Eger - napilap, 1937/2
1937-09-07 / 143. szám
Eger, XLV1IL évf. 143. szám ♦ Ara 8 FILLÉR Kedd ♦ Trianon 18, 1937 szeptember 7. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR. — POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54 588. SZ. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP HB5BM IIIMIMIMIIH l.’MFkVIfllMil ■IliiI II IIlii«■ II IIIIIWIIIiMiUBlJgMlSgätfeyi»■■■■■■■■■ SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLDSZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: SZENT JÁNOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZ. BERTALAN- U. 1. TELEFON: 322. 240.728 pengő szükséglettel állították össze Heves vármegye háztartási alapjának költségvetését Ä községekben csökkent, a városokban kis mértékben emelkedett a vármegyei pótadó. 13-ról lő százalékra emelkedett a közúti adó kulcsa Eger, szeptember 6. Heves vármegye közgyűlése szeptember 7-én, kedden délelőtt tárgyalja a törvényhatóság háztartási, közúti, nyugdíj stb. alapjainak 1938. évi költségelőirányzatát. Az alapok előirányzata s ehez képest a városokat és községeket terhelő vármegyei pótadó kivetése kisebb módosítást mutat az 1937. évi költségvetéssel szemben. A háztartási szükségletet 240.728 pengőben állapították meg a folyó évi 228 480 pengővel szemben, a többlet 12.248 pengő. Az emelkedés oka a papír és tüzelőszer drágulása, valamint az a körülmény, hogy a belügyminiszter elrendelte a közjóléti alap létesítését a szociális helyzet enyhítésére s a vármegye most erre a célra 7 ezer pengőt irányzott elő. A szükséglet és fedezet között mutatkozó hiányt 11,102 pengő pótadóval fedezi a háztartás. Ez a múlt évi pótadóval szemben 0-3 százalékos emelkedést jelent. Érdekes, hogy ez az emelkedés csak a városoknál érvényesül az ossz- pótadónál, mert a városok a jövő évben 7—7 százalék pótadó helyett 8 százalékos pótadót fizetnek. A községek összes pótadója ugyanakkor lecsökkent 24-l százalékról 23'9 százalékra. A városok és községek közötti eltérés oka az, hogy mig a községekben csökkent a nyugdíjszükséglet és emelkedett a pótadó-alap a társulati- és tantiem-adók felemelése miatt, addig a városokban a pótadóalap csökkent s a nyugdíjszükséglet változatlan maradt. A törvényhatósági útalap 1938. évi költségvetésénél az útadó kulcsát a jelenlegi 13 helyett 15 százalékban irányozták elő, ami mindössze 57 ezer pengő bevételi többletet jelent. Az útadó felemelésére már régóta szükség volt, mert a vármegye úthálózata az elmúlt évtizedben egyszeresére növekedett s a fejlődő úthálózat fenntartása ma már a legnagyobb nehézségekbe ütközik. Egyébként az előirányzott útadó százalék az országos átlag körül mozog, míg az útalap legjelentősebb bevétele a közmunkát érintő kézi és igás napszám-váltságár az országos átlag alatt áll Heves vármegyében. Kürti Menyhért dr. főigazgatót a magyar érdemrend középkeresztjével tüntette ki a kormányzó Eger, szeptember 6. Dr. Kürti Menyhért főigazgatót a Ciszterci Rend egri Szent Bernát gimnáziumának volt igazgatóját a kormányzó legutóbb kelt rendelkezésével a magyar érdemrend közép- keresztjével tüntette ki. Eger város társadalma örömmel veszi tudomásul ezt a kitüntetést, amint így fogadta pár hónappal ezelőtt a hercegprímás kitüntető megbízatását, amely katolikus középiskolai főigazgatóvá nevezte ki dr. Kürti Menyhértet. Hosszú esztendők értékes és eredményes munkájára hullott a magas kitüntetés fénye. Több mint negyven esztendővel ezelőtt hagyta el határozott léptekkel, nagy tervekkel az egri Alma Mater falait egy érettségizett diák s alig múlt el pár esztendő, amikor 1899-ben újra megnyílt a gimnázium kapuja, hogy szeretettel fogadja be fiát, mint az intézet helyettes tanárát. Rendjének érdeke 1917—1924-ig a bajai gimnázium élére állította, hogy azután újra visszaengedje szeretett városába: Egerbe. Harminnyolc év a nevelés szolgálatában ! Csak az tudja igazán megérteni, mit jelent ez, aki ismeri a nevelő munka értékét. Olyan a pedagógus, mint a bibliai magvető : széthinti szívét, szeretetét, tudását, { — de sohasem kérdezi elég-e, nem keresi, hogy megértésre talál-e a társadalom részéről, még csak azt sem kutatja, hogy termékeny, vagy terméketlen talajba hullott-e az elvetett mag. Neki csak a magvetés a kötelessége; övé az elégő áldozat, mely engesztelés másokért; övé az elhamvadó láng, mely önmagába roskad, ha hivatását betöltötte. Kürti Menyhért dr. a jó nevelőnek mintaképe volt, mindenkit szeretett, soha nem kiméit fáradságot, áldozatot, ha az iskoláról, a gyermekekről volt szó. S hogy most a dicsőség fénye fon nevére koszorút, úgy érezzük, hogy a nevelőt, mindany- nyiunk szerető atyját, szívünkben élő képemását koszonizza meg elismeréssel. De mindannyiunk szívében él — ha nevét halljuk — egy-egy mondat, meleg emberi szó emléke. A nevelés soha sem vonta el az élettől. Pedagógiai és irodalmi munkássága mellett nem csak arra talált módot, hogy szavának szépségében, gondolatokban mindig gazdag előadásaiban gyönyörködhessünk, hanem megtalálta az utat a város és megye leikéhez is. Hosszú éveken át mint a város képviselőtestületének, állandó választmányának és több bizottságának, továbbá a megye törvényhatósági bizottságának és kisgyűlésének tagja hallatta szavát minden jó ügy érdekében. Akár mint a Gárdonyi Társaság, akár mint az Egri Negyedmesterek Testületének elnöke szerepelt, mindig díszt, megbecsülést szerzett nevének s a földnek, ahonnan élete útja elindult. Ezért Eger minden polgárát érinti a kormányzói elismerés s a nagy fiát ért dicsőségből Eger városára is hull egy sugár. A kormányzói kereszt nem csak elismerés, dísz, amely megaranyozza egy csupaszív-ember élete útját, hanem egyúttal biztatás, erőt adó forrás a jövőre. Egyben szimbóluma is, s a keresztviselő munkás élet jelképe, amely mindaddig árasztja magából a fényt és a melegséget míg, el nem hamvad az örök osztogatásban. Eger város és Heves vármegye társadalma, de az egész ország közvéleménye is, amelynek a kitüntetés tudtul adatott, osztatlan örömmel s a nagy érdemek méltó elismerését kisérő jó érzéssel fogadja a legfelsőbb kitüntetés hírét. fiz egri állástalan diplomások uasárnap gyűlést tartottak önerejű elhelyezkedésük ügyében Eger, szeptember 6. Az egri állástalan fiatalok vasárnap délelőtt gyűlésre jöttek össze a városháza nagytermébe, hogy megbeszéljék azokat a terveket és módokat, amelyek önerejű exisztencia alapításukat szolgálják. Délelőtt 11 órára mintegy 35 fiatal fiérfi, kivétel nélkül középiskolát végzettek és 16 fiatal leány gyűlt össze, de megjelent néhány idősebb korosztálybeli érdeklődő is, akik figyelemmel kívánták kísérni a fiatalok megmozdulását. A gyűlés általában az első kísérletező lépés bizonytalanságainak a jegyében folyt le. Már 11 óra jóval elmúlt, amikor az akciónak a megjelentek soraiban várakozó vezetőjét végre sikerült felfedezni. A várakozó tanácstalanság ezzel feloldódott és megkezdődött a gyűlés. Jámbor Miklós B-listás főreáliskolai tanár nyitotta meg a gyűlést és ismertette azokat a célkitűzéseket, amelyektől a fiatalok önerejű munka és kereseti lehetőségeket remélhetnek. Felesbérleti alapon földet művelnének, gyümölcsgazdálkodást folytatnának, export üzletet és háziipari játékárú műhelyt nyitnának. Egy harmad félholdas objektumot már fel is ajánlottak ilyen „gentleman-farm“ céljára. A rövid ismertetés után a felszólaló hozzászólásokat, indítványokat, véleményeket kért a felvetett tervekhez. A felszólítást bizonytalan hallgatás fogadta, mire a városi hatóság képviseletében megjelent Frank Tivadar polgármesterhelyettes intézett igen tanulságos és komoly megfontolást érdemlő felszólítást a fiatalsághoz. Elsősorban helytelenítette, hogy minden szakképzettség nélkül hozzákezdjenek a nagy tudást és gyakorlatot igénylő gyümölcsgazdálkodáshoz s azt a véleményét fejezte
