Eger - napilap, 1937/2

1937-07-01 / 104. szám

2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1937. július 1. II !i •• JÓL VÁSÁROL VAMOSSYIJ MODERN SZAKUZLETEBEN Eger, Széchenyi is. 10. ACÉLÁRÚK, EVŐESZKÖZÖK, FODRÁSZATI CIKKEK, ILLATSZEREK, KOZMETIKAI PIPERE CIKKEK, SZAPPANOK Eger, Széchenyi u. 10. Felhívás a háztulajdonosokhoz Eger, június 30. A kormány országosan rendezni fogja a mostani tarthatatlan lakbér- osztály-beosztást. A pénzügyminisz­ter Nagykanizsa város kérelmére, hogy a III. lakbérosztályból a II. lakbérosztályba soroztassék, kijelen­tette, hogy a régi lakbérosztályozást a kormány a mai lakbérleti viszo­nyoknak megfelelően országosan fogja rendezni. Eger város, sajnos, szintén a III. lakbérosztályban van. Itt indokolt a legjobban a magas vízdíjak miatt, hogy Eger a II. lakbérosztályba soroztassék. Köztudomású, hogy a háztulajdonosok a magas vízdíj miatt — ami a lakbér 20—30 százalékát teszi ki, — alig képesek megfelelő lakbéreket elérni, hogy a közterhek és tatarozási költségek fedezhetők legyenek. Megfelelő lakbért csak akkor ér­hetne el a háztulajdonos, ha a köz- tisztviselők és közalkalmazottak ma­gasabb lakbért kapnának, mert igen sokan a kapott lakbért fizetésükből kénytelenek kiegészíteni. Ezért fon­tos érdeke Eger városának is, hogy a II. lakbérosztályba sorozzák. A mozgalmat a képviselőtestüle­ten keresztül kell megindítani. A háztulajdonosok aláírásával ellátott kérvényt kell a közgyűléshez in­téznünk, hogy közgyűlési határozat alapján intézhesse a város a kor­mányhoz a felterjesztést az iránt, hogy Eger városát a II. lakbérosz­tályba sorozzák. Mozgalmunk érdekében szükséges, hogy beadványunk a ház, különösen a bérháztulajdonosok nagyrészének aláírásával kerüljön a közgyűlés elé. Felkérem a háztulajdonosokat sa­ját érdekükben, hogy az Eger város közgyűléséhez intézendő kérvényt július hó 20-áig a Kér. Sajtószövet­kezet könyvkereskedésében lehető­leg minden háztulajdonos írja alá, hogy azt a júliusban tartandó köz­gyűlésen letárgyalhassuk. Radil Károly. Húsz százalékkal emelkedett az tdéa a SSátravasút forgalma 190 főre emelkedett, amely 20 szá­zalékos emelkedésnek felel meg, az előző évi eredményhez viszonyítva. Az igazgatóság állandóan gondos­kodik az üzem kocsiállományának növeléséről és modernizálásáról. Legutóbb kezdte meg az eddigi vá­szonablakoknak rollós ablakokkal való kicserélését s most folyik saját műhelyében a tíz kocsi elkészítése, amely háromezer pengőbe kerül. A A kocsik teljesen zártak és esetleg fűthetők is lesznek. Felavatták Heves vármegye első zöldkeresztes egészségházát Istenmezején Heves vármegye népegészségügye újabb nagy lépést tett a fejlődés útján vasárnap, amikor a megye egyik legszegényebb községében, Istenmezején kitűzték a zöldkeresz­tes lobogót az első egészsegházra. A község főterén, a községháza szomszédságában építették fel a népi egészségvédelemnek ezt a mo­dern erődítményét, amelyben egy tágas, szellős tanácsadóterem foglal helyet, fehérre lakkozott bútorokkal: vizsgálóasztallal, pólyázó asztal­lal, csecsemőmérleggel, továbbá egy másik terem nyolc zuhanyfürdővel iskolás gyermekek számára, egy- üádas fürdőszoba és a zöldkeresztes nővér lakószobája. A házat a belügy­miniszter és Johann Béla államtitkár nagy anyagi támogatásával és a község áldozatkészségével építették fel és házi vízvezetékkel látták el. A mintaszerűen szép, fehér-zöld egészségházat vasárnap szentelte fel Gál Gyula plébános. A szente- lési szertartáson a Közegészségügyi Intézet képviseletében dr. Gaál András egyetemi magántanár, egész­ségügyi főfelügyelő jelent meg. Az ünnepségre zenekarukkal vonultak fel az erdőkövesdi és pétervásárai tűzoltók és a levente egyesületek s zárt rendekben kordont vontak az egészségház előtt. Az avató beszé­det Fábián Zoltán, a pétervásárai járás főszolgabírája mondotta, rá­mutatva az egészségház nagy jelen­tőségére. A járás és a község há­láját és köszönetét tolmácsolta a belügyminiszternek s a Közegész­ségügyi Intézetnek nagy értékű tá­mogatásukért, örömmel üdvözölte dr. Gaál András egészségüyi főfelőgye- lőt s a község figyelmébe ajánlotta az egészségház működését. A főszolgabíró szavaira dr. Gaál j András válaszolt, buzdítva a község lakosságát az egészségvédelemre, majd az egészségvédelmi szervezet nevében dr. Geday József m. kir. tisztiorvos vette át az egészség­házat, a község megbízásából pedig Murányi Sándor bíró mondott az új intézményért köszönő szavakat, j Az avatási ünnepséget közebéd | fejezte be Pétervásárán. a kellemes illatú megvédi „m OTTO“moly!rtó­Kapható csakis Sugár városi «Angyal« drogériájában Eger, Széchenyi a. 8 Ötezer ember nézte végig hétfőn este az egri tűzoltók légvédelmi diszgyakorlatát Eger, június 30. Az egri tüzoltótestület hétfőn este rendezte meg szokásos nyári dísz­gyakorlatát a Kossuth-téren. Ez év­ben első ízben kapcsolták össze a gyakorlatot légvédelmi bemutatóval s először vettek részt azon polgári segédcsapatok is. A Kossuth-téren fából készült mintaházakat állítot­tak fel, a közönséget pedig ülőhe­lyek várták. Már jóval kilenc óra előtt folytonos áradatban vonult a közönség a térre s a gyakorlat meg­kezdésének idejére a téren és a be­nyíló utcákon ember-ember hátán, mintegy ötezer főre becsülhető, ha­talmas tömeg szorongott. 9 óra után a kivezényelt karhatalom lezárta te­ret, de még így is nagy erőfeszí­tésbe került a téren sokáig le-fel- hullámzó embertömeget a nézők ré­szére fenntartott részen elhelyezni. Az érdeklődés nem kis részben annak a félreértésen alapuló hírnek a követ­kezménye volt, hogy a gyakorlaton valóságos repülők vesznek részt, holott a légitámadást csak feltétele­zett légi erőkkel hirdették. A bemutató előtt a tűzoltó zene­kar térzenét adott. A gyakorlat egyes mozzanatairól Besznyák István dr. testületi orvos részletes és élvezetes magyarázatot tartott hangosan beszélőn, amelynek a hangját azonban a tér rossz hal­lási viszonyai miatt csak kis kör­zetben lehetett jól megérteni. Pontban 9 óra 15 perckor hangos sziréna bugás hasított bele a feszült csendbe, jelezve, hogy ellenséges légi támadás közeledik, ugyanakkor megkondult a Minoriták templomá­nak harangja is. A következő per­cekben félelmes és izgalmas valósá­gában alakult ki egy éjszakai re­pülőtámadás képe. A Kossuth tér villanyvilágítása kialudt és a sö­tétben rőt fénnyel gyullt ki a vá­rosháza teteje, ugyanakkor a vár nyugati bástyáján elhelyezett elhá­rító tűzfegyver is megszólalt, ref­lektorok kaszálltak bele a sötétségbe s a feltételezett bombatámadás ered­ményeként egymás után lobbantak lángra a tér közepén elhelyezett mintaházak is. Percekig a becsa­pódó bombák robbanásától, fülsi­ketítő dörgéstől, géppuskakattogás­tól volt hangos a tér, amelyet láng, füst és gáztengerbe borítottak az explodáló gránátok s csak az égő házak ropogó lángja világított be. Alig tartott tíz percig ez az iz­galmas színjáték, máris felbúgtak a Ruzsin Ferencparancsnok vezetésé­vel rohamlépésben közeledő tűzoltó osztagok gépeinek szirénái, hatalmas fénycsóvák világították át a te­ret s a gépfecskendők gázálarcos legénysége gyorsan és elszántan tá­madta meg az égő házakat a nagy­erejű vízsugarakkal. Derekasan dol­goztak a fiatal cserkészek is, akik ugyancsak gázálarcban, egymást váltva, lankadatlanul hajtották a kéziszivattyut s oltották a tüzet. A bombázás sebesültjeit szintén gáz­álarcos mentőosztagok szedték össze és szállították a segélyhelyre. A tűzoltólegénység még magasmentési gyakorlatot mutatott be. A közön­ség, amely lélekzetvisszafojtva fi­gyelte a tér közepén lejátszódó.’ese- ményeket, lelkesen megtapsolta a mentőponyvába leugró bátor tűzol­tókat. Az egész gyakorlat pontosan 15 percig tartott. A tűzoltók rövid idő alatt felszereltek s az előbbi vesze­delem nyomait csak a zsarátnokló bódék füstölgő váza, meg a tetőkről ömlő vizsugarak mutatták. A gyakorlat minden vonatkozás­ban tökéletesen sikerült. Percnyi pontossággal következtek egymásra a támadás és védelem mozzanatai, a tűzoltó és mentőalakulatok fegyel­mezetten, felesleges izgalom nélkül, határozott alárendeléssel végezték feladatukat, megnyugtató bizony­ságot adva arról, hogy akár elemi tűzvész esetén, akár egy esetleges Gyöngyös, június 30. Az átmenetileg esős, de mégis ki­tűnőnek ígérkező és eddig is ked­vezőnek mondható nyár megnövelte a Mátrát látogató turisták és ki­rándulók számát s ennek tulajdo­nítható, hogy a Mátravasút forgalma már meghaladja a 16 ezer utast. Ez a körülmény azt a reményt kelti, hogy az idei utaslétszám a tavalyi 35 ezer fölé emelkedik és a múlt évi kisebb esés után ismét növe­kedni fog. A napi átlag utasszám

Next

/
Oldalképek
Tartalom