Eger - napilap, 1937/1
1937-06-29 / 103. szám
Eger, XL Vili. évf. 103. szám Ara 6 FILLÉB * Kedd * Trianon 18, 1937 június 29, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKAREKPÉN ZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 588 GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLDSZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ- HIVATAL: SZENT JÁNOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176. - GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZ.BERTALAN- U. 1. TELEFON: 322. Élénk vita után elfogadta a városi közgyűlés a fürdők zárószámadását Kertmunkás-képző iskolát kap Eger a földművelésügyi minisztertől Eger, június 28. Eger város képviselőtestülete szombaton délután tartotta rendes júniusi közgyűlését. Az elnöklő Braun Károly polgármester napirend előtt kegyeletes szavakkal emlékezett meg Velcsey Istvánnak, a képviselő- testület hosszú időn keresztül volt virilis tagjának elhuny tárói s javaslatára a közgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg az elhúnyt emlékezetét. Ezután Kürti Menyhért dr. tankerületi főigazgatóvá történt kinevezéséről emlékezett meg a következőkben : Örvendetes eseményt jelentek be. Serédi Jusztinján dr., bíboros hercegprímás dr. Kürti Menyhértet tankerületi katolikus főigazgatóvá nevezte ki, Eger székhellyel. Dr. Kürti Menyhért ezen méltóságot az egész magyar nevelésügy terén egy emberöltőn át végzett kiváló munkájával érdemelte ki, amelyet nemcsak Egerben, hanem más neves intézeteknél is kifejtett. De ezen felül mint a vármegye törvényhatósági bizottságának és városunk képviselőtestületének is hosszú éveken át kiváló tagja, a Negyedmesteri Testületnek, a Gárdonyi Társaságnak elnöke, úgy a város közügyeiben, mint minden társadalmi megmozdulásban állandóan önzetlenül ; és fáradhatatlan tevékenységgel vett i részt. Kinevezése tehát mindannyi- i unknak öröme s még hozzá kétsze- I rés, mert Eger jelöltetvén ki szék- | helyéül, továbbra is közöttünk ma- i rád. A közgyűlés elhatározta, hogy i dr. Kürti Menyhértet kinevezése j alkalmából jegyzőkönyvileg üdvözli j s őszinte együttérzéséről és öröméről biztosítja. Napirend előtt Lang Nándor szószólalt fel és szóvátette, hogy a helypénzszedésnél a csirkék után is I 16 fillért szednek, holott a városi i közgyűlés a csirkék után járó ösz- ! szeget 8 fillérben állapította meg. | Ez a túlbuzgóság árt Eger piacá- | nak, mert a falusiak ilyen körül- j mények között nem jönnek be a | városba, annál is inkább, mivel ma már helyben keresik fel őket a kereskedők. Hallotta azt is, hogy a város az egri autótulajdonosokkal j ki akar egyezni a vám tekintetében. Attól fél, hogy ezzel a megoldással a várost károsodás fogja érni. A felszólalónak Braun Károly polgármester válaszolt és kijelentette, hogy a helypénzszabályzat pontos betartását ellenőriztetni fogja. A város valóban tárgyal az autó- tulajdonosokkal, de úgy igyekszik megoldani a kérdést, hogy a város vámjövedelme ne csökkenjen. Kertmunkás-képző iskolát kap Eger Frank Tivadar főjegyző beszámolt arról, hogy a földművelésügyi minisztérium és a város között hosz- szabb idő óta tárgyalások folynak egy kertmunkásképző iskola megépítése érdekében. A legutolsó tárgyaláson végleges megállapodás történt, amely szerint a földművelés- ügyi miniszter az iskola építésére 25 ezer pengő államsegélyt ad. Az iskolába három évig csak egriek iratkozhatnak be, három év után az állam veszi át az iskolát és 40 százalékos férőhelyet biztosít az egri gazdaifjuságnak. A tanerőket az állam fizeti, a város egy felügyelőt és egy előmunkást ad. A kertésziskolát a mintatelepen építik fel. A bejelentést a közgyűlés nagy hálával és köszönettel fogadta. A közgyűlés további folyamán ugyancsak Frank Tivadar főjegyző j referálta a Városi Fürdő Rt. záró- ! számadását és mérlegét. A fürdők összes kötelezettségeiknek eleget tettek és a Pesti Hazainak 7 ezer pengő tőketörlesztést fizettek. Az épületeknél beállított 2%, a felszereléseknél véghezvitt 7% tartalékolás után a részvénytársaság vesztesége a múlt évi veszteséggel együtt 9 ezer pengő. Lang Nándor szóvátette azokat a sorozatos támadásokat, amelyeket az Eger - Gyöngyösi Újság indított a fürdő igazgatósága ellen az uszodaárak felemelése miatt. Hangsúlyozta, hogy a fürdők adósságait a régi igazgatóság csinálta, a mai igazgatóságot azokért nem terheli felelősség, igy a támadásokat az igazgatóság nevében visszautasítja. Hogy az adósságokat kifizethessük, a fürdőárakat még jobban fel kell emelni. Szajlay Sándor: Radil Károly cikkeiben többször megsértette az igazgatóságot, holott ez az igazgatóság még nem csinált adósságot. Ezért az igazgatóság elégtételt kér. Heller József dr.: Nagyon csodálkozom, hogy a fürdők adósságait éppen Radil Károly képviselő úr bírálta. A támadó cikkekből kimaradt az, hogy kik voltak az igazgatóság tagjai, amikor a József- fürdőt megépítették. Mi akkor nem foglaltunk helyet az igazgatóságban. Kár volt felvetni a részvénytársaság üzemesítésének gondolatát, mert az megoldhatatlan s az sem volna egészséges, ha a íürdő minden ügyét a képviselőtestület elé hoznák. A megbízást a képviselőtestület adja az igazgatóságnak, de milyen értéke van az olyan megbízásnak, amely arra sem ad felhatalmazást, hogy az igazgatóság tízfilléres áremelés tekintetében intézkedjék? Ezért a csekély engedményért egyébként kár volt a háromhetes sajtókampányt lefolytatni. Radil Károly: Amikor a fürdőárakat felemelték, tömeges panaszok érkeztek hozzám is, a laphoz is az áremelés ellen, amelyet éppen az életszínvonal általános drágulásakor vezetett be a Városi Fürdő. Közérdekből írtam a cikkeket, hogy a város közönségének érdekeit megvédjem. Ki kell jelentenem, hogy sem én, sem a lap senkit nem sértett és nem gyanúsítottunk, sőt egyik cikkemben külön kiemeltem, hogy a fürdőt a régi időkből származó adósságok terhelik. Soha nem titkoltam, hogy benne voltam abban az igazgatóságban, amely a József fürdőt megépítette. Egy azonban bizonyos: hogyha az igazgatóság mai tagjai akkor hallották volna a városi fürdő igazgatójának előterjesztését és számításait, ők is elfogadták volna azt. Én egy szót sem írtam olyan értelemben, hogy az adósságokért a mai igazgatóság felelős. Tény azonban az, hogy az adósság még mindig 209 ezer pengő s azt ki kell fizetni. Engem az az aggodalom vezetett a cikkek megírásában, hogy az áremeléssel a mai időkben nem szaporodni, hanem csökkenni fognak a bevételek, mert a forgalom 80 százalékát az egri közönség adja. Ezért javasoltam azt is, hogy az áremelés : kérdésében a képviselőtestület ha- I távozzon. Mert nem az a fontos, hogy j az igazgatóságnak van-e 10 filléres j áremelés keresztülvitelére megbiza- j tása, hanem az a sok pengő, ami | ekkor elmarad a tíz filléres emelés ■ miatt. A tényállás az, hogy a tíz i év előtti 220 ezer pengő tartozás- ' ból ma még 209 ezer pengő áll fenn, [ amit nem lehetett csökkenteni, ami- j kor a tíz év alatt 180 ezer pengő kamatot kellett fizetni. Azért kell I törekedni, hogy a fürdőárak leszál- | lításával és a női órák visszaállítá- i sával a bevételek emelkedjenek és j a tartozásokat gyorsabban törleszt- hessük, mert így az uszodák bevételeit a kamatok fogják felemészteni és az adósság kifizetve nem lesz. A legtöbb városban a fürdőárak magasabbak, de vannak városok, ahol olcsóbbak a fürdőárak. Vida Ferenc: Azt is meg kellett volna írni a cikkekben, hogy a részvénytársaságnak kiket kell ingyen fürdőztetésben részesíteni. A katonák, leventék ingyen fürdenek. Áz a csekély áremelés szóba sem jöhet. Aki fürödni akar, fizesse meg. A megértést kell keresni, nem azt, ami szétválaszt bennünket. Frank Tivadar: Teljesen igaza van Yida képviselő úrnak, amikor a megértést hangoztatja. Az újság a kritikában tulment a megengedett határokon, bár a sorok közül j ki lehet olvasni, hogy az adósságok- ! ért a mai igazgatóság nem felelős. ! Meg kell azonban állapítani, hogy í az igazgatóság olyan munkát végez j a fürdők fejlesztése és anyagi biz- j tosítása terén, amely feltétlenül el- , ismerést érdemel. A főrdők Eger közönsége részéről nem kapják meg azt a támogatást, amelyet megérdemelnek. Nem azt kellett volna panaszolni, hogy drága a fürdő, hanem azt j kiemelni, hogy a gyógyfürdők között I a legolcsóbb s hogy gyógyértékei ; milyen kiválóak, kérni kellett volna \ a közönséget, hogy értse meg a für- i dők nehéz helyzetét és támogassa j azokat. Radil igazgató úr téved ab- ’ bán, hogy a forgalom 80 százalékát j az egri közönség adja. Az arány majdnem feles és az idegenek körében nagy visszatetszést szül, ha ők drágábban fürödhetnek, holott a j pénzükkel hozzájárulnak a város | gazdasági életének a javításához. A felszólalások után a képvise- | lőtestület a zárszámadást és mér- j leget tudomásulvette.
