Eger - napilap, 1937/1

1937-01-16 / 9. szám

2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1937. január 16. A téli szőlősgazda tanfolyamot újból meghirdeti a földművelésügyi minisztérium Egerben Mint ismeretes, a január lió 2-án meghirdetett téli szőlősgazda tanfo­lyamot az egri szőlősgazda közön­ség érdeklődésének hiánya miatt nem lehetett megkezdeni. A tanfo­lyam elmaradásának okát, a gazdák nemtörődömségét a földmív elésügyi minisztérium a legnagyobb megdöb­benéssel vette tudomásul. A minisztéi’ium azonban a tan­folyamot, mely kizárólag a szőlős­gazdák érdekeit szolgálja újból meghirdeti, hogy azt minden kö­rülmények közt meglehessen tarta­ni. A szőlősgazdák ha saját szemé­lyükben nem is vehetnek részt azon, legalább 15 éven felüli fiaikat íras­sák be erre a tanfolyamra. Jelentkezni az egri szőlészeti és borászati szakiskolában kell. A jelentkezés határideje január 17. A tanfolyam óráit az esti órák­ban naponta 4—7 óra között tart­ják meg és az előadások mintegy 6—8 hétig fognak tartani. A felvé­tel és a tanítás is teljesen díjmentes. A tanfolyam befejeztével a hallga­tók bizonyítványt kapnak. Minden szőlősgazdának jól felfo­gott érdeke, hogy ezt a továbbkép­zésre kínálkozó alkalmat megra­gadja és jelentkezésével a tanfo­lyam megtartását lehetővé tegye. A gazdák állandóan tele vannak panasszal, siránkozással, az időjá­rás, a különféle szőlőkárosítók, bőr­betegségek, az anyag-árak és mun­kaköltségek drágasága, az üzlette- lenség miatt, pedig ha többet tö­rődnének szaktudásuk fejlesztésé­vel, az időjárás okozta károkból so­kat meg lehetne előzni, vagy men­teni s a szőlő legveszedelmesébb ellenségei, a peronospora, a szőlő­moly stb. ellen 100 százalékos si kerrel tudnának védekezni, ugyan­akkor kevesebb anyag és munka felhasználásával jövedelmezőbbé tud­nák tenni termelésüket és minőségi termelés mellett, boraikat és cse­megeszőlőiket keresettebbé és így biztosabban értékesíthetővé tehet­nék. Mindehhez nem elég az apáktól örökölt tudás, mert a tudomány fej­lődik és aki nem tart lépést vele, nem igyekszik minden alkalmat meg­ragadni a tanulásra, az elmarad, aminek maga vallja elsősorban ká­rát. De akkor ne is panaszkodjék sorsán, mert panasza meghallgatás­ra nem fog találni. Rum-, likőr-, szesz- és pálinkaszükségletét legjobb minőségben, LEGOLCSÓBBAN beszerezheti PRESZLER MÁRTON Telefőn 41. rum, likőr- és ecetggárában Telefon 41. Kertész ucca 32. EGER Csákéiig ucca 15. Gyöngyös és a Mátra szépségeivel foglalkozik a legelőkelőbb francia idegenforgalmi folyóirat Gyöngyös, január 15. \ Érdekes vendégei voltak tegnap j Gyöngyös városának A L’Illustra­tion de 1’Orient c. francia nyelvű, Párisban és Istambulban megjelenő idegenforgalmi folyóirat szerkesztői a francia H. de Geninville és a tö­rök szerkesztő 0. Fahri Gőzén jár­tak Gyöngyösön, akik magukkal hozták lapjuk legújabban megjelent, csak Magyarországgal foglalkozó számát. Az 1938-ban megtartandó Szent István évvel kapcsolatosan a lap, amely a turisztika mellett, Kelet-európa irodalmával és keres­kedelmével foglalkozik, gyönyörű fel­vételekkel illusztrált külön-számot adott ki, s ebben Budapest után közvetlenül Gyöngyössel és a Mát rával egy egész oldal terjedelemben foglalkozik, Mátraházáról és a sza­natóriumról pedig fényképet is kö­zöl. A cikk Gyöngyössel foglalkoz­va, megemlíti, hogy ez a gyönyörű kis város szép utcákkal, jó szállo­dákkal, sok kávéházzal és vendég­lővel Budapesttől 2 és fél óra járás­ra fekszik. Innen jut el az ember Mátrafüreden és Mátraházán a | Kékesre — Írja tovább a cikkíró — : miközben a magyar akaraterő mun- 1 kájának eredményében gyönyörköd­hetik, mert a Mátra 1924. óta itt valósággal amerikai tempóban fej­lődik. Kitér a cikk arra is, hogy még további nagy feladatok várják a megvalósulást, amely azonban egyenlőre a gazdasági nehézségek miatt késik. A Mátraházát a szerző is, mint már igen sokan „Magyar Semmeringnek“ hívja, s végül meg­említi, hogy a Mátrában naponta átlag 700 ember és egy szezonban mintegy 50 ezer ember üdül. A lap két szerkesztője, akik egyébként a lan tulajdonosai is, újabb hírlapi • ' ig gyűjtése cél­jából jártak mos Gyöngyösön, mert török, sziríai, perzsiai és egyiptomi lapokban sorozatos riportokban szá­molnak be magyarországi élmé­nyeikről és ennek folyamán Gyön­gyösről és a Mátráról is. Érdekes megemlíteni, hogy míg a francia újságíró csak franciául, addig a tö­rök 9 nyelven, ezek között magya­rul is tökéletesen beszél. Megindultak a kombinációk a gyöngyösi főszámvevői állás betöltésével kapcsolatban Gyöngyös, január 15. Gyöngyös minden társadalmi ré­tege nagy érdekdlőéssel várja a nemrég megüresedett városi fő­számvevői állás betöltését, melyet Heves vármegye főispánja előrelát­hatólag rövid időn belül foganato­sítani fog.JA város társadalmi bízik abban, hogy mind a főszámvevői, mind az esetleg megüresedő szám- vovői, számtiszti, sőt az így betöl­tésre kerülő, nemrég meghirdetett számgyakornoki állásra is helybeli tisztviselők kerülnek be. A főszámvevői állásra leendő ki­nevezésnél a méltányosság, a kép­zettség, a szolgálati idő és a szo­ciális szempontok figyelembevételé­vel a következő tisztviselőket kom­binálják : Dr. Barna Sándor alszámvevő, 32 éves, nős, két gyermekes, képzett­sége : államszámviteltani vizsga, jogtudományi tudorság, közigazga­tási vizsga. Bakó Aurél számtiszt, 35 éves, nős, három gyermekes,képzettsége: államszámviteltani vizsga, jogtudo­mányi végzettség. Medveczky János számvevő, 37 éves, nős (áll. tanítónő), képzett­sége : államszámviteli áll. vizsga. Számításbaj öhetnek még a szám­vevőségen szolgálatot teljesítő Ma­dár Lajos és dr. Orosz Ernő szám­tisztek, Gyulay Tibor alszámvevő és Pruzsinszky István számtiszt. „HARMAT-CRÉME» nappali használatra, kimérve is kapható Gliná«* DROGÉRIK, EGER, OltycM Széchenyi-utca 8. sz. Helyreállt a nyugalom az egri zenefronton A Zeneszerzők Egyesülete mérsékelte a zenedíjakat s így helyükön maradtak a zenekarok Eger, január 15. Jelentettük legutóbb, hogy az elmúlt hét szombatján kitört a há­borúság az egri szórakozóhelyek tulajdonosai s a Zeneszerzők és Szövegírók Országos Egyesülete közt és mint általában sok háborúság­nak, ennek is harmadik szenvedte kárát: a jazz és cigányzenekarok, amelyeknek azonnali hatállyal fel­mondtak a zenetartók. Az ügy előzménye az, hogy az Országos Egyesület több évi gya­korlattal ellentétben nem kötött méltányos egyezséget a szórakozó­helyekkel az ott eljátszott magyar és jazz darabok jogdijára vonatko­zólag, hanem egyszerűen „kivetette“ a zenedíjakat, még pedig igen te­kintélyes, 3—400 pengős összegek ben fejenként, holott más években együotesen fizettek ilyen összeget a szórakozóhelyek. A Zeneszerzők Országos Egyesülete, mint utóbb kiderült, azért helyezkedett ilyen merev álláspontra, mert az egri zenedíjakban igen nagy hátralék mutatkozott. A zenedíjak egyoldalú megállapítása után a zenetartók kijelentették, hogy megszüntetik helyiségeikben a muzsikát és fel is mondtak a zenekaroknak. A zenészek ekkor küldöttségileg keresték fel Braun Károly polgár- mestert és kérték, hasson oda, hogy az Országos Egyesület és az egri szórakozóhelyek között minél ha­marabb méltányos egyezség jöjjön létre s így ők visszakaphassák ke­nyérkeresetüket. A polgármester készséggel vál­lalta a közbelépést, táviratilag hív­ta fel a helyzetre az Országos Egye­sület figyelmét, egyben felkérte a zenetartókat, hogy ideiglenesen, ja­nuár 15-ig tartsák meg a zeneka­rokat, amíg sikerül az ügyet a Ze­neszerzők Egyesületével letárgyalni. A Zeneszerzők Egyesülete hétfőn táviratilag jelentette kiküldöttje érkezését és szerdán meg is érke­zett László Pál igazgató az Egye­sület részéről. A városházán hosz- szas tárgyalások indultak meg az Egyesület megbízottja és az egri szórakozóhelyek tulajdonosai között és végül is sikerült az érdekelt fe­leknek méltányos megállapodást kötni a zenei jogdíjakra vonatko­zólag. A megállapodás eredményeként az egri zenetartók elálltak a fel­mondás érvényesítésétől s így a cigány- és jazzenekarok helyükön maradnak az egri közönség meg­nyugvására. — Teaestéig az Egri Kato­likus Legéngeggletben. Az Egri Katolikus Legényegylet folyó hó 17-én, vasárnap, 8 órai kezdettel székházának dísztermében és összes helyiségében szigorúan zártkörű, családias, tánccal egybekötött tea­estélyt rendez. Hangulatról a ren­dezőség gondoskodik. — Az Egri Polgári Asztal- társaság társasvacsorája. Az Egri Polgári Asztaltársaság január 16-án este 8 órakor rendezi meg hagyományos farsangi társasvacso­ráját a Keresztény Iparoskor nagy­termében. A vacsora teljes bevéte­lét a Társaság iparosfelruházási akciójára fordítják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom