szám Trianon 18, 1937 szeptember 25. ÉES 8 FILLÉR ♦ Szombat « ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR. — POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54 588. SZ. ®BSBB3E3KS^S2Es^^5S!íySSS2ISiS2ES^I GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP mitmgw«» ii ' !■ i ia—aa—nmama a SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLDSZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ- HIVATAL: SZENT JÁNOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176. - GYÖNGYÖSI SZER- KESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZ. BERT ALAN- U. 1. TELEFON: 322. A magyar álláspont Géniben A Népszövetség most folyó köz- ■ gyűlésén igen figyelemreméltó be- | szédet mondott Tánczos Gábor, Ma- j gyarország főmegbízottja, aki rész- j ben a magyar kormány álláspontját j fejtette ki a népszövetségi alapok- ! mány megváltoztatásának kérdésé- i ben, másrészt azonban ezt az al- .* kaimat felhasználta arra is, hogy | az európai nemzeti kisebbségek ha- j tékonyabb védelmét a Népszövetség ‘ figyelmébe ajánlja. Méltán hivatkozhatott ebben a i tekintetben a magyar főmegbízott ; a alexandrettei szandzsák példájára, j mivel ebben az esetben a Népszó- ' vétség valóban komoly eredményeket ért el két tagállama közöttfel- merült és a kisebbségeket érintő ellentétek kiküszöbölése terén. Az a szabályzat ugyanis, amelyet a Népszövetség, a szandzsák részére megállapított, részletes rendelkezé- i seket tartalmaz az e területen élő j nyelvi, faji és vallási kisebbségek í védelme tekintetében is. Ezek a rendelkezések azért nagyon érdekesek és figyelemreméltók, mivel több vonatkozásban lényeges javulást és haladást jelentenek azokkal a kisebbségvédelmi rendelkezésekkel szemben, amelyek az egyes, világháborút követő békeszerződésekben nyertek becikkelyezést. A magyar megbízott részletesen felsorolta a szabályzat elvi jelentő- j ségű rendelkezéseit s kiemelte, hogy ezek a rendelkezések a Népszövetség tanácsának egyhangú hozzájárulásával jöttek létre. Ez annyit jelent, hogy a Népszövetség tanácsának tagjai már maguk sem tartják elég hatékonyaknak a kisebbség- védelemre vonatkozó régi rendelke zéseket, aminthogy a lefolyt másfél j évtized bőséges bizonyságot szolgál- j tatott an-a nézve, hogy az európai i kisebbségvédelem jelenlegi nemzetközi jogi szabályozása és a jogi szabályok tényleges alkalmazása egyáltalában nem felel meg az európai kisebbségek életérdekeinek és igy nem alkalmasak arra sem, hogy a nemzetek között békét és a kölcsönös megértést előmozdítsák. A magyar főmegbízott rámutatott arra is, hogy a kisebbségek védelmére vonatkozó szerződések pontos betartása s a Népszövetség tanácsát megillető ellenőrzési jog gyakorlása elengedhetetlen előfeltétele az európai nemzetek közötti komoly és őszinte közeledésnek, végső eredményben tehát: a mindenki által annyira óhajtott nemzetközi békének és egyensúlynak. Tudatában van annak, hogy az európai kisebbségek védelmére vonatkozó jogszabályok megváltoztatása ezidőszerint nagy nehézségekkel járna, kétségtelen azonban, hogy ezen a téren már lényeges könnyebbséget és javulást lehetne elérni akkor, ha a Népszövetség tanácsa a régi kisebbségvédelmi szabályokat abban az új szellemben alkalmazná, amely szel- j lem az alexandrettei szandzsák ese- i tében megnyilvánult. Ezzel a felszólalásával a magyar főmegbízott minden bizonnyal nagy szolgálatokat tett nemcsak a 30 milliót meghaladó európai kisebbségeknek, de a nemzetközi béke ügyének is. Mert mindaddig megnyugvás és béke nem költözhetik az európai emberek leikébe, amíg az idegen uralom alatt élő európai nemzeti kisebbségek ügye megnyugtató megoldást nem nyer. A hivatalos város szombaton adja meg a választ a Korunk Szava cikkére Eger, szeptember 24. Eger város képviselőtestülete szeptember 25-én, szombaton délután 4 órakor rendes közgyűlést tart a városháza nagytermében. Ez elé a közgyűlés elé viszi a város vezetősége a Korunk Szava Egerről írt cikkét, amelynek bírálatával nemcsak dr. Petro Kálmán ország- gyűlési képviselő foglalkozott a rendkívüli költségvetési közgyűlésen elítélő hangon, hanem az országos sajtó is. Alig akadt magyar napilap, amelynek Egert járt munkatársai felháborodással ne tárgyalták volna a cikk célzatosságát, helyt nem álló adatait. Legutóbb az egri katolikus nagygyűlés bélyegezte meg a cikk szellemét, most pedig a város hivatalos képviselete, a közgyűlés fejezi ki tiltakozását. A közgyűlés tárgysorozatán fölolvassák az Érsekfőpásztor köszönetét a jubileuma alkalmából küldött üdvözlő iratra, a vármegye alispánjának jóváhagyó rendeletét az 1936. évi zárószámadásról, tárgyalják a Korona építkezésének végelszámolásával kapcsolatban a ki nem fizetett tartozások ügyét, a legeltetési szabályrendeletet, amelyet az augusztusi közgyűlés napirendjéről levettek, végűi összeállítja a képviselőtéstület nagy vonalakban a téli ínségenyhítő tevékenység költségelőirányatát. Gyöngyös kiállít n. A Hevesmegyei Gazdasági Egyesület. A Katolikus Kultúrházban a Hevesmegyei Gazdasági Egyesület rendezett nagyvonalú mezőgazdasági kiállítást. Mindjárt a belépésnél feltűnik az Abasári Szőlősgazdák Szövetkezetének ízléses és boraiban i* a híréhez méltó kiállítása. Steiner Emil kitűnő ízű ürmöse körül rengeteg a kóstoló. A Kultúrház termében a Külkereskedelmi Hivatal hatalmas statisztikai táblázatai alapozzák meg a kiállítás komolyságát. A domoszlói Fleischmann gazdaság szőlő, gyümölcs és bor kollekciója nagy kultúrát mutat, kitűnnek még a kiállításon : ifj. Adorján József, Kápolnay Gyula Recsk, Wollmann Renée, Stiller Kálmán,"Rusz Artur, Steiner Emil, Kiss Bertalan, Yisontai szőlő- gazdaság, Fleischmann Béla, Tu- nyoghi Zsigmond, Barabás Béla, Dőry Gyula Atkár, Westphalen gazdaság, Grüsszner Testvérek, Szőke Samu. Új utat jelentenek a gazdálkodásban s mint ilyenek igen meg- becsülendők Molnár Ferenc rózsa- kertészetének, Pressent Dávid és fia vetőmagtenyészetének és Temesvári Rácz Zoltán gombatenyészetének bemutatói. Ok jelentik egy új gazdasági kultúra beköszöntését Gyöngyösön. A borsátrak közül Szabó Gyula borsátra, a Hangya-büffé, Polgár István borkimérése tűnnek fel, míg a Buday-borpince eredeti ötleteivel és díszletezésével a gyöngyösi élelmességet képviselik. A Gazdakor kiállítása. A gyöngyösi Földmíves Gazdakör saját székházában rendezett szép és főképpen tanulságos kiállítást. Külön képekben ismerteti a saját történetét s helyet szentel annak is, hogy a gyöngyösi gazdasági viszonyokkal megismertesse a látogatót. A kiállításon a Gazdakör tagjai részéről a következők vettek részt borral és szőlővel: Sipos Benedek, Pataki János, Balog Sándor, Tassy János, Kiss János, Tóth Antal, Csé- pány György, Kovács Sándor, Nády Ferenc, Egyed András, Paksy Zsigmond, Csépány István, Sike Miklós, Egyed János, Tóth Vilmos, Füleki Jánosné, Kiss János, Ludá- nyi Béláné, Csépány János és István, Bojér János, Fehér Lajc3, Szőke István, Kiss József, dr. Mak- rányi Gyula, Mádi Ferenc, Pampuk Mihály, Kocsis Antal, Tóth Benedek, Varga János, Kiss János, Szabó István, Lantos József, Csépány József, Szabó Józsefné, Darányi Imre, Csépány Kálmánná, Hanka András, Csépány György, Fehér Lajos, Bar- dóczi Pál, Garai Ferenc, Magnin Adorján, Pampuk József, Kovács János, Csépány György, Nagy Takács János, Sebestyén János és Szmolnik József. Külön siker a Gazdakör csárdája, ahol kitűnő bor, s reklámárban megszabott törkölypálinka aratott nagy sikert főleg a fővárosiak és a vendégek körében. A Hevesmegyei Gazdasági Egyesület ízléses és nagyértékü kiállítását Balogh István, a Hevesvármegyei Gazdasági Egyesület igaz gatója, míg a Gazdakör kiállítását Oszwald Géza igazgató hozták össze. Az ő érdemük a gyöngyösi gazdaságok nagy sikerű parádéja. Iskolai kiállítás. Az iskolai kiállításokat egyrészről a Gyöngyösi Római Katolikus Felsőmezőgazdasági szakiskola, másrészről az Állami Önálló Gazdasági Iskola szervezték meg rendkívül értékesen. A rendszerezés nagy munkáját Gábris Lajos gazdasági tanár, Medveczky János, Szabó Gábor végezték. A kiállítás mutatója annak a nagyszerű munkának, amit a két iskola a népművelés fejlesztése terén sikerrel végez.
