Eger - napilap, 1937/1

1937-06-17 / 96. szám

I Ara 6 fillér Eger, XL Vili. évf. 96. szám ♦ Csütörtök ♦ Trianon 18, 1937 június 17. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKAREKPÉN ZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 588 GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLD­SZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: SZENT JÁ­NOS KÖNYVNYOMDÁ. EGER. TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ JÓ­ZSEF, SZ. BERTALAN­IG. 1. TELEFON: 322. Eger város közönsége hódoló szeretettel QnaepU meg a kormányzó születésnapját Eger, június 16. Vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója június 18-án tölti be 69 évét. A magas születésnapot az egész ország népe hódolattal és szeretettel ünnepli. Az országos ünneplésbe Eger város közönsége is bensőséges ér­zésekkel kapcsolódik be. Az ünne­pet az idén is a helyőrség rendezi meg az alábbi rend szerint: Junius 18-án, pénteken fél 7 óra­kor a honvédség zenekara zenés ébresztővel járja be a város főbb útvonalait. Délelőtt 9 órakor ünne­pélyes hálaadó szentmise lesz a fö- székesegyházban, amelyen a ható­ságok, hivatalok, intézmények és egyesületek testületileg jelennek meg. Ugyanakkor istentiszteletet tartanak a többi felekezetek temp­lomaiban is. A rendezőség kéri a háztulajdono­sokat, hogy az ünnepség fényének emelésére június 18-án lobogózzák fel házaikat. Súlyos károkat okoz az aszály Heves vármegyében A délhevesi gazdák részére segítséget kér dr. Hedry Lőrinc főispán Eger, június 16. Hevesvármegye közigazgatási bi­zottsága kedden délelőtt tartotta rendes ülését dr. Hedry Lőrinc főispán elnökletével. Az ülésen el­hangzott hivatali jelentésen kívül a gazdasági helyzet ismertetését kisérte nagy figyelem, annál is in­kább, mivel a helyzet, különösen a vármegye déli részén aggasztóra fordult a hosszú szárazság miatt. A mezőgazdaság állapotát vitéz Fluck Gusztáv vármegyei gazdasági felügyelő az alábbiakban vázolta: Az időjárás állandóan száraz jel­legű, rendkívül kedvezőtlen. A múlt hónap végén helyi zivatarok voltak ugyan s helyenként kiadósabb esők is fordultak elő, sajnos azonban a vármegye nagy részében igen kevés volt az eső, sőt tekintélyes terüle­tek vannak, ahol a tavaszi csapa­dékos idő elállta után egy szem eső sem esett. Az utolsó két napban némi változás, borusabb idő, némi hőcsökkénés, helyenként zápor volt észlelhető. Természetes, hogy az abnormális száraz idő az összes terményekre igen hátrányosan hat s azokat a tel­jes kisülés veszélye íenyegeti. Kü­lönösen a tavaszi termények, kerti vetemények és kapás növények igen sínylődnek s különösen a vármegye déli községeiben mutatkozik már eddig is felbecsülhetetlen kár. Nagy területek teljesen vetetle- nek főleg Kisköre. Tarnaszentmik- lós, Pély, Nagyfüged, Visznek, Za- í'ánk. Tarnazsadány, Tiszanána köz­ségekben. E területek után kárt a pénzügyigazgatóság a fennálló ren­delkezések alapján megállapítani nem tud, holott a gazdák a be nem vethető területeken kétségtelenül száz százalékos kárt szenvedtek s az adót mégis kénytelenek megfi­zetni. Ezek a gazdák legnagyobb részben kisemberek és valami uton- módon mégis kimélendők volnának. A bevetetlen területek mintegy 4500 —5000 kát. holdra tehetők. Sok a kár az időjárás folytán csak rossz munkával vethető területeken, ahol csapadék hijján a nagyrögü földek­ben a kapálást sem lehet elvégezni. Természetesen az ősziek vízkárja is rendkívül jelentékeny. A korai őszi vetések a jól mun­kált és jó talajerőben levő talajo­kon jók, a többin közepesek, a ka­lászok sok helyen aprók. A tavasziak helyzete hasonló, a később vetett tavasziakat a teljes kisülés fenyegeti. Kapások nem fej­lődnek kellően, a kerti vetemények is visszamaradtak. A terméskilátások mai állása sze­rint a gazdáknak meglevő készle­teikkel való legnagyobb takarékos­ságot lehet csak ajánlani. A szőlők fejlődése kedvező, azon­ban a nagy mértékben fellépett szőlőmoly sok kárt okozhat. A jelentések során Könczöl Kál­mán dr. h. pénzügyigazgató is meg­emlékezett a vármegye különböző területeit ért elemi csapásokról, amelyeket már a hatóságok is be­jelentettek. Az egri járásban Ver­peléten filoxeráról, Felsőtárkányon jégről, Dormándon és Besenyőtelken áltláuos aszályról szólnak a jelenté­sek, a gyöngyösi járásban Gyön­gyöshalász árvizet, Adács, Vámos- györk, Ludas, Karácsond, Detk, Hevesugra aszályt, Vécs, Kisnána jeget jelentett, a hatvani járásban Ecséd, a hevesi járásban Átány, Kisköre, Tarnaszentmiklós, a péter- vásáraiban Mátraballa, Nádujfalu, Sírok, a tiszafürediben Tiszafüred, Tiszaszőllős és Igar jelentettek még jég, illetőleg árvízkárokat. Hedry Lőrinc dr. főispán a jelen­tések után rámutatott arra, hogy az aszálykár különösen Délhevesben nagymértékű, úgy, hogy a gazdák­nak föltétlenül segítségre van szük­ségük. Tavasziakról beszélni sem lehet, a kukorica jóformán ki sem kelt. úgy, hogy a megye déli része a legnagyobb szükségnek néz elébe. Bejelentette a főispán, hogy kérte a földművelési minisztert, küldje ki a helyszínre képviselőjét a helyzet megvizsgálása végett. Egy erdőőr kitüntetése A közigazgatási bizottság ülése meleg ünneplésben részesítette id. Kiss István markazi erdőőrt, akit a földművelésügyi miniszter 39 éven át egy gazdánál teljesített hűséges szolgálata elismeréséül díszoklevél­lel tüntetett ki. Az oklevelet dr. Hedry Lőrinc főispán nyújtotta át az erdőőrnek elismerő szavak kí­séretében. — Szükségesnek láttam — mondotta, — hogy a szép kitün­tetést a bizottság színe előtt nyújt­sam át, azzal kívánsággal, hogy segítse a mindenható Isten és le­gyen továbbra is példaadó mun­kása a köznek és annak a hivatás­nak, amelyre fölesküdött. A kitüntetésért az erdőőr meg­hatottál! mondott köszönetét. Nagy elismerést arattak a hevesmegyei vitézek az ónodi Rákóczi-táborozáson Lélekemelő ünnepségek közepette áldozott vasárnap Ónodon öt vár­megye vitézi széke Rákóczi fejede­lem halhatatlan emlékének. Borsod, Gömör, Abauj, Heves és Zemplén vármegyékből mintegy kétezer vi­téz vonult fel lenyűgöző parádéval, az öreg harcosok pompás fegyelme­zettségével, hogy emlékezzék a nagy fejedelemre, az önfeláldozó magyar vitézség mintaképére. Az ünnepségen vitéz Szinay Béla altábornagy, törzskapitány képvi­selte a kormányzót s mondott nagy beszédet a nap jelentőségéről, míg az ónodi országgyűlésről vitéz Mál- nási Ödön tanítóképzőintézeti ta­nár tartott nagyhatású előadást. Heves vármegyéből 350 vitéz vonult fel az ünnepségre, akiket dr. Hedry Lőrinc főispán, Okolicsányi Imre alispán, Braun Károly polgár- mester és dr. Petro Kálmán ország- gyűlési képviselő is elkísértek. A hevesmegyei vitézek nagy elisme­rést arattak a táborozáson s min­den tekintetben a legkiválóbbaknak bizonyultak. A parádéra vitéz Ke­mény Alajos székkapitány vezeté­sével vonultak fel a hevesmegyei vitézek, a menet elején Eger vá­ros vitézei, nyolc zászlóval, a vá­ros és vármegye címereivel s a menet előtt hatalmas díszívet vit­tek, amely később táborkapu cél­jára szolgált. A parádénak ez a része volt a legszebb, legszínesebb és legfegyelmezettebb. A délutáni táborszemlén ugyan­csak kitűnt Heves vármegye és Eger városa. A hatalmas táborka­pun belül Eger táborkörletét a város címerével ékesített cölöpökkel ke­rítették körül s olyan hatást kel­tett a külsőségeiben szép, lelkessé­gében megkapó tömeg, hogy vitéz Szinay Béla saját szavai szerint „megbüvölten állt meg a hevesme­gyei vitézek előtt.“ A vármegye vitézei kedves fi­gyelemmel tették emlékezetessé a maguk és vendéglátóik számára a vitézi táborozást. A hevesmegyei szervezés nagy és körültekintő mun­káját lelkesen végző vitéz dr. Jávor Ernő vitézi hadnagynak arra is volt gondja, hogy a táborozást nemcsak fegyelemben, hanem együttérzésben is összeforrassza. Minden hevesme­gyei vitéz egy mézeskalács-huszárt kapott ajándékba, az egri Rajnics mester remekét, az előkelőségek, elöljárók és feleségeik nagyobb mé­retű mézeskalács huszárokat és szí­veket. A táborozás a Melczer-család bir-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom