Eger - napilap, 1937/2

1937-08-26 / 136. szám

2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1937. augusztus 26 számaránynak megfelelően 12 vi­déki elöljárósági tag megválasztá­sát ajánlotta. A közgyűlés Reiner indítványát fogadta el és így új elöljárósági tagok lettek a már meglévő harminc mellett: Urbán Béla Detk, Bock Zoltán Domoszló, Wagner Ignác Vámosgyörk, Kó- czián László Abasár, Fehér István Gyöngyöstarján, Herczeg András Ka- rácsond, Czékmány András Ludas, Divieczky Árpád Nagyfüged, Szabó József Adács, Seidner Izidor Vá- mosgyörk, Birner Jenő Vámosgyörk és Major Miklós Gyöngyöspata; póttagok: Kósa József és Kiss La­jos Vámosgyörk. Olaszországnak már megvan a megérdemelt nemzeti hatalma, meg kell azt szereznie Magyarországnak is — mondja dr* Nino Breviglieri, a firenzei egyetem Egerben időző tanársegéde A magyar-olasz gazdaifjak csere­akciója kapcsán Magyarországra ér­kezett olasz gazdászok közül — mint megírtuk — Egerben helyez­ték el, a szőlészeti és borászati szakiskolában dr. Nino Breviglieri és Osvaldo Camanzi gazdászokat. Mindketten nagy örömmel tanulmá­nyozzák az egri és környéki gazda­ságokat, az egri érsekség és főkáp­talan mintabirtokait. Dr. Nino Breviglieri a firenzei olasz királyi mezőgazdasági egye­tem fiatal tanársegéde, aki az el­múlt évben is járt Magyarországon és két olasz egyetemen is tartott előadást a magyarokról. Két érté­kes könyve jelent meg legutóbb magyarországi tanulmányútja ta­pasztalatairól. Nagy műveltségű, elegáns fiatalember és nagyon sze­rény, amikor személyéről van szó, mégis megtudtuk róla, hogy egyik tanulmányával a Mussolini rendel­kezésére tavaly lefolyt tanulmányi versenyen megnyerte a Duce 6000 lírás diját. A fiatal mezőgazdasági tudóssal hosszasabban elbeszélget­tünk és az élvezetes beszélgetés so­rán ezeket mondotta: — A politikai és gazdasági kap­csolatok mellett megkezdtük a kul­turális kapcsolatok kiépítését is Magyarországgal. Mi nem pusztán gazdasági téren végzünk itt tanul­mányokat, hanem minden irányban barátságot és összeköttetést kere­sünk a magyar néppel. Az a cél lelkesít minket, hogy ne pusztán a két kormány politikai barátsága le­gyen az olasz-magyar barátság, ha­nem a nép és nép között, ember és ember között jöjjön létre közöttünk a szívek és lelkek benső barátsá­ga is. — A csereakció egyik célja, hogy tanulmányozzuk olyan gazdasági módszerek alkalmazását, melyek ná­lunk nincsenek meg. De boldogok vagyunk, ha Magyarországról Itá­liába magyarok jönnek tanulmány­útra és látják Mussolini alkotásait, az új városokat és a nagy mező- gazdasági kultúrát ott, ahol azelőtt mocsarak voltak, de látják azt is, hogy a mai Olaszoi-szág egészen más, mint a 20—25 év előtti Itália, mert Mussolini nem csupán a mo­csarakat és földeket tette termé­kennyé, hanem az emberi agyvelő­ket is. — Különösen fontos nekünk, hogy az Itáliába jött magyarok lássák, mit alkotott az a szociálpolitika, amely beleékelődik az egész gazda­sági életbe és gazdasági téren kü­lönösen a korporációkban csúcso­sodik ki. A valamikor még prole­tárnak tekintett földműves-munkást emberi méltóságra emelték ezekben a korporációkban és ilyen módon vesz részt a nemzeti életben s egyenrangú tényezője a nemzeti irányzatnak a legkisebb munkás is. Kell, hogy lássák minálunk a ma­gyarok Mussolini híres mondásának igazi megvalósítását: Itt van fel- sőbbség, itt van rend, de van ke­nyér is! Ha ezt látják a magya- gyarok, csak szeretettel és tanul­mányokkal gazdagodva térnek visz- sza hazájukba. — A két nemzet története sok közös vonást mutat. Itália szintén harcolt az idegen iga ellen, így különösen is becsülni tudják a ma­gyaroknak azt a szilárdságát és bátorságát, mellyel évszázadokon keresztül hősiesen küzdöttek a ke­leti veszedelmek ellen, s utoljára 1919-ben azzal bizonyították be en­nek a nemzetnek imponáló életké­pességét és életerejét, hogy lerázták magukról a kommunizmust. Olasz­országnak már megvan a történe­lem szerint is kiérdemelt nemzeti hatalma, Magyarországnak pedig meg kell azt szerezni minél előbb! — Ebből a közös történelmi vo­násból értem meg a magyarok lo­vagiasságát és szeretetét az ola­szok iránt. Mi például jelentékte­len és szerény emberek vagyunk itt és mégis nemcsak a városok, hanem a legkisebb falvak is olyan szeretetben és tiszteletben részesí­tettek minket, hogy az büszkeség­gel tölt el bennünket. Úgy érez­zük, hogy a mi fogadtatásunk és az irántunk tanúsított szeretet egy­ben tisztelet a Róma Aeterna iránt, amely ma újra ragyogni kezd, mint valaha. — Tanulmányúinkon szorosabb érintkezésbe jutottunk a magyar földmivelő lakossággal és megismer­tük a falvak népét is. Éppen azért mi tagadjuk azt, amit a külföldi turisták a Dunapalotában és a fő­városi mulatókban megállapítanak, hogy a magyar vidám, mulatós nép. Mi ellenkezőleg azt láttuk, hogy a SVÁBOT, CSÓTÁNVT, BOLHÁT BIZTOSAN KIIRTJA A SUGÁR-FÉLE CfkD'prjíí Kizárólagos beszerzési főraktár :: SUGÁR :: Városi „rUK 1C „ANGYAL" drogéria Eger, Széchenyi n. 8. magyar a szomorúság és a bánat népe, mert érzi és tudja, hogy meg- i rabolták a magyar földet, amely > annyi munkába, pénzbe és vérbe került, a bőtermő mezőket, amelyek kincse, szerelme a magyar népnek. Legjobban a népdalban érezzük ezt, amely sokszor szinte fenségesen kezdődik, azután bizonyos melankó­liába megy át és a végén szinte sírásba fullad. Évszázadok fájdal­mát érzem a magyar muzsikában, mely itt is, ott is hatalmasan fel­lobog, lehalkul, leszáll, majd emel­kedik, mintha valamit le akarna rázni magáról. Magyarország földje mindig szép. Tavasszal, mikor zöldül, nyáron,, amikor a búza aranykalásza össze­folyik a határtalan mező zöldjével, s ősszel és télen, amikor hótakaró fedi a földet. Jólesik tudnunk, hogy ennek a szép magyar földnek ter­méséből néhány millió métermázsa gabona jut évente Olaszországba, továbbá mintegy 150.000 nagy és apró állat, azonkívül pedig a jó, za­matos magyar bor. — Magyarországról csak azt tu­dom most mondani, hogy addig nem lehet béke Közép-Európában, amíg négymillió magyart, akik idegen iga alatt nyögnek, vissza nem adnak az Anyaországnak. Mi olaszok hisszük ezt a Dúcénak, mert megszoktuk, hogy amit mond, az úgy is van. Viszont a Duce szava nem pusztán az övé, hanem az egész olasz nem­zeté. Élre tör az egri úszógárda A MESE úszói megnyerték az összes bajnok­ságokat és második helyezést értek el a MUSZ országos bajnokságán — Kuhinka világ- viszonylatban is kitűnő időt úszott 1500 méteren Eger, augusztus 25. A Magyar Úszó Szövetség a Horthy-kupával egyidejűleg rendezte meg az országos úszóbajnokságokat, ahol a MESE úszói igen jó ered­ményeket értek el. 100 m. hátúszásban Heizer Jenő MESE 1.15 mf. idővel második, 200 m. hátúszásban ugyancsak Hei­zer Jenő 2.45 mp. idővel második, 100 m. mellúszásban Barócsy Sán­dor 1.16 mp. idővel második lett. Az 1500 m. gyorsúszásban Kuhinka Vilmos megjavítva 500 métertől az összes kerületi rekordokat, 20.33 p-es világviszonylatban is első­rangú idővel Gróf Ödön, Európa legjobb úszója mögött második lett! 400 méteren Kuhinka Vilmos Gróf | és Lengyel mögött karcsapással í harmadik lett 5 perc 8 mp. idővel. A MESE 4X200 m. stafétája | Baranyai, Heizer, Kertay, Kuhinka ! összeállításban harmadik helyezést ért el Erdélyi György nélkül, aki Olaszországban túrázott. Augusztus 22-én a MESE-úszók a MOVE országos bajnokságokon vettek részt, ahol kivétel nélkül az összes bajnokságokat megnyerték és szebbnél-szebb díjakat kaptak. A MOVE bajnokság részletes eredményei a következők: — 100 gyors ifjúsági bajnok Erdélyi György 1.08‘8, 100 mell ifjúsági bajnok Ács Ferenc 1.26, 100 hát ifjúsági baj­nok Erdélyi György 1.18, 100 gyors senior bajnok Kertay Sándor 1.07’8, 100 hát senior bajnok Heizer Jenő 1.16‘6, 200 mell senior bajnok Bor­sos Jenő 3.02. Az országos vízipóló vidéki baj­nokságot szintén a MESE csapata nyerte 20-án a Szvse-ét (Szeged) 2:0, 5 : 2-re, 21-én a Tsc-ét (Tata­bánya) 2:1, 2:1 verve meg. Az I. a. osztályba való jutásért a Bbte-vel az évad legnagyobb ver­senyén Egerben játszik a MESE csapata szeptember 15-én, a három város versenyén. Eger sporttársadalma örömmel és büszkeséggel tekint ezekre az ered­ményekre, amelyek azt a reményt i keltik, hogy az egri úszók fiatal gárdája az élre tör, hogy visszahó­dítsa az egri úszók hajdani nagy hírnevét. — Autóbusz kirándulások az aggteleki - cseppkőbarlanghoz. Dancza János városi múzeum őr ve­zetésével rendszeres autóbuszkirán­dulások indulnak az aggteleki csepp­kőbarlanghoz. Az első kirándulás augusztus 29-én indul, a második szeptember 5-én. Mindkét napon reggel 6 órakor indulás a Líceum elől. Részvételi díj 6 pengő, a bar­langot csoportkedvezményes belépő­díj mellett lehet megtekinteni. Je­lentkezni a részvételi dij lefizetésé­vel a Kultúra könyvkereskedésben lehet. — Felhívás a volt haditenge­részekhez. A Magyar Haditenge­részeti Egyesület felhívja a volt cs. és kir. haditengerészet egri és kör­nyéki tagjait, hogy a magyar ten­gerész hősi emlékmű felavatásán való részvétel megbeszélése és az Egyesület helyi csoportjának meg­alakítása céljából szeptember 5-én délután 4 órakor jelenjenek meg az egri frontharcosok székházában (Panakoszta-ház). Hirdessen az Eger-Győngyösi újságban!

Next

/
Oldalképek
Tartalom