Eger - napilap, 1937/1

1937-01-17 / 10. szám

Eger, XL Vili. évf. 10. szám 40 10 FILLÉR ♦ Vasárnap ♦ Trianon 18, 1937 január 17. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. —POSTA­TAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 588 GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLD- SZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ- HIVATAL: SZENT JÁ­NOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176, — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ JÓ­ZSEF, SZ.BERTALAN- U. 1. TELEFON: 322. A belügyminiszter mellett emelt szót és népi szociális politikát sürgetett vitéz Subik Károly pápai prelátus a vármegye közgyűlésén A közgyűlés bizalmát nyilvánította a kormány iránt Eger, január 16. Hevesvármegye törvényhatósági bizottsága dr. Hedry Lőrinc főis­pán elnökletével tegnap rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlésen napirend előtt vitéz Subik Károly pápai prelátus szólalt fel és ke- gyeletes szavakkal emlékezett meg vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök­ről, a magyar nép nagy barátjáról, a magyar feltámadás fanatikus har­cosáról. Méltatta nagy külpolitikai tevékenységét, amellyel megalapí­totta a magyar nemzet tekintélyét és kihangsúlyozta fontos szerepét a Duna völgyében. Megemlékezett bel­politikai érdemeiről, különösen a magyar királyi honvédség korszerű színvonalra emeléséről s mindazok­ról a törekvésekről, amelyeknek nyomán ma már gazdasági fellen­dülés tapasztalható. Az elhunyt miniszterelnök egyé­niségének bírálatában vitéz Subik Károly megállapította, hogy Göm­bös Gyula tragikus lélek volt. Tisztán és becsületesen törekedett a nemzeti egységre, de meg volt benne a tiszta lelkeket jellemző naivitás is. Az a pártpolitikai rend­szer, amelyet bizalmasai, talán nem is a nagy nemzeti célok előmozdí­tására megteremtettek, éppen a kívánt nemzeti egységet bontották meg. Beszédének további folyamán foglalkozott Kozma Miklós belügy­minisztert a legutóbbi napok folya­mán ért érthetetlen támadásokkal. Ha valakinek közéleti pályán moz­gó ember, vagy miniszter egyéni tisztessége, vagy működése ellen kifogása van — mondotta — az áll­jon elő, de a közvéleménybe bedo­bott gyanúsításokkal ne veszélyez­tesse a társadalomnak a tekinté­lyekbe vetett tiszteletét. Bár a bel­ügyminiszter nem szorul arra, hogy őt az ért támadásokkal szemben akár törvényhatóságok, akár pedig egyes személyek megvédelmezzék, mégis leszögezni kívánja, hogy a törvényhatóságoknak Kozma Miklós belügyminiszterrel szemben nyilvá­nított bizalmi nyilatkozatát nem tekinti valami rendkívüli esemény­nek, mert a törvényhatóságok a hivatalba lépő belügyminisztert min­dig üdvözölni szokták és csak ter­mészetes, hogy működése elé biza­lommal tekintenek. Tiltakozni kell az ellen, hogy az országban bármily oldalról olyan hangok üttessenek meg, amelyek a parlamenten kívüli helyről követelik a felelős közéleti ember távozását. A pártélet harcai­nak színhelye nem a népgyűlés, hanem egyedül és kizárólag a par­lament. A továbbiakban a kormányra háruló szociális politikának jelentő­ségéről és feladatairól szólott. Ép úgy mint örök igazság az a krisztusi mondás, hogy nem csak kenyérrel él az ember, hanem igével is, úgy megfordítva is áll az igazság, hogy nem csak igére és szavakra van szükségünk, hanem mindenek előtt kenyérre. Teljes bizalommal fordulunk Da­rányi Kálmán miniszterelnök kor­mányához és kérjük, lássa meg a sebeket, melyek beteggé teszik a magyar nemzetet és érezze át a tövisek szúrását, amelyek^ a sze­gény ember testében égnek. Ne oly I problémákkal foglalkozzék a kor- j mány, melyek csak késő idők múl­tán éreztetik hatásukat, hanem a mindennapi élet égető kérdéseivel. Arra kérte a vármegye főispán- ! ját, hogy szociális elgondolásait és a törvényhatóságnak a kormány munkásságának támogatására irá­nyuló készségét hozza a kormány I tudomására és hangoztassa, hogy ; bennünket csak egy gondolat vezet, szerencsétlen testvéreink megmen­tése és azon keresztül hazánk in­tegritásának visszaállítása. Hedry Lőrinc dr. főispán megkö­szönte vitéz Subik Károlynak mély értelmű szavait, melyekkel a mai élet problémáira rávilágítani igye­kezett és az általános tetszésnjil- vánításból azt állapította meg, hogy a törvényhatósági bizottság vitéz Subik Károly szavaival egyhangúan egyetért. Bejelentette, hogy a tör­vényhatóságnak a kormány iránt ? megnyilvánult bizalmáról a kor­mánynak jelentést tesz és Subik Károlynak felhozott szociális elgon­dolásait a kormány elé terjeszti. A közgyűlés további menetében admi­nisztrációs ügyekkel és egyes albi- ; zottságoknak megalakításával fog- ! lalkozott. Gyöngyösön is megkezdődik a lakosság légvédelmi kiképzése Az ország többi városaihoz ha­sonlóan végre Gyöngyös is bele­kapcsolódik abba mozgalomba, mely az ország lakosságát a jövő hábo­rújának leginkább fenyegető réme, a légitámadások veszélye ellen való magatartásra oktatja ki. Szinte cso­dálatra, de nem követésre méltó az nyugalom, mellyel a határhoz oly közel fekvő Gyöngyös lakossága ke­zelte ezt a fontos kérdést. A kül­földi készülődésekhez és óvintézke­désekhez képest lassan bár, de vég­re mégis csak megtették a lég és gázvédelem kezdő lépéseit az ösz­| szes jelentősébb magyar városok, ; csak Gyöngyös maradt ki minded- | dig ebből a mozgalomból. A gyöngyösi Katolikus Legény- ! egylet január 17-i kultúrdélutánjá- nak első programmszámaként dr. Makrányi Gyula városi tanácsos vetített képes légvédelmi előadást tart. Az előadást hetenként megis­mételve, több kultúrdélután pro- grammjába óhajtja az előadó be­kapcsolni, hogy ezzel rámutasson a várható légitámadások pusztító ve­szélyére és a védekezés módjait részletesen ismertesse. Az egri törvényszék az idén nem tart évnyitó ülést Az igazságszolgáltató hatóságok évnyitó teljes üléssel szokták meg­kezdeni az új munkaévet. Évnyitó ülést tartott a múltban minden év elején az egri kir. törvényszék is. Az idén azonban a törvényszék tel­jes ülése elmaradt. Az egri törvény­szék teljes ülése szolgál ugyanis alkalmul a fegyelmi tanács megala­kítására s ez volt tulajdonképen az ülés egyetlen tárgypontja. Tekintet­tel azonban arra, hogy az 1936. évi III. t.-c. a törvényszékeknél műkö­dő fegyelmi tanácsok munkáját há­rom évi hatályossággal szabja meg, a múlt esztendőben megalakult fe­gyelmi tanács működésének határ­ideje eszerint csak két év múlva jár le. így tehát az évnyitó ülés megtartása nem volt időszerű. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Szaporodott az egri rendőrség munkája az elmúlt éuben Emelkedett^ vétségek, csökkent a bűn­tettek száma Eger, január 16. Az egri rendőrkapitányság kimu­tatása szerint 1936-ban 646 bűn­ügyben folytattak nyomozást. A nyomozás eredménnyel járt 504 esetben, eredménytelen volt 74 eset­ben, a fennmaradó különbözetet a még folyamatban lévő ügyek te­szik. Az eredményesen lefolytatott nyomozatok nagy százalékaránya azt mutatja, hogy a rendőrkapi­tányság személyzete hivatásának magaslatán állott és megfelelt a társadalom beléhelyezett bizalmá­nak. Ennek a lelkiismeretes mun­kának köszönhető, hogy Egerben biztos alapokon nyugszik a társa­| dalmi rend és a felforgató törek­vések nem érvényesülhettek. Saj­nálatos tény, hogy ennek ellenére a közbiztossági viszonyok romlása állapítható meg a kimutatás tükré­ből. Mert az 1936. év 646 bűnese­tével szemben 1935-ben csak 57 2 volt a bűnügyi eljárások száma. Igaz, hogy a bűntettek száma csökkenést mutat, a statisztikát a vétségek számának emelkedése ront­ja le. Mert míg 1936-ban 81 bűn­tett volt és 423 vétség, addig 1935- ben 92 volt a bűntettek és 391 a vétségek száma. Részletezve a bűnügyi eljárásokat, így alakul a helyzet; a zárójelben lévő szám a

Next

/
Oldalképek
Tartalom