Eger - napilap, 1937/1
1937-01-14 / 8. szám
Eger, XL Vili. évf. 8. szám A H Ä 6 FILLÉB ♦ Csütörtök ♦ Trianon 18, 1937 január 14, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. —POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 588 GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLDSZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: SZENT JÁNOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176, — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZ.BERTALAN- U. 1. TELEFON: 322. Heves vármegye törvényhatósága rendik!váll közgyűlést tart pénteken A közgyűlés délelőtt, a délután Eger, január 13. Hevesvármegye törvényhatósági bizottságát január 15-én, pénteken délelőtt 10 órára rendkívüli közgyűlésre hívta össze dr. Hedry Lőrinc főispán. A rendkívüli közgyűlés újjáalakítja azokat a bizottságokat, amelyeknek megbízatása a törvény értelmében egy évig tart, így sor kerül a közigazgatási bizottság és albizottságai, az igazoló választmány, az összeférhetetlenségi bizottság és a borellenőrző bizottság újjáalakítására. A közgyűlés gondoskodik a vármeközigazgatási bizottság ülésezik gyei pénzek 1937 évi gyümölcsöző elhelyezéséről és a közigazgatás megnövekedett feladatainak megfelelően megváltoztatja a vármegyei tisztviselők normállétszámát. A közgyűlést megelőzőleg, délelőtt 9 órakor a törvényhatósági bizottság kisgyűlése tart ülést, amely a városok és községek ügyeinek elbírálásával foglalkozik és előkészíti a közgyűlési ügyeket. Délután fél 4 órakor a közigazgatási bizottság ülésezik a vármegyeháza kistermében. nemzetközi-e az egyház és szemben áll-e a nacionalizmussal A társadalomvédelmi előadássorozat folytatása Eger, január 13. Az egri katolikus egyházközség társadalomvédelmi előadássorozatában kedden dr. Holik Sámuel és dr. Kiss István theologiai tanárok előadásai következtek. Mindkét előadás éles elméleti fejtegetéssel világította meg témáját és gyakorlati téren időszerű feladatokat állított a hallgatóság elé. Dr. Holik Sámuel a keresztény nacionalizmusról értekezett, a német egyházellenes faj védelmi felfo- fogásból kiindulva. A német fajvé- védelem károsnak tartja a kereszténységet, mert azt tartja, hogy alázata megbénítja a német faji őserőt, felebaráti szeretete gátat vet társadalmi aspirációnak, nemzetközisége pedig veszedelmes a nacionalizmus szempontjából. Ezzel szemben az az igazság, hogy a kereszténység univerzalizmusa a szellemi síkban mozog, nem érinti a fajiságot, sőt az egyház mindig tiszteletben tartotta, sőt fejlesztette a faji és nemzeti értékeket. Tette pedig ezt azért, mert azt akarja, hogy a faji csoportosulások az Isten teremtő szellemének gazdag változatai és ezzel a nyers vérségi kapcsolatokat átnemesíti és az emberiség egyetemének szolgálatára állítja. A kereszténység tehát nemzetek fölötti lelki és szellemi kapcsolatokat létesít, ellentétben a szabadkőműveséggel és bolsevizmus- sal, amelyek a nemzeti érzés és vallás lerombolásával nemzetközi gazdasági és politikai egységet akarnak megvalósítani. A kereszténység tehát felfokozza a nemzeti érzést, ennek az érzésnek azonban nem szabad megállni a lírai ellá- gyűlásnál, vagy a lendületes szónoklatoknál, hanem bele kell kapcsolódni a nemzeti sorsközösség égető kérdésének megoldásába, csökkentenie kell a kiáltó szegénységet a nemzeti jövedelem igazságosabb elosztásával s dolgoznia kell a kultúráért, a közegészségügyért, általában a nemzet gazdasági, lelki és szellemi emelkedéséért. Kiss István dr. a katolikus öntudatról szólva megállapította, hogy a tömegek lelkében elfakult a kereszténység, nagyrészt azért, mert benne nem találják meg az öröm érzését, hanem súlyos kötelességek és tilalmak sorozatát; legjobb esetben jámbor szokásként kezelik, melynek a gyakorlati élettel kevés vonatkozása van. A katolikus öntudat tömegirányító erejét ki kell fejleszteni, elsősorban azzal, hogy tömörülniük kell azoknak, akik átérzik az evangéliumi örömöt. Nem szabad kompromittálni a vallást azzal, hogy elveihez és parancsaihoz nem alkalmazkodunk, mert az ilyen felfogásnak rendkívül nagy romboló hatása van. A katolikus családi élet szépségét és tisztaságát szét kell sugároztatni a társadalomban. Határozott és szilárd meggyőződéssel kell állást foglalni a katolikus oktatás fenntartása és fejlesztése, valamint a katolikus sajtó támogatása tekintetében. Mindezekért minél több embernek kell céltudatos apostoli munkát vállalni. A nagy érdeklődéssel és elismeréssel fogadott előadásokat a Ferences Szent Klára Vegyeskórus három művészi énekszáma egészítette ki Huszthy Zoltán vezényletével. A társadalomvédelmi előadássorozat legközelebbi előadása január 14-én, csütörtökön délután 5 órakor lesz a következő rend szerint: Sixtus Dietrich : Jézus hívó szava; Lassus : Fulgebunt justi. Énekli: a R. k. fiú felsőkeresk. iskola énekkara. A hit- és erkölcsi élet. Előadó: dr. Rubovszky Ferenc, teológiai tanár. Magyar zene. Játsza: a R. k fiú felsőkereskedelmi iskola zenekara. A fóldművesnép és a bolsevizmus. Előadó: dr. Szabó Gyula főszolgabíró. Bihari: Bercsényi nótája. Előadja a R. k. fiú felsőkereskedelmi iskola zenekara. 62.306 hektoliter bortermést jelentettek be az idén Egerben Eger, január 13. Az idei szüret eredményeit most állították össze a kötelező termésbejelentések adatai alapján. A bejelentett mennyiség: 62.306 hektoliter. A nyilvántartott adatok szerint az ó-bor készlet 16.778 hektolitert tesz ki. Tekintve, hogy Eger szőlőterülete mintegy 3200 holdat tesz ki, a holdankénti átlag tehát eléri a 20 hektolitert, ami a szokott átlageredményeket messze meghaladja s ritka bő esztendőre mutat. A képviselőtestület által a bor- fogyasztási adó megállapítása, illetve az egyeztető tárgyalások lefolytatása végett kiküldött bizottság a közeljövőben megkezdi tárgyalásait s az így közölt mennyiség után fogja esetről-esetre megállapítani a termelők fogyasztási adóját. Gyöngyösön lanyhul a név- magyarosítási mozgalom Egerben úgyszólván még meg sem indult Gyöngyös, január IS. Gyöngyösről jelentik, hogy az 1934-ben nagy lendületet vett név- magyarosítási mozgalom kezd ismét ellanyhulni, annak ellenére, hogy még igen nagy számmal vannak a szabad pályákon és a köztisztviselők között, akiknek neve idegen hangzású. Gyöngyös városban 1933- ban 19-en, 1934-ben 91-en, 1935-ben 22-en és 1936-ban 18-an változtatták meg nevüket. Ezek a számok hűen mutatják az 1934 óta lanyhuló tendenciát. Kívánatos volna pedig, hogy — amint az a gyöngyösi városházán is észlelhető — a postán, vasútnál, kórháznál stb. a tisztviselők és alkalmazottak magyar névvel rendelkezzenek. Eger, január 13. Egerben tulajdonképpen meg sem indult a névmagyarosítási mozgalom. Elenyészően csekély számban változtatták eddig magyaros hangzásúra a nevüket, főleg az állami szolgálatban állók közül, mig a nagy többség nem tulajdonított különösebb jelentőséget a névmagyarosítási mozgalomnak. Holott éppen Egerben van fokozott jelentősége az akciónak, mert a város idegenforgalmi érdekei szempontjából nem közömbös, hogy a városban megforduló idegenek magyar hangzású nevekkel ismerkednek-e meg, vagy pedig idegen csengésű nevek emlékét viszik magukkal. Egernek is arra kellene törekednie, hogy magyaros jellege minél jobban kidomborodjék s ezt igen alkalmasan szolgálná,! ha — a vezetők példaadása nyomán — minél számosabban jó magyar csengésű névvel cserélnék fel családi nevüket.
